Államtitoksértés miatt nyomoznak Kovács Lajos után?

A három évig nyugdíjasként dolgozó nyomozó az MTI-nek elmondta: „Benne volt a pakliban, hogy meneszteni fognak a móri könyvem miatt.” Kovács Lajos ugyanis a decemberben megjelent, A mór megtette című könyvében leleplezte, milyen hibákat követett el a rendőrség a nyolc ember életét követelő, 2002 móri rablógyilkosság nyomozásakor.

A Népszabadság információi szerint már Kovács Lajos ezredes előtt is távoztak a rendőrségtől a móri ügy miatt, közülük többen le is szereltek

Arra a Heti Világgazdaság hívta fel a figyelmet, hogy azzal, hogy Kovács Lajosnak búcsút kell vennie a megoldatlan bűnügyektől, a Fenyő-gyilkosság megrendelője is fellélegezhet. A mór megtette című könyvben ugyanis egyértelmű utalások találhatók arra vonatkozóan, kinek állhatott érdekében a meggyilkoltatni Fenyő János médiacézárt 1998 februárjában. „A vádemelésre csak azért nem kerülhetett sor, mert a szereplők több szempontból prominens személyisége miatt az ügyészség képviselői – nagyon helyesen – nem adták hozzájárulásukat. Csak abban az esetben tették volna ezt, ha legalább egy közvetlen tárgyi bizonyítékot produkálunk a közvetettek meggyőző láncolatához” – írja könyvében Kovács Lajos.

A Népszava információi szerint a rendőrség mégis számít a „szuperezredesre”. Bencze József országos rendőr főkapitány a lapnak elmondta: a jövőben az oktatásban, a rendőrképzésben kaphat fontos szerepet. Hozzátette: a nyugdíj mellett foglalkoztatott rendőröktől a takarékossági intézkedések miatt kénytelen megválni a testület.

A legújabb, meg nem erősített sajtóhírek szerint Kovács Lajos ezredest államtitoksértésért feljelentették, mi több, a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala vizsgálatot folytat ellene.

Meg akarjuk iterjúvolni az érintettet, de ő udvariasan azt mondta: - Szeretném ezt most elodázni. Amíg nem tudom, hogy „rovott múltú vagyok-e vagy tiszta az erkölcsöm”, addig nem nyilatkozom.

Az állítólagos feljelentésről illetve nyomozásról hivatalosan nem értesült, csupán a sajtóból tudta meg a hírt. - Ha elrendelnek egy nyomozást, amelynek én vagyok a gyanúsítottja, akkor mindenképpen meg kell idézzenek gyanúsítottként, és ki kell hogy hallgassanak. Ha ez nem történt meg, akkor én nagyon remélem, hogy nem találtak semmit, nem volt államtitoksértés – közölte.

Elmondta azt is, hogy a könyvet nyomtatás előtt még elolvastatta jogászokkal, akik megnyugtatták, hogy nem tartalmaz semmiféle szabálysértést.

– Folyik-e ügyészségi vizsgálat Kovács Lajos ezredes ellen? – kérdeztük Skoda Gabriellától, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől, aki így felelt:
– Az Önök kérdésére nem adhatok érdemi választ, figyelembe éve a titkos ügykezelés szabályait. Ezen az egy mondaton kívül semmi mást nem mondhatok.
– De ha vizsgálat folyik valaki ellen, akkor értesíteni kell az illetőt, nem? – erősködtünk. – Nagyon sokféle ügyészségi vizsgálat van, melyikre gondolnak? Általánosságban nem tudok válaszolni – kérdezett vissza a szóvivő. – Na jó, akkor melyiknél nem kell értesíteni? – firtattuk tovább. – Ne keveredjünk bele, semmilyen információt nem adhatok ebben az ügyben – zárta rövidre Skoda Gabriella.

Mint egy szakértőtől megtudtuk, az a hátulütője az államtitoksértési eljárásnak, hogy az eljárás is titok. Tehát ha valaki kimondja, hogy államtitok megsértése miatt folyik eljárás, az önmaga is államtitkot sért.

Egyetlen olyan eljárási formula létezik, amikor az érintettet nem kell értesíteni. Ha valakit feljelentenek, ám az információ nem elegendő a gyanúhoz, feljelentés-kiegészítést rendelhetnek el. Meghatározott időtartam alatt meg lehet szerezni azokat az adatokat, amelyek vagy alapossá teszik a gyanút, vagy kizárják, hogy bűncselekmény történt, ez utóbbi esetben meg lehet tagadni a nyomozást. A nyomozás megtagadását megelőző vizsgálódásról nem kell értesíteni az érintett személyt.