Akadályverseny
Sztrájkhullám körvonalai bontakoznak ki Magyarországon. A hetek óta szervezkedő pedagógusok áprilisra két munkabeszüntetést is bejelentettek. A köztisztviselők és a közalkalmazottak jelezték, ha nem sikerül megegyezni a kormányzati háttérintézmények bezárásával járó leépítésről, illetve továbbra sem rendezik az önkormányzati hivatalokban – különösen a kistelepüléseken – dolgozók fizetését, sztrájkolni fognak. Holnap, április 15-én két órás polgári engedetlenségi akciót és figyelmeztető sztrájkot tartanak, április 20-án pedig országos pedagógussztrájk is lesz. Nemrég sztrájkhangulat volt az Audi győri gyárában, s hasonló akcióra készülődnek a BKV és a Tesco dolgozói is. Mindez azért érdekes, mert több szakszervezeti vezető állítja: a Fidesz lényegében megszüntette a törvényes sztrájk lehetőségét. Írásunkban arra keressük a választ, vajon így van-e.
– Sztrájkolni pedig ma is lehet! Érdekeinek érvényre juttatása minden munkavállaló joga! – állítja Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágvezetője, a Liga egykori jogi szakértője. Az ügyvéd persze nem tagadja, hogy 2010-es hatalomra kerülése után a Fidesz azonnal és radikálisan átalakította – egyesek véleménye szerint megszüntette – az addigi európai gyakorlatnak megfelelő munkaügyi érdekegyeztetést. Meggyengítette a szakszervezeteket, szigorította a sztrájktörvényt is.
A legfontosabb változás, hogy ha a sztrájk a lakosságot érintő szolgáltatásokra vonatkozik, akkor még a munkabeszüntetés előtt tisztázni kell az annak időtartama alatti elégséges szolgáltatást. Ezt az előírást persze a korábbi szabályozás is tartalmazta, de 2010 előtt ha nem sikerült megegyezni a szükséges teendőkről, annak nem volt következménye. A Fidesz-kormány úgy változtatta meg a jogszabályt, hogy ha nincs megállapodás az elégséges szolgáltatásokról, a sztrájk jogellenesnek minősül. Vagyis ha megtartják, akkor a munkáltató felléphet a résztvevőkkel szemben. Ennek formája lehet fegyelmi, kártérítés vagy akár a munkaviszony megszüntetése is.
Az elégséges szolgáltatás mértékét elsősorban törvény határozza meg, de konkrét rendelkezés valójában csak a személyszállítás, illetve a postai szolgáltatás területén létezik. Amúgy minden esetben a feleknek külön kell megállapodniuk. Ebből következően a munkaadók elvileg bármikor megakadályozhatják a sztrájkot, mert blokkolni tudják a megállapodás létrejöttét. Viszont a munkavállalók a bíróság bevonásával ki tudják kényszeríteni a döntést. A törvényszék az elégséges szolgáltatásokról szóló határozatában figyelembe veszi a munkaadók és a munkavállalók által benyújtott javaslatokat.
Kéri elismeri: ennek ellenére nehéz dönteni, hisz a bíróságnak rövid határidővel kell állást foglalnia olyan ügyekben, amelyekhez kevesen rendelkeznek szaktudással. A bíróság nehezen ítéli meg, hogy egy atomerőmű biztonsága milyen mértékű sztrájk mellett biztosítható. S ugyanez a dilemma az egészségügyben is, hisz nehéz megállapítani, hogy a betegek veszélyeztetése nélkül az orvosok és ápolónők tevékenységének hány százalékáról lehet lemondani. (Szakemberek szerint a magyar egészségügy még csúcsra járatva sem képes teljesíteni a szükséges és elégséges szolgáltatást. De ennek a sztrájkhoz semmi köze.)
A kormány által megszigorított törvény szerint akkor is jogellenes a sztrájk, ha a munkaügyi vitában részt vevő felek visszaélnek a sztrájkjoggal. Jelen pillanatban azonban talán még a Kúria sem tudja pontosan megfogalmazni, hogy az alig másfél oldalas sztrájktörvényben mit jelent a „joggal való visszaélés”. Idősebb olvasóinknak eszükbe juthat az átkos rendszerből ismerős gumiszabály, amely leginkább a diktatúra sajátos terméke. Egy rugalmasan kezelhető paragrafusba ugyanis bármi beleférhet, ami a törvényesség látszatát fenntartani szándékozó önkényúrnak tetszik. Emiatt szinte minden sztrájk betiltható, ha az a hatalomnak kényelmetlen.
Ennyi szigorítás ismeretében finoman szólva is merésznek tűnik a Liga egykori jogi szakértőjének, Kéri Ádámnak azon állítása, miszerint a hatályos törvény sem képes megakadályozni a sztrájkot Magyarországon. Az ügyvéd azt elismeri, hogy 2010 előtt egyszerűbben lehetett munkabeszüntetéseket szervezni, miközben igazi, nagy sztrájkhullám a rendszerváltás óta nem volt. Persze Gaskó István képes volt az akkori szabályok szerint akár törvénytelennek minősíthető „gördülő” sztrájkot szervezni, ami ellen a legyengült baloldali kormány képtelen volt fellépni. Forrásaink állítják: a mai szakszervezeti vezetők közül is egyedül Gaskó lenne képes hasonló teljesítményre, amit a hozzá közel álló Orbán Viktor is sejt. Ezért nem segített a kormányfő a Liga-vezérnek, amikor lapátra tették.
Kéri szerint a pedagógusok abban az esetben mehetnek biztosra, tehát sztrájkolhatnak jogszerűen, ha azt a bíróság „jóváhagyja”. Az ügyvéd óvatosságának az az oka, hogy a Kúria eddig még nem döntötte el, az oktatás-nevelés alapvető szolgáltatásnak minősül-e, tehát szükséges-e egyáltalán elégséges szolgáltatást biztosítani. S ha igen, akkor az mit jelent az általános és a középiskolák esetében? Információink szerint a Kúria már napirendre vette a kérdést, tehát a tervezett sztrájk előtt megszületik a döntés.
Ami pedig a „joggal való visszaélés” gumiparagrafusát illeti: a közelmúlt egyik sikeres miskolci Volán-sztrájkja során a legkomolyabb ellenőrzés mellett sem találtak semmilyen törvénysértést. Pontosabban: sikerült megbüntetni Zelenka László buszsofőrt – nem mellesleg: szakszervezeti elnököt –, mert a sztrájk szervezése közben „kihangosítón” és nem „headseten” telefonált, ezért néhány hét járműtakarításra ítélték. A büntetés hallatán Zelenka szaki hamiskás mosollyal a szája szegletében állítólag csak annyit mondott: az akció sikeres, mert a dolgozók megkapják a követelt bért.
A sztrájk jogi szabályozása tehát kétségkívül szigorúbb lett, de úgy tűnik, a politika nem mer kukacoskodni, ha tömegekkel találja szemben magát. A pedagógusok polgári engedetlenségi akciója előtt a kormány még fenyegetőzött, törvénytelennek tartva a tiltakozást, de látva az iskolák elé vonuló tízezreket, Palkovics államtitkár is visszahőkölt. A helyzetet viszont rontja, hogy a szakszervezetek megosztottak. A hat szakszervezeti konföderáció meglehetősen erőtlenül képviseli a magyar munkavállalók négy százalékát, tehát pár százezer embert.
A legutóbbi időkig Magyarországon érdektelenségből, a félelem és a reményvesztettség miatt nem sztrájkoltak a munkavállalók. Ez a hangulat változóban van, s Kéri Ádám szerint leginkább az eddigi sikeres sztrájkok igazolják állítását: van mód a törvényes munkabeszüntetésre Magyarországon. Amire a legfrissebb példa az Audi győri gyára, ahol a fizetésemeléshez elég volt a sztrájkfenyegetés is.
