Alkotmányt és nemzetközi jogot sért az automaták betiltása
Sérti a vállalkozók tulajdonhoz való jogát az a mód, ahogy a kormány egyik napról a másikra, kártalanítás nélkül betiltotta a pénznyerő automaták működtetését, közölte Szabó Máté. Az alapvető jogok biztosa ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. Szabó Máté szerint a választott bíráskodás szabályozása nemzetközi szerződésekbe és az alaptörvénybe ütközik, ezért ebben az ügyben is indítványt tett az AB-nak.
Az alapvető jogok biztosa szerint sérti a vállalkozók tulajdonhoz való jogát az a mód, ahogy betiltották a pénznyerő automaták működtetését. Szabó Máté szerint a kormány eljárása ellentétes a bizalomvédelemmel és azzal a követelménnyel, hogy a jogszabályok hatályba léptetésekor kellő felkészülési időt kell biztosítani a jogi környezethez való alkalmazkodáshoz – írta az MTI.
Szabó Máté ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. Beadványában a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 2012. október 10-étől hatályos egyes módosításainak megsemmisítését kérte.
Az ombudsmant csaknem 40 magánszemély és kisvállalkozás kérte, hogy az Alkotmánybíróságon kezdeményezze a szerencsejátékról szóló törvény felülvizsgálatát. A panaszosok azt a rendelkezést kifogásolták, amelynek értelmében pénznyerő automatát csak játékkaszinóban lehet üzemeltetni, és a korábban kiadott működési engedélyek már a módosítást követő napon hatályukat vesztik.
Szabó Máté hangsúlyozta, hogy a szerencsejáték piacán a törvényhozó szabadon eldöntheti, milyen mértékben teszi lehetővé a piaci szereplők szerepvállalását, vagy azt állami monopóliumban tartja. Önmagában tehát nem alkotmányellenes az a szabály, ami csak játékkaszinóban teszi lehetővé a pénznyerő automata működését. Rámutatott arra is, hogy a vizsgálata nem terjedhet ki a szerencsejáték társadalmi helyességére sem.
Szabó Máté szerint ugyanakkor sérti az alkotmányt, hogy a módosító törvény minimális felkészülési időt sem adott a vállalkozásoknak tevékenységük átalakítására. A meglévő engedélyek jogalkotói úton való, azonnali, kártalanítás nélküli megvonása alaptörvény-ellenes – érvelt az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté egy másik ügyben is az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alapvető jogok biztosa szerint Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződésekbe ütközik és sérti a jogbiztonság követelményét a választott-bíráskodás módosított jogi szabályozása. A módosított szabályozás kizárja a választott bíróság igénybe vételét olyan ügyben, amelyben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyon, illetve azzal kapcsolatos bármely jog, igény, követelés.
Ez a szabályozás például sérti a nemzetközi kereskedelmi választott-bíráskodásról szóló Európai Egyezményt, az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezményt, valamint a külföldi választott-bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt. Az ombudsman szerint a magyar jogi szabályozásnak összhangban kell állnia a nemzetközi szerződésekkel, melyeknek Magyarország is részese.
