Átrendeződés a baloldalon

- Mi lepte meg a legjobban? Az MSZP-bukta, a DK előretörése vagy a Jobbik vártnál szerényebb szereplése?

– A választás ezeken túl is hozott meglepetést. A Fidesz képes volt növelni szavazói arányát. Orbánék mozgósítása továbbra is kitűnő. Persze a Fidesz nem pusztán párt, hanem állampárt, amely sok pénzzel és különféle más eszközökkel mozgósítja támogatóit, akik annak ellenére elmentek szavazni, hogy Orbánék nem kampányoltak. Nagy baj, hogy 2009-hez képest jelentősen csökkent a voksolók száma. Az MSZP nagyobb részvétel esetén feltehetően jobban szerepelt volna, a Gyurcsány vezette DK viszont elkötelezett szavazóbázissal rendelkezik, amelyet most sikerrel mozgósított. A baloldali szavazótábor átrendeződött: amit az MSZP elvesztett, azt a DK nyerte meg. A következő időszak nagy kérdése az: melyik formáció lesz a baloldal vezető ereje?

– Melyik?

– Három jelölt van, közülük az MSZP leszálló, a DK és az Együtt–PM pedig felszálló ágban. Amit a DK két és fél éves pártként, egy százalékról indulva véghezvitt, az Gyurcsány kiváló politikai teljesítménye. A DK következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy nem áll szóba a Jobbikkal. Ezzel elütött a többi demokratikus ellenzéki erőtől.

– Az Együtt–PM is esélyes lehet az irányító szerepre?

– Miért ne? A baloldali térfélen minden mozgásban van. Bajnaiék is remekül szerepeltek.

– Egyetlen képviselőt küldhetnek az EU-ba. Ez remek?

– Az EP-választások magyarországi történetében eddig nem volt példa arra, hogy egy alig tizennégy hónapos alakulat átugorja a választási küszöböt. A Bajnai–Jávor vezette pártszövetség viszont 7,22 százalékot ért el. Budapestet az Együtt–PM felosztotta a DK-val.

– Közösen átvehetik az MSZP helyét?

– Egyelőre annyi látszik: az MSZP nem tudott mozgósítani, szervezete elöregedett és gyengülőben van.

– Az elnökség felajánlotta lemondását. Ez hozhat változást?

– Ennél erősebb üzenet lett volna, ha azonnal lemondanak, nem pedig csak felajánlják azt. Ha nem akarnak teljesen jelentéktelenné válni, frissíteni kell a vezetésen. Ha nem tudnak megújuló pártként megjelenni szeptemberig, végképp negatív spirálba kerülhetnek.

– A baloldal megújítása egyesek szerint csak alulról szerveződve történhet.

– Így igaz. Le kell menni a városoknál sokkal kisebb településekre, és ott is bázist teremteni. Ezt csinálta az elmúlt években a Jobbik, és ezt próbálja mostanában az Együtt–PM és a DK is. Meglepő lehet, amit mondok, de most reményteljesebbnek látom a baloldal jövőjét, mint április hatodika után.

– Mert?

– Akkor egy nagy massza próbálta a kényszerhelyzetből kihozni a maximumot, miközben nem volt világos, ki mennyit tett hozzá a közös teljesítményhez. Mostantól viszont megindulhat a hosszabb távon állóképes baloldali erők kiválasztódása. Számukra most az a rövid távú feladvány, hogyan tudják erőiket maximalizálni az önkormányzati választásokon. Az MSZP pillanatnyilag gyenge láncszem, de ez is változhat, ha dinamikusabb erők veszik át a vezetést.

– Ön lecserélné Mesterházyt?

– Ez nem az én dolgom, de szembetűnő, hogy az MSZP Szegeden – Botka László városában – az átlagosnál jobban szerepelt. Botka most átvehetné a pártot, ha van benne spiritusz. De ha túl sokat vacillál, Gyurcsány megelőzheti. Néhány szocialista átülhet a DK-hoz, amelynek így frakciója lehet, és középtávon akár újra közeledhet az MSZP és a DK – nyilván Gyurcsány vezetésével.

– És Bajnai?

– Az Együtt–PM eddig sem sokat nyert az összefogással, és nem látok benne késztetést arra, hogy az MSZP-vel való szoros együttműködést erőltesse.

– Bajnai 2012. október 23-i bejelentkezése óta csökkent pártja támogatottsága.

– Mert még ernyőszervezetként egy korhadóban lévő erővel szűrte össze a levet. Belement az MSZP-vel véget nem érő egyeztetésekbe, ami gyorsan amortizálta a korszakváltás igényét megfogalmazó új pártot. Túl sok rossz kompromisszumot kötött, így nem tudta megmutatni a saját arcát. Azért vízválasztó a vasárnapi választás, mert világossá vált, ki maradt a porondon.

– A Jobbik mindenképp.

– Az eredmény számukra siker, hisz Magyarország második legerősebb pártjává váltak. Viszont 2010 és 2014 áprilisához képest ők is visszaestek.

– „Kágébélának” köszönhetően?

– Így van, Kovács Béla ügye is szerepet játszhatott. Valószínűleg a Fidesz dobta be az információt: megérne egy misét, Orbánék hogyan manipuláltak a kampányban a feltehetően a titkosszolgálatok segítségével szerzett információkkal. Visszaélnek azzal, hogy az államigazgatást is uralják. Persze a Jobbik pénzügyei régóta gyanúsak, sokaknak nyilvánvaló, hogy az oroszok pénzelik őket. A botrány a keményvonalas jobbikosokat nem ingatta meg, de másokat elbizonytalaníthatott.

– Elemzők szerint a Jobbik erősödött, és a Fidesztől kezdte elszipkázni a szavazóit.

– A Jobbikkal szemben eddig senki nem vette fel a kesztyűt. 2009 és 2010 között az MSZP nem kampányolt ellene, mondván, Vonáék úgyis a Fidesztől visznek el szavazatot. 2014-ben pedig a Fidesz nem lépett fel ellenük. Közös bűnük, hogy felemelték a Jobbikot, amely fennállása óta most kapta az első komoly politikai pofont. A Jobbik ugyan nacionalistának adja el magát, de kérdésessé vált, hogy a nemzeti érdekeket szolgálja-e. Az orosz kapcsolattal a legérzékenyebb pontján támadták meg a pártot, pont akkor, amikor – Vona „cukikampánya” révén – az kissé visszavett a cigányozásból és zsidózásból, s így a közvélemény jelentős része számára kezdett elfogadhatóvá válni. Ám a „Kágébéla”-botrány miatt az egyszerű szimpatizánsok visszataláltak a Fideszhez.

– Kell a Jobbikkal nyilvánosan vitázni?

– Kell. De nem azért, mintha politikusaik bármiről meggyőzhetők lennének. Viszont szavazóik egy részének jót tesz, ha nem csak a Jobbik szövegeit kapják. Ezt a csörtét vállalni kell. Bajnai helyesen cselekedett, hogy a listavezetők vitájában erősen nekik támadt. A Fidesz pedig a jó királyt játssza, a nagy nemzeti pártot, amely – ahogy Orbán Kötcsén megfogalmazta – „a maga természetességében képviseli álláspontját”, és nem ereszkedik le másokhoz. A Fidesz fél a vitáktól. Úgy tesznek, mintha felülről gardíroznák a sok kis pártot, miközben magukat is a demokrácia fölé helyezik, egyúttal le is nézik azt.

– Orbán szerint „nemzeti alapon büszkeséget érző európaiak vagyunk”. A miniszterelnök a nemzetek Európáját emlegeti, Gyurcsány viszont Európai Egyesült Államokat szeretne.

– A DK sikeres húzása volt, hogy a Fidesszel és a Jobbikkal szemben pozicionálta magát Európa-ügyben. A fideszes „Tiszteletet Magyarországnak!” szlogennel szemben – amely a Horthy által hangoztatott „Igazságot Magyarországnak!” mondatra hajaz – a legradikálisabb pozíciót a DK foglalta el. Egyébként az Európai Néppárton belül is léteznek az európai integritás elmélyítését szorgalmazók, mint például a német CDU, valamint olyanok, akik inkább a nemzetek laza szövetségének Európáját kívánják. Ezért támadta meg Orbán a Néppárt elkötelezett Európa-párti vezetőjét, Junckert, mert nem szeretné, ha ő lenne az Európai Bizottság elnöke. Ezzel szembemegy saját pártcsaládja többségének akaratával.

– Nem kicsi ő ehhez?

– Dehogynem. Az általa hozott tizenkét képviselő nélkül is megvan a Néppárt többsége, így Orbán zsaroló potenciálja nem különösebben erős. Megpróbálja színvallásra késztetni saját uniós pártját, mert számára egy kevésbé föderalista és kevésbé Európa-barát jelölt lenne elfogadhatóbb. Ehhez keres szövetségeseket. Szereti, ha ő formálja a közbeszédet, és karakteres álláspontjához viszonyul mindenki. Ezért is mondom: ne dimenzionáljuk túl a Jobbik erejét, hiszen minden demokráciában lehet tizenöt-húsz százaléka egy szélsőjobbos pártnak. A magyar demokrácia igazi veszélye a Fidesz megbonthatatlan, monolitikus hatalma.