Nagyon rossz üzlet az akkumulátorgyártás
Magyarországnak se alapanyaga, se szükséges mennyiségű energiája, se szabad munkaerő-kapacitása nincs az akkumulátorgyártáshoz - állapítja meg friss tanulmányában Győrffy Dóra, a Corvinus Egyetem professzora.
A legutóbbi Közgazdasági Szemlében megjelent elemzésében Győrffy kijelenti: “Az elmúlt években a magyar gazdaságban elindult egy egyoldalú koncentráció a járműipar és különösen az akkumulátorgyártás irányába. … (ez) a gyakorlat a klasszikus szocialista rendszer iparosítási törekvéseire, a „vas és acél országa” programra emlékeztet … az állam voluntarista módon kiválasztott egy iparágat, amelyben szinte minden tekintetben csak komparatív hátrányai vannak az országnak … előnyök hiányában a magyar stratégia jelentős állami támogatásokat igényel, amelyek legjobb esetben is közel egy évtized alatt térülnek meg … (addig az állami forrásokat eltérítik a közfeladatoktól – az oktatás, egészségügy és a szociális rendszerek működtetésétől.) …
a komparatív hátrányokra építő magyarországi akkumulátorgyártás a magyar adófizetőknek nagyon rossz üzlet, a gazdaság más szektorainak kárára növekszik, így a fejlettségi lemaradásokat konzerválja.”
„Az akkumulátorgyártást előtérbe helyező magyar iparpolitikának nem sok köze van a modern iparpolitika hálózatos elképzeléseihez, nem épít saját K+F-kapacitást egy kiválasztott területen, és nem egy saját fejlődő iparágat véd. Az iparpolitika felsorolt változatai közül leginkább a klasszikus szocialista rendszer gyakorlatára emlékeztet, ahol egy állam által voluntarista módon kiválasztott ipari szektorba terelik a gazdaság erőforrásait, hatalmas méretekben gondolkoznak, és a kijelölt célokat minden egyéb szemponton – lakossági jólét, mezőgazdaság, környezet – átgázolva, kiemelt beruházásként valósítják meg. …
kísérteties szemléletbeli hasonlóságok fedezhetők fel az első ötéves terv (1950–1954) jellemzőivel, amely a hadiipar és a gépipar kiszolgálására Magyarországot a „vas és acél országává” kívánta tenni. “
Az egyetemi professzor szerint: „A legnagyobb tragédiája az akkumulátorgyártásra való koncentrációnak mégis az, hogy az ebben a szektorban felhasznált erőforrásokat jóval nagyobb megtérülést biztosító beruházásokhoz is fel lehetne használni. Mindez ráadásul nem idegen megszállás hatására történik, mint az 1950-es években, hanem hirtelen ötlettől vezérelve vagy egyéb homályos szempontok alapján, a magyar kormányzat saját kezdeményezésére.”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. március 7., 17:03
2017 decemberében szavazta meg az önkormányzati testület az akkugyár telepítését – a lakosok az utcanév-változásokat követően értesültek a tényekről.
Itthon
2023. március 2., 11:18
A Párbeszéd panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár ügyében – jelentette be csütörtöki online sajtótájékoztatóján a párt uniós tanácsadója.
Itthon
2023. március 1., 12:26
A kistelepülést a túlzott forgalom, megnövekedett közműterhelés és zajszennyezés is keseríti, mióta a kormány számos dél-koreai beruházást és még Mészáros Lőrinc egy cégét is Iváncsára telepítette. A helyi ellenállás szerveződése ezzel szemben elmaradt az országon máshol tapasztalható mértéktől.
(Kiemelt kép: A Civil Fórum Debrecen Egyesület közvéleménykutatást tart a kínai akkumulátorgyárról. 2022. november 25. Fotó: Civil Fórum Debrecen Egyesület Facebook)
