Amíg mozog a bolt, van falu
Az üzemanyagárakon múlik, megmarad-e a legkisebb falvak, tanyák egyik utolsó elérhető szolgáltatása, a mozgóbolt – vélik vállalkozók. Az árusok nem csak a vidéki élet fenntartói, hanem annak szövetét gazdagítják: Hetényi Ferenc sokak számára a világgal való kapcsolatot jelenti a tanyavilágban.
Nagytestű kutya ugat Csemő egyik tanyáján, de a marcona állat a farkát csóválva jelzi, ismerős vendég érkezett. A szerény, kis házból lassú léptekkel, meghajlott háttal bukkan elő egy idős asszony. Bevásárlószatyra öregebb, mint a ház mellé beguruló mozgóbolt sofőrje, Hetényi Ferenc. Az asszony kissé megilletődött, látva az árust kísérő párosunkat, ezért csak felsorolja, mire van szüksége – szalonna, kenyér, tej, és egy kis gesztenyepüré – majd átadja pénztárcáját. A néni nagyothall, beszélgetni nehéz vele, ezért a pontos összeg kivételét is az árusra hagyja – erős a bizalom.
Feri már tizenhárom éve járja a Pest megyei Csemő és Mikebuda útjait. Mint egy jó szatócs, rászolgált a környékbeliek bizalmára. Az elnéptelenedő, korosodó településeken ahogy eltűnt a vásárlóerő, úgy tűntek el a kisboltok is – helyüket töltik be a Ferihez hasonló mozgóboltosok, akik az utolsó komfortok egyikét jelentik az ilyen vidékeken. Kérdés, meddig még?
Előny-kényszer
Bár a szocializmus idején is több kísérlet volt mozgó abc-k üzemeltetésére, az igazán nagy kereslet, illetve piaci vákuum az ezredforduló környékén teremtette meg a keresletet a mozgóboltok számára. A falvak fokozatos elnéptelenedése miatt az egykor virágzó kisboltok vevőköre megcsappant, a kereskedőknek pedig egyre kevésbé érte meg raktáron tartani a napi fogyócikkeket.
„Először jön az áremelés a kereskedőtől, mert különben nem éri meg neki szállítani. Ezt át kell vezetnem a vevőkre, ezért eljutunk oda, hogy még a nagyvárosi áraknál is drágább lehet falun az élelmiszer. Hogy ezt kevésbé érezzék, próbálunk nem a napi termékeken emelni, de ez nem tarthat a végtelenségig” – panaszolta lapunknak a borsodi Kelemér egyik boltosa. Hogy vevőkörét bővítse, ő is mozgóboltot indított a környező falvakba. Muszájherkules, akit nehézségei vezettek az innováció felé.
Egy mozgóboltos optimalizálni tudja a működését: fix időpontokban érkezik az adott településre, ezért a vásárlások egy szűk, előre kiszámítható időszakra koncentrálódnak. Jobb időszakban egy napi működéssel több vevőt tud fogadni így, mint egy falusi kisbolt egy hét alatt – igaz, a termékkínálata is szerényebb. Az autó üzemeltetésének költsége – egyelőre – kisebb, mint egy teljes üzlethelyiségé. Az engedélyek és az egészségügyi előírásoknak való megfelelés gyakorlata, a know-how már minden boltosnak hozzáférhető, aki váltani szeretne.
A vas megyei Csepregi Pékség az első, modern mozgóboltosok közé tartozik. Az ezredfordulón kezdték járni a Kőszeg környéki falvakat. Egy héten több mint hetven településen fordulnak meg a nyolc autóból álló flottájukkal, környéktől függően pedig heti 200-400 vevőt is elér egy-egy jármű – avatott be Soproni Attila tulajdonos. A hegyes vidékkel szemben a Ferit is foglalkoztató Baranyi Pékség három autója közel 15 helységbe tud szállítani az alföldi nagyobb távolságok és az eltérő településszerkezet miatt. Ez autónként napi 50-60 vásárlót jelent stabilan, de a péntekek és szombatok kiugrók, ugyanis a hétvégi telkekre ekkor utaznak a városokból.
Unyatyinszky György riportja teljes terjedlmében a 168 Óra hetilap 2022. május 26-án megjelent számában olvasható.
(Fotók: Ladóczki Balázs / 168 óra)
