Átrendeződés – Meglepő trendek a Frankfurti Autószalonon
Nagy autószalonból hármat rendeznek Európában, a legfontosabb az évenként tavasszal tartott genfi, mellette a másik kettőnek, a kétévente ősszel rendezett párizsinak és frankfurtinak inkább csak másodhegedűs szerep jut. Utóbbit alig egy hete rendezték, és arra mindenképp alkalmas volt, hogy meglepő trendeket lehessen érzékelni.
Tavaly tavasszal megkaptuk a felemelt mutatóujjat. A Volvo bejelentette, hogy a genfin kívül nem szerepel már európai autószalonon, mert hatékonyabb, ha tesztvezetésekre, élő bemutatókra, tesztkaravánokra, internetes marketingre költi a korábban erre szánt pénzt. A lavina most szeptemberben lezúdult: a Volvo, a Nissan, az Infiniti, a Fiat, az Alfa, a Lancia, a Jeep és a Peugeot – mind-mind távol maradtak Frankfurttól. Persze a német autógyártók őrületes show-t produkáltak, a Mercedes és a BMW külön pavilonokban rendezte be a saját világát, a Volkswagen-konszern géppuskaként zúdította az újdonságokat – Škoda Kodiaq, Volkswagen T-Roc, Bentley Continental GT, Audi A8, Porsche Cayenne, Seat Arona. De a Fordnál már csak halkan döngtek a legyek, ők az Ecosportot frissítették, a Mustang is átesett a félidős botoxkúrán, illetve ott állt a nem is annyira új Fiesta, amelynek a menetpróbája már mindenfelé olvasható. Az Opel az új konszerntárs Citroën mellett ütött tanyát, s egyetlen új kocsija a Grandland X volt, míg a Citroën a kis szabadidőautót, a C3 Aircrosst hozta el.
Fotó: A szerző felvétele
Persze óriási port kavart Daciáék Dusterének második generációja (elnézést kérek az angolul tudóktól), az E-Pace is érdekes és fontos autó, hiszen a nagyobb F-Pace-nél több vevőhöz juttatja majd el a Jaguar szabadidőautó-élményt, Toyotáéknál ott volt a teljesen új Landcruiser, a Ferrari pedig a Portofinót, a California utódját állította ki. Akadtak hát komoly újdonságok, de ettől még az európaiak valóban kevesen voltak, és sok esetben csak alváltozatokkal, modellfrissítésekkel bekkelték ki a bulit. De akkor kik tömték meg a hangárokat?
Az ázsiaiak, Japán kivételével. Korea tesztoszteronnal feltöltve érkezett a show-ra, kezdve a Hyundaijal, amely a Kona szabadidőautóval villantott. Soha nem láttam még ilyen nyüzsgést a standjukon, az új, közepes méretű hobbiterepjáróval telibe találták a piac várakozásait. Amióta a márkánál Peter Schreyer – a korábbi Kia-, ma már Hyundai/Kia-dizájnfőnök – tervei szerint készülnek az autók, azokat falja a közönség. A Lantra-alapú Chinából több példányt is kiállítottak, hogy legyen mit tapogatni a népnek, de így is alig lehetett hozzáférni bármelyikhez. A Hyundaijal egy konszernben levő Kia talán még egy réteggel mélyebben lakik a lelkünkben. Ez a cég készített először számunkra is szimpatikus koreai autókat – gondolok itt a Ceredre, a Sorento és a Sportage második generációjára. Manapság már a kiváló, középkategóriás Optima is felkerült a magánvásárlók radarjára, de a Kia arra készül, hogy most szintet lépjen.
Fotó: A szerző felvétele
Ők is bemutatták tehát a saját kis szabadidő-autójukat, a Stonicot, amely a Hyundai Konánál fél mérettel lejjebb van a ranglétrán, s a kis Kia Rio alapjaira épül. Egy lapon lehet emlegetni a Volkswagen, a Škoda vagy a Seat hasonló újdonságaival, mégsem ez volt az igazi érdekesség. Sokkal fontosabb volt egy tanulmány, a Proceed, amely egy sportos, áramvonalas, izgalmas formai megoldásoktól hemzsegő kombi, s alig módosult formában a leendő Ceed (végre elvetették a buta, aposztrófos írásmódot) ötajtós változata és dobozszerűbb kombiváltozata mellé sorakozik majd fel, afféle luxuscikként egészítve ki a sorozatot.
Még ennél is izgalmasabb azonban a jövő év tavaszától már meg is vásárolható Kia Stinger. Ez a 4,83 méter hosszú, bő negyvenezer eurótól induló nagykocsi idegen test a cég portfóliójában. Elvben rossz autónak kellene lennie, hiszen a Kiánál senki nem ért hosszmotoros, hátsókerék-hajtásos autók építéséhez, pláne nem olyanokhoz, amelyekben akár 3,3 literes, 370 lóerős motor is lehet, s megfuthatják a 270 km/órás tempót. De a Kiánál komolyan gondolták a Stingert, olyannak, amit oda lehet majd állítani például az Audi S7 Quattro mellé. Elcsábították hát tesztfőnöknek Albert Biermannt, a BMW M-részleg műszaki igazgatóját. Nem véletlen, hogy a Stinger kiköpött BMW: ahogy mozog, ahogy ragad az úthoz, ahogy rugózik és amilyen hangokat ad, mind-mind stimmel. Nagy eladási terveik nincsenek vele, hiszen még csak az Optimáról továbblépni akaró vevőkre számíthatnak. De a lábukat már bedugták az ajtórésbe.
És már a koreaiak nyakában is ott lihegnek az új jelentkezők. Évtizedek óta mondogatjuk, jönnek a kínaiak, jönnek a kínaiak, és a Qoros, a Landwind, a Shanghuan pár európai országban tényleg eladott már néhány autót. Viszont most tényleg itt vannak. Miközben sok európai gyártónak túl drága Frankfurt, a Chery és a Borgward hatalmas standokat állított a szalonon. Micsoda, Borgward? Nem egy európai, ráadásul régi európai név ez? De bizony, Carl F. Borgwardnak, a híres német autógyárosnak az unokája alapította, s két és fél éve riogat azzal, hogy Németországban tervezett és Kínában gyártott autókkal tizedeli meg az európai gyártók eladásait. Most megjött a bejelentés: év végén Németországban megnyílnak az első Borgward-kereskedések, bennük a BX5-ös és BX7-es szabadidőautókkal. Nem vaktölténnyel lövöldöznek: a cégnek ötezer alkalmazottja és hetvenezres megrendelése van Kínában.
Fotó: A szerző felvétele
A Borgward azonban még így is kicsi, egyelőre nem jelent veszélyt. A Chery annál inkább. Ez a nagy kínai márka régóta tervezi, hogy betör Európába, és jó ideje olyan autókat készít, amelyek – kis módosítással – az itteni igényekhez is igazíthatók. A Chery a szalonon egy kifejezetten Európának készített, rövidesen forgalomba kerülő modellt leplezett le, az Exeed TX nevű nagyobbacska szabadidőjárművet. Csinos, cseppet sem idegen megjelenésű autó, körkörös kamerával, távolságtartó radarral, a Dana és a Borg-Warner fejlesztette váltóval, Valeo és Continental alkatrészekkel, háromféle hajtással, hátul multilink futóművel – papíron és szemre semmi sem hiányzik belőle, ami az európai vetélytársaiban is megvan. A másik érdekesség a Chery-standon a Tiggo Coupé-tanulmány volt, amely rávilágít a Chery hosszú távú terveire: moduláris platformra épül és tisztán villamos hajtású. Kína már tudja azt a minőséget, amivel megkapja az európai vásárlókat, már csak a hálózatot kell kiépítenie.
Lássuk tehát: a kínaiak a spájzban vannak. De van ennél rosszabb is: a koreaiak már a hálószobában.
