Aranyláz a Börzsönyben

Varga István szerint Magyarország összes problémáját megoldaná a börzsönyi aranybánya megnyitása, többek között az államadóssággal sem kéne többet foglalkoznunk. Az üzletember úgy véli, hogy olyan technológiát sikerült kidolgozniuk, ami a természetvédőket is elhallgatatja. Interjú.

Hogyan jött egyáltalán az ötlet, hogy bányát akar nyitni a Börzsönyben?

2018 nyarán megkeresett egy bankban dolgozó barátom, hogy Frankfurtban találtak egy titkosított pályázati csomagot. Beadtak egy hitelkérelmet 1995-ben, a tulajdonos teljesen váratlanul meghalt és nem vette fel a huszonötmillió dolláros hitelt egy, a Börzsönyben nyíló aranybányára. Kimentem Frankfurtba ebbe a bankba, akkor még csak egy ásványfeldolgozással foglalkoztunk Rudabányán. Átnéztem a pályázati anyagot és nagyon megdöbbentem. Rá kellett jönnöm, hogy itt több ezeréves titkok vannak. Az avarok időszakáig visszamentem a kutatás során. Mindig is kapirgáltak itt. Különböző szintű manufaktúrák mindig is működtek a Börzsönyben és körülbelül olyan 50 méteres mélység volt, amit el tudtak érni. Aranyrögöket kerestek és azok nincsennek is olyan magas számban ezen a mélységen. Mi azonban megtaláltuk az igen magas arany tartalmú vulkáni iszapot. Több fúrást is csinált itt a hatóság, a harmincas, az ötvenes és hatvanas években is. A Magyar Nemzeti Bank finanszírozta, de titkosították. Nem találtak meg azt a pontot és mélységet, ami nagy mennyiségű aranyra utalt volna. Farkas István azonban megtalálta Nagyirtáspusztán. Hatvanöt méter mélységben olyan dúsulást talált, ami egészen elképesztő. Több ezer év alatt ezt nem sikerült megtalálni. Farkas István bányamérnöknek sikerült, ez a dúsulás a kulcs. A körmöcbányai labor megállapította, hogy ilyen dúsulás a világon sehol sincs. Amennyiben sikerül megnyitni a bányát Börzsönyben, egyértelműen a világ legnagyobb aranybányája lesz. Ez egy isteni áldás.

Milyen fázisban van jelenleg a projektje?

Tervezési, engedélyeztetési fázisban. Az engedélyt mi is csak akkor kaphatjuk meg, ha a koncessziót  kiírják. Valaki nyerni fog. A környezetvédelmi engedélyt megkaptuk.

Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat érzékenységi és terhelhetőségi jelentésre gondol?

Igen, az támogatja is, hogy koncesszióra vigyék. Már a második kiadása is elérhető, fel is tettük a honlapunkra. Nyilvánosan elérhető, igyekszem mindent feltenni az internetre, az összes tervünket. Már csak a lopás miatt is, mert iszonyatos a háttérben gazdasági és politikai nyomás. Ezt mindenki meg akarja szerezni, mert ez egy Magyarországon soha nem látott projekt lenne. Összesen 160 milliárd eurónyi bányászati potenciálról beszélhetünk, ez nettó 100 milliárd eurót jelent húsz év alatt. Az induláshoz 1,3 milliárd euróra van szükség. A termelés első ütemét ez fedezné.

Mekkora esélyt lát arra, hogy a koncessziót ki fogják írni?

Biztos vagyok benne, hiszen ötvenezer milliárd forint a kitermelhető nyereség. A magyar államadósság pedig negyvenkétezer milliárd forint. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy ekkora nyereségről lemondjon. Megnyithatják állami vállalatként, én levélben erre kértem Orbán Viktor miniszterelnököt. Azt válaszolták, hogy a kormány nem tervezi.  Én azt gondolom, hogy a hatalmas mennyiségű arany azért a kormány fantáziáját is megmozgatta.

Mi volt ennek a jele?

Jöttek különböző jelzések. Maga a bányászati hatóság adta a biztatást, hiszen már elfogadták koncessziós kutatásként, amiket leadtam. A hitelesség kedvéért el kell mondjam az első időkben ötszáz kiló aranyat állapítottak meg. A mi apportunkban minden benne van, amit találtak. Ezt el is küldtük Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának, valamint észrevételeket tettek a környezetvédelmi engedélyekkel kapcsolatban, hiszen én már 12,6 millió eurót beruháztam.

Bocsánat. Mennyit?  

12,6 millió eurót. Pontosan azért, mert megkaptuk az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat pozitív eredményeit.

Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu

Azután tette bele a projektbe ezt az összeget?

Közben. Én biztos voltam mindenben. Tulajdonképpen a szabadalmi hivatalnak is beadtuk az anyagainkat. A napokban tőlük is megérkezett a nyilvántartásba vétel. Nekem több mint húsz szabadalmam van és eddig mindig kértek komoly hiánypotlásokat. A védett területen kívüli lejtaknára vonatkozót azonban csont nélkül befogadták. Ezzel semmilyen törvényt, környezetvédelmi szabályozást nem sértenénk.

Azt mondta, hogy a beruházás első üteme 1,5 milliárd euróba kerülne. Az ön cégének azonban csak 32 millió forint a bejegyzett tőkéje. Miből fedeznék a költségeket?

Ez csak a projektcég törzstőkéje. Mi ezt magunktól nem tudnánk végig vinni. Ezért is tanácsoltuk a kormánynak, hogy hozzanak létre egy állami tulajdonú bányászati vállalatot.

Miért lenne ez olyan jó önöknek, ha az állam beszáll?

Egy részvénytársaságot lehetne csinálni, megjelenhetne a tőzsdén. Az eddigi munkásságunkat pedig ki lehetne a részünkre fizetni, hiszen én már a teljesítőképesség határán vagyok. A másik lehetőség pedig, hogy külföldi tőkét vonok be. Az államnak írt levelemben is jeleztem, hogy ez egy vissza nem térő alkalom lehetne a magyar államadóság visszafizetésére, az ország életszínvonalának emeléséré. Erre Máger Andrea – aki az állam földalatti vagyonáért is felel- is írt levelet. Azt válaszolta, hogy a magyar államot ez nem érdekli. Ezzel egyúttal zöldutat adtak a külföldi befektetőknek. Rengeteg befektető meg is keresett. A tíz legnagyobb multiból öt.

Kivel tárgyalnak most?

Ez titok. Sajnos nem mondhatom el. Egyet azonban igen. A Rothschild bankház egyik közvetítője megkeresett. Átnézték az anyagainkat és biztatónak találták, mert közben egy svájci georadar cégnek kiküldtem a kutatási területet. Csináltak egy előzetes kutatást és azt mondták nagy mennyiségű aranyat találtak. Cáfolták a hatóság vizsgálatát, mely szerint túlzó az ötszáz tonna.

Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu

Igen, ők jóval kevesebbet állapítottak meg.

Mert nem volt a birtokukban az az apport, amiért megölték egy szerencsétlen bányász családot. Ő már akkor félt, kapott fenyegetéseket. Az eredeti dokumentumokat, amiket Kanadából és más bányákból kapott egy bécsi széfben őrizte. Hagyott búcsúlevelet és a széf kulcsát a felesége nyakába akasztotta. „Édesem nem vonlak bele, mert nem akarom, hogy idegeskedjél, de ha valami történik ezt a borítékot bontsd fel”. A bányász fiát aranylövéssel találtak meg a bécsi erdőben, pedig tök ártatlan család volt.

Mi álhatott a háttérben?

Nézze meg a Lonestar cég történetét. Meghalt Farkas István, őt megmérgezték. A fia pedig aranylövés miatt. Három hét múlva pedig a cég tulajdonosai között szerepelt Berecz János, aki még él és Dr. Lakatos Ernő. Nem volt gyilkossági vizsgálat. Megmérgeztek, megmérgezte magát állították. Ez azért nem életszerű, mert bizonyos szerdai napon kiutazott Frankfurtba aláírni a szerződést a 25 millió dollárról-nálam vannak erről a dokumentumok- másnap tíz órára mentek volna a bécsi bankjához, hogy átvezessék a pénzt a számlájára, ahol már várták a hitelezők, akik addig finanszírozták a kutatásokat. Egy órakor pedig meghalt. Bereczék sem tudták felvenni a pénzt, mert nem ő volt a cég igazgatója.

Mi történik abban az esetben, ha a magyar állam nem írja ki a koncessziót? Ebben az esetben ön rengeteg pénzt veszít.

Nézze, az arany nem romlik meg a föld alatt. A szabadalmi hivatal a cégünk nevére levédte azt az eljárást, amivel bányászni szeretnénk. Más módszerre itt nincs lehetőség. Az elmúlt tizenöt évben, öt különböző cég akart bányát nyitni. Komoly szakemberek, professzorok, de nem fogták meg a lényegét a dolognak, hogy ez a természetvédelmi terület valóban egy csoda. Tehát úgy kell bányászni, hogy kívülről támadjuk meg.

Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu

A terheltőségi és érzékenységi vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos felszín alatti vizeket érint az önök módszere is. Tehát beavatkoznának a természetvédelmi terület életébe. Emiatt az sem jelenthető ki száz százalékosan, hogy a természetvédelmi terület nem sérül.

De. Megvan a megoldás. Közzé is tettük. Nagybörzsönynél kell egy alagutat feljebb vinni, mert ott van egy vízvédelmi bázis, amely Nagybörzsöny vízellátását biztosítja. A mosóvizet a környező folyókból vinnénk a bányába, ülepítés után pedig visszaadnánk a természetnek. Pozitív módon avatkoznánk be, mert mi nagyobb vízbőséget biztosítanánk a műveletek után a környező patakoknak, aszály idején is.

Tegyük fel kiírták a koncessziót és minden a legnagyobb rendben halad. Hozzá kell tennem, hogy a természetvédők már most tiltakoznak az önök technológiai megoldásai ellen is, mert nem tartják teljesen optimálisnak. Mit tennének abban az esetben, ha a zöldek tovább tiltakoznának és akadályoznák a munkálatok megkezdését. Megfutamodnának?

Természetesen nem, mert minden természetvédelmi törvényt betartanánk. Az új technológiát még nem is ismerik. Amikor olvastam az ön cikkét, akkor az új vízháztartási program még nem volt napirenden. 15 fős mérnöki team alapos kutatással utánajárt, miként nem avatkozunk be, illetve, ha beavatkozunk akkor hogyan fogunk pozitívan.

Mi a következő lépésük?

A szabadalmat megkaptuk a módszerünkre. Most pedig még dolgozunk a korrekción az ön által is említett aggályok kapcsán. Várjuk, hogy a georadar cég kiadja a korábban említett kutatásnak az anyagát. Azért csak előzetes információkat kaptunk, mert még nem tudtam kifizetni 800 ezer eurót. Ennyibe került ez a vizsgálat. El is küldték a számlát, az oldalunkon elérhető a szerződés erről. Megszeretnénk vásárolni ezt az anyagot, befektetők segítségével. Nem mindegy kitől fogadok el pénzt... Én sem érzem magam biztonságban ebben az országban.

Mitől tart?

Attól, hogy ellopják. Betörnek. A Siemensben volt az irodánk, éjszaka pedig turkáltak az irodákban, a számítógépeinkben. Félek. Nagy pénzről van szó. A töredékéért megöltek két embert. 900 tonna aranyról van szó. Mi a következő lépés? Ha kifizettük a georadar eredményeit, akkor a hatóság tíz darab ellenőrző fúrást fog előírni a koncesszió kiírásához. A két vizsgálatból lesz egy hiteles számítás mennyi arany is van a Börzsönyben.

Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu

Azt gondolja, hogy ezek után kénytelenek lesznek kiírni a koncessziót?

Igen. A Rothschild Bankház is azt mondta, hogy készek fedezett kötvényt kibocsátani. Számításaink szerint az állam számára 50 millió eurót jelente csak a koncesszió. Matolcsy nem válaszol a leveleinkre, így nem tudjuk mi a szándék. Még úgynevezett NER-lovagokat is megkerestem. Én nem vagyok kispályás, 10 jacht kikötőt építettem, ebben piacvezetők vagyunk. 

Véleménye szerint az állam miért nem foglalkozik ezzel az üggyel? 

Számomra érthetetlen. Fogalmam sincs. Pláne úgy, hogy magyar hazafi vagyok és hívő.  

Ennek ellenére arra számít most, hogy az állam kiírja majd a koncessziót.

A választások előtt egy hónappal ki fogok állni a nyilvánosság elé, hogy tessék itt vannak a dokumentumok. Egy forradalmi javaslatunk van. Erkölcsi és gazdasági szempontból is. A választások után bárki is nyer kénytelen lesz ezzel foglalkozni. Egy miniszterhelyettes, akit most nem kívánok megnevezni, azt mondta: most azért nem foglalkoznak vele, mert az emberek azt mondanák, hogy a Fidesz ezt is el akarja lopni. Van benne logika. Bárki nyer a Federal Reserve képviselőjével bemegyek a kormányfőhöz. Bárki lesz kormányon szüksége van erre az aranybányára az országnak.

(Kiemelt kép: Varga István. Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu)