„Az AB nem szükségszerű eleme egy jogállamnak”

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az alaptörvény eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló, negyedik módosítását. Az indítvány alkotmányba foglalja például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozatot, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendjét. Rögzíti a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint azt, hogy az Alkotmánybíróság csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt – írja a

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 reggeli műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy politikai felhangok nélkül, tisztán szakmai szempontból nézve a legtöbb most elfogadott szakasz párja megtalálható valamelyik uniós alkotmányban. A szakember elfogadhatónak mondta a hajléktalankérdés most alkotmányba foglalt megoldását, szerinte ugyanis ha egy országban működik az ellátórendszer, a fedél nélküliek rászoríthatók arra, hogy ezt a lehetőséget válasszák. Egy jogállamban ez az eszköz csak a bírság lehet, a döntés azonban nyilván az önkormányzatoknál van – tette hozzá.

Az alkotmányjogász egyetértett az egyházak elismerésének rendjének alaptörvényben való rögzítésével is. Emlékeztetett arra, hogy annak idején ötödikek voltunk az EU-ban az egyházak számát tekintve, összesen – szerzetesrendekkel együtt – 200 működött, és pontosan tudható volt, hogy sok közülük a komoly anyagi hasznot is hozó „bizniszegyház”, amelyek ráadásul időnként még gazdát is cseréltek. A hallgatói szerződések kapcsán Lomnici felhívta a figyelmet arra a korábban elterjedt és jól működő gyakorlatra, hogy állami hivatalok, de magáncégek is tanulmányi szerződést kötöttek a fiatalokkal, hogy tanulmányaik finanszírozásáért cserébe végzés után bizonyos időt le kell majd dolgozniuk náluk.

Az Alkotmánybíróságot érintő módosítás kapcsán a szakember emlékeztetett: számos európai országban egyszerűen nem fogadja el a jogállami modell, hogy bírák vizsgálják felül a jogszabályokat, és ad absurdum nálunk sem nyílna meg a föld, ha holnap a jogalkotó megszüntetné ezt a testületet, az alkotmánybíróság ugyanis nem szükségszerű eleme egy jogállamnak. Az intézmény nálunk még fiatal, csakúgy, mint az ombudsmané, és mindenféle történelmi gyökér nélkül épült be a magyar közjogba a rendszerváltozás után, nem véletlen hát, hogy folyamatosan változik, korrigálja a jogalkotó – érvelt a szakjogász. A közjogi rendszerváltás még messze nem zárult le, nagyon sok elem módosul még – tette hozzá.

Az államfő szerepéről szólva a szakjogász megerősítette: Áder Jánosnak nincs más lehetősége, mint aláírni a módosítást, azt nem küldheti vissza az AB-nek. Nincs kibúvó, annak ellenére sem, hogy „szirénhangok” most megpróbálják befolyásolni a köztársasági elnöki hivatalt, vétónak ugyanis itt helye nincs – jelentette ki a Ma Reggelben ifj. Lomnici Zoltán.

Áder csak hazaérkezése után mond véleményt

Csak hazaérkezése után fejti ki véleményét Áder János köztársasági elnök az alkotmánymódosítással kapcsolatos helyzetről. A Németországban kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodó köztársasági elnök megígérte, hogy a nyilvánosság előtt beszél majd elődjének, Sólyom Lászlónak a cikkéről is. Hétfőn a parlamentben, a Parlament előtt, valamint a budai Várban is tüntettek az alaptörvény-módosítás ellen.

Áder János berlini sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre elmondta, hogy Sólyom László cikkének csak egy részletét olvasta, ezért felelőtlenség lenne részéről így reagálni. „A cikktől függetlenül nekem rövid időn belül döntenem kell, hiszen a parlament munkarendje szerint már ma zárószavazásra kerül sor. Tudtommal a parlament nem változtatta meg ezt a szándékát. [...] Innentől kezdve világos határidők vannak mind az alkotmányban, mind a házszabályban arról, hogy mit kell tennie az országgyűlési elnöknek és a köztársasági elnöknek. A cikkel és az egész helyzettel kapcsolatban nem innen Berlinből, hanem otthon fogom elmondani az álláspontomat” – nyilatkozta Áder.

Áder János ugyanakkor megerősítette, hogy a nyilvánosság előtt fog reagálni Sólyom László cikkére. Mint ismert, a volt köztársasági elnök szerint a Fidesz az alkotmányt eszközként használja a napi politikai játszmákban, és ezt a módosítást csak utódja, Áder János képes megakadályozni.