Aki kapja, marja – Így hizlalta a posta a Spéder-birodalmat

„Parazitaként szívják ki” a takarékszövetkezetek erőforrásait – írta a kormányfőnek címzett levelében Demján Sándor. Ám a Magyar Posta sem járt jól. Spéder cégei ott vannak, amikor betétet gyűjtenek a postai dolgozók, ha értékpapírokat, kincstárjegyeket közvetítenek, amikor valaki bankkártyával fizeti ki a csekket vagy éppen pénzszállítás történik. A 168 Óra bemutatja a posta és az FHB összefonódásait s a modellt, amelynek lényege: a költség a postánál csapódik le, a nyereség viszont az FHB-csoporthoz kerül. De kell-e aggódniuk a kisbefektetőknek?

2016. június 30., 11:08

Szakmai kérdés.

Így definiálta Orbán Viktora Spéder-ügyet múlt héten a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Szerinte egy miniszterelnöknek nem az a dolga, hogy személyi kérdésekkel foglalkozzon, hacsak nem az ő hatáskörébe tartoznak, de itt nem erről van szó. Viszont „az ügy fontos és lényeges”, mégpedig azok szemszögéből, akik tagok és tulajdonosok a takarékszövetkezetekben, illetve akiknek adójából 130-140 milliárd forintot tett az állam a takarékszövetkezeti rendszer újjászervezésébe. Orbán úgy gondolja: a „szerencsétlenséget” az okozza, hogy az integrációs folyamat „összeépült egy másik üggyel, ami a posta, az FHB”. Most pedig eljött a tisztázás ideje. Merthogy „korábban is voltak már itt jogi eljárások, amelyek a tényeket próbálták tisztázni, ez erősödött most föl, és ezeknek a kétségeknek, kételyeknek – itt Demján Sándor elnök úr nyilatkozata szerint talán gyanúról vagy vádról is beszélhetünk – a tisztázása zajlik ebben a pillanatban, szabályos rendőrségi eljárás keretében”.

S hogy mit is kell tisztázni? Az állam a postában többségi, az FHB Jelzálogbankban kisebbségi tulajdonos, a takarékszövetkezeteket felügyelő integrációs szervezetben pedig a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül van meghatározó szavazata. A Miniszterelnökség felügyelete alatt zajlott le a takarékszövetkezeti integráció, s ugyanitt Németh Lászlóné vezetésével pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárság működik. Ez eddig azon dolgozott, hogy létrehozzon egy nemzeti pénzügyi szolgáltató központot, amelyben elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta, az FHB Nyrt., a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, valamint a TakarékBank kaptak szerepet.

E társaságok már 2014 decemberében stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a hitelezési aktivitás növelésére, a pénzügyi szolgáltatások megújítására, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztésére. A

Miniszterelnökségörült. Akkori közleményük szerint a „kölcsönös előnyöket kínáló partnerség olyan egyéb gazdaságpolitikai célok megvalósulását is segítheti elérni, mint a munkahelyteremtés, a kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdaság helyzetbe hozása, a leszakadó térségek felzárkóztatása, illetve a hazai pénzügyi rendszer megerősítése. Az együttműködés rendszerszinten is kedvező hatására tekintettel a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkársága jóváhagyta, egyben üdvözli a felügyelete alá tartozó szervezetek együttműködésben való részvételét.” Az együttműködés rendszerszintű kedvező hatását még valaki érzékelhette. Spéder Zoltán. Ha bebizonyosodik, hogy az adófizetők pénze viszont inkább bánta a partnerséget, akkor a jelenleg is folyó vizsgálatoknak az államigazgatásban is lesznek személyi következményei.

Az elmúlt hetekben legfőképp a takarékszövetkezetek, illetve a médiabirodalmak szempontjából volt téma

Spéder Zoltán és az FHB-csoport, de ha már a miniszterelnök is szóba hozta a Magyar Postát, a 168 Óra utánajárt: a kürtös társaság miként fonódik össze az FHB-csoporttal? Egyik, a folyamatokra jól rálátó informátorunk szerint ha azt akarjuk megtudni, honnan van pénze az FHB kereskedelmi bankjának, illetve milyen jutalékok és üzletek hizlalják Spéder cégeit, akkor a Magyar Postára kell figyelnünk.

– Mit kérdeznek, ha bemész a postára? Hogy akarsz-e folyószámlát nyitni, ugye? Soha nem úgy hangzik el a kérdés, hogy akarsz-e az FHB-nál folyószámlát vagy értékpapírszámlát nyitni – mond egy példát. – Egy átlagembernek fogalma sincs, valójában kinek adja a pénzét.

2014 tavaszáig kell visszatérni a folyamatok megértéséhez. Egy 2013. szeptemberi döntés szerint ugyanis akkortól szűnt meg a korábbi szoros üzleti kapcsolat a Magyar Posta és az Erste Bank között, ami folyószámlák, megtakarítási termékek, hitelkártya, folyószámlahitel és személyi kölcsön közvetítésére vonatkozott. Az Erste helyére az FHB Jelzálogbank lépett, majd 2014 szeptemberében a Magyar Posta 28,5 milliárd forintért megvette az FHB Kereskedelmi Bank kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészét. A Magyar Posta 2014-es éves jelentése szerint (a nem teljes évben) 363 postán több mint 23 ezer bankszámlát nyitottak az ügyfelek, a postai dolgozók pedig Posta Flotta Bankszámlát nyithattak, ami mintegy 30 ezer potenciális ügyfelet jelentett akkor.

Az együttműködési folyamat részeként később az FHB Invest Befektetési és Ingatlankezelő Kft. 50 százalékos részesedést szerzett a Magyar Posta Befektetési Zrt.-ben. Utóbbi társaságnak kizárólagos értékesítési joga van az Államadósság Kezelő Központ (AKK) úgynevezett Kincstári Takarékjegy Plusz nevű termékére, a papírokat csak a postahivatalokban lehet megvásárolni, a közvetítésért pedig az AKK jutalékot fizet. Mivel az FHB Invest Kft. százszázalékos tulajdonosa az FHB Jelzálogbank, a kör bezárult.

– A Magyar Posta Befektetési Zrt.-n keresztül egy részben magáncég által tulajdonolt vállalkozás 50 százalékban részesedik az állampapír értékesítéséből úgy, hogy az értékesítési pontokat a postás munkavállalókkal az állami tulajdonú Magyar Posta biztosítja. Az erről szóló szerződéseket azonban nem hozzák nyilvánosságra – magyarázza lapunknak Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő, aki a többi mellett ezekért a szerződésekért is perben áll a postával és annak leányvállalataival.

A részben FHB Jelzálogbank tulajdonú Magyar Posta Befektetési Zrt.-nél, azaz a postafiókokban ingatlanbefektetési jegyet is lehet vásárolni. A Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapba fektetett pénz a Spéder Zoltán tulajdonában lévő Diófa Alapkezelőhöz kerül, amely aztán ebből a pénzből az irodapiac meghatározó vevőjévé vált az elmúlt két évben. Olyan ingatlanokat vásárolt, mint például a Green House Irodaház vagy az Infopark két irodaháza. Ahogyan Tóth Bertalan mondja, a Diófa Alapkezelő a kisbefektetőktől jelentős díjbevételre tesz szert, ami évente több milliárd forintos nyereséget jelent a számára – ám eközben a tevékenységhez nélkülözhetetlen értékpapírszámlák vezetésén a Magyar Posta Befektetési Zrt.-nek csak vesztesége van.

– Hogy jobban értsük: ami költség, a többi között az informatikai rendszer fenntartása, az alkalmazottak fizetése, az a postánál csapódik le, a nyereség viszont az FHB-csoporthoz kerül – vázolja a modell lényegét Tóth Bertalan. Hasonló a helyzet a postákon elhelyezett bankkártyás terminálokkal is, amelyeken az ügyfelek a közüzemi számláikat fizetik be. Spéderék ezeken ugyancsak nyernek, a szolgáltatást ugyanis a Magyar Kártya Zrt. nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.

Tóth Bertalan szerint azt, hogy Spéder Zoltán használja a postát, jelzi: mindenhová beültette a saját embereit. Szarka Zsolt vezérigazgató, Szauer Tamás általános vezérigazgató-helyettes, Lontai Dániel igazgatósági tag is az FHB-ból érkeztek.

De tovább is van. A legzseniálisabb húzást a Mandiner szúrta ki alig egy hónappal ezelőtt. A lap megírta, hogy Spéder Zoltán egyik bizalmasának cége részesedést szerzett a Magyar Posta pénzszállító cégében, az MPT Security Zrt.-ben. Egyetlen törzsrészvény cserélt gazdát, ám az páratlan hatalmat biztosít a vevő SD-PRO Invest Zrt. számára. Utóbbi cég határozatképtelenné teheti a társaság közgyűlését, s az alapszabály nemcsak a szokásos elővételi jogot biztosítja a részvényeseknek, de mindegyikük írásbeli hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy harmadik személynek részvényt adjanak el. Vagyis a posta kizárólag az MPT hét tízezrelékét megszerző cég engedélyével értékesíthet bármennyit saját, ötvenszázalékos tulajdonrészéből. Az ügy különös bája, hogy a jolly joker részvényt az MPT-ben ugyancsak tulajdonos Spéder-féle FHB Invest Zrt. adta el a Spéder-bizalmas SD-PRO Invest Zrt.-nek. Ráadásul a postának még az a joga sincs meg, hogy kijelölje az MPT vezérigazgatóját, ezt ugyanis az alapszabály szerint az MPT 40 százalékát birtokló, szintén Spéder-érdekeltség TakarékBank teheti meg.

Tóth Bertalan egyik, 2015 nyarán beadott keresetében 17 pontba szedve sorolja, hogy a Magyar Posta és mely cégek közötti szerződéseket, megállapodásokat, részvényvásárlásra vonatkozó papírokat, opciós szerződéseket szeretné megtekinteni, elvégre a posta közpénzből is gazdálkodik, s jó lenne tudni, kinek miért mennyi pénzt fizetett. Az iratmennyiség hatalmas. A 168 Óra rendelkezésére álló dokumentumok szerint a Magyar Posta milliókat költött ügyvédekre, hogy titokban maradhassanak a szerződések. Valószínűleg hiába – vélhetően ezek az iratok ma már a rendőrségnél vannak. Tóth Bertalan megjegyzi: pikáns, hogy a közérdekű adatok kiadásakor vélhetően ugyanazok képviselték az alperest, mint akik a rendőrség által keresett opciós szerződéseket jegyzik.

Az, hogy az FHB és a posta körüli ügyekből mit tudott a kormányzat, teljes egészében várhatóan sosem fog kiderülni. Persze valószínűleg Orbán Viktor korántsem volt annyira tájékozatlan, mint azt a rádióinterjúja sugallta. Az FHB tőkehelyzete már egy 2012-es kormányülésen is napirenden volt, ám az ott elhangzottakat 2022-ig titkosították. És nem ez volt az egyetlen eset, amikor az FHB ügyei a kormány elé kerültek. A Magyar Posta a 2013–2014-es évekre – miután bevásárolta magát az FHB-ba – több mint 9 milliárd forint állami támogatást kapott a rá háruló méltánytalan terhek kompenzálására.

Márpedig ballaszt volt bőven.