Áfakulcskeresők: Izgalomban tartják a vendéglátókat és a kereskedőket az adóváltozások

– Az hogy lehet, hogy decemberben is 38 forint volt egy tojás, és most is annyi? – fordul a sarki kisbolt pénztárosához egy vevő.

– Kérdezze az üzletvezetőt – jön a válasz. A sorok között pakolgató másik alkalmazott halkan megjegyzi: valamiből ki kell fizetni a minimálbért.

Január elsejétől a korábbi 27 szá­­zalék helyett 5 százalék lett a tojás áfája, ami a fogyasztói árakban elvileg 17 százalékos árcsökkenést jelent. Azonban a piacokon sem látszik az árzuhanás, ami a tojás mellett a baromfihúst és a friss tejet is érintette – ez utóbbinál 18 százalék volt tavaly az áfa.

– Azt hittem, a nagy hideg miatt jól leviszik az árat a kereskedők, nézze meg, alig lézeng valaki az árusoknál – jegyezi meg a budapesti Fény utcai piacon egy vásárló. A kezében egy lista, mutatja. Tavaly decemberben felírta, mit mennyiért tudott megvenni, most hasonlítgatja az árakat. – A kacsacomb kilója például 2200 forint volt, most, a 22 százalékos áfacsökkentés után 2400 forint – mondja. Nem kéri, inkább csirkemellet vesz, mert abból talált akciósat, ami pont annyiba kerül, mint tavaly év végén. – De legalább nem drágább – jegyzi meg.

FOTÓ: FORTEPAN / KOTNYEK ANTAL

– Hány százalék áfát tartalmaz a lángos ára? – kérdezem egy a lángosostól. Januártól ugyanis a vendéglátásban is változások vannak. Nagy a káosz, az ágazat képviselői hónapokon át próbálták meggyőzni a kormányzatot, hogy amit kitaláltak, se nem fogyasztó-, se nem vállalkozóbarát.

– Huszonhét – mondja. – De ha jobb lesz az idő, kiteszünk néhány asztalt, s akkor már helyben készült, helyben fogyasztott lesz a lángos, s csak 18 százalék áfát kell fizetniük a vevőknek, már ha jól tudom.

– És mi van, ha valaki egyet megeszik, a többit elviszi? – kérdezem. Legyint, s a dolgához fordul.

Január elsejétől tehát a tojás és a baromfihús áfája 27-ről 5 százalékra csök­­kent, a friss tejé pedig 18 százalékról ugyanennyire. A Tesco kommu­­ni­­kációs osztályán azt mondták a 168 Órának, hogy egyrészt üdvözlik az áfacsökkentést, mert hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez, másrészt azt várják, hogy hatására 20 százalékkal nő majd a kereslet a baromfitermékek, 10-10 százalékkal a tojás és a friss tej iránt. Hozzátették, az áruházlánc teljes mértékben átadja a vevőinek a kedvezményt.

A Tesco jelenleg húszféle tojást és tizenegyféle friss tejet forgalmaz – az árváltozás valamennyit érinti. A baromfihús esetében azt emelték ki, hogy az áfacsökkentés nem vonatkozik a galambra, vadkacsára, fácánra, fogolyra, fürjre, valamint a pácolt, fűszerezett nyers baromfitermékekre. A SPAR ugyancsak teljes mértékben átadta az áfacsökkentést a vásárlóknak. Mint azt Maczelka Márk, a cég kommunikációs vezetője a 168 Óra kérdésére elmondta, a változás ötféle tejterméket, 149 baromfi- és tojásárut érint. Az Aldi közleményt adott ki, miszerint az áfacsökkentéssel érintett termékek bruttó árát 22 százalékkal mérséklik. Összesen 31 termékről van szó, amelyek kizárólag magyar beszállítóktól származnak.

Hogy ez meddig marad így, kérdés. A Baromfi Termék Tanács már kiadott egy közleményt, amelyben azt jelzi, hogy drágulhat a tojás a madárinfluenza miatt, sőt időszakosan hiány is kialakulhat, mivel a kényszervágások és az euró­­pai korlátozások nehezítik az ellátást. Ráadásul a tojóállományokat is az év elején cserélik le a termelők. Normál esetben ezt a kiesést kompenzálni tudják a karácsonyi készletfelhalmozások, viszont idén nem maradt tojás a boltokban, mert folyamatosan magas volt a kereslet.

– A fogyasztói árak a termelői, a feldolgozói és a kereskedői árakból adódnak össze. A kereskedők akkor tudják tartani az olcsóbb árakat, ha az átadási ár nem változik – mondta a 168 Órának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Tavaly például hiába csökkent 5 százalékra a sertéshús áfája, a második félévben a világpiaci árak megugrása miatt Magyarországon is visszadrágult a hús.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint harmincezer élelmiszerüzlet működik Magyarországon. A főtitkár elismeri, jelenleg vegyes a kép a piacon az áfacsökkentéssel kapcsolatban. Mint mondta, a hipermarketek és áruházláncok az éles piaci verseny miatt valóban azonnal léptek, s a vevőknek adták a kedvezményt, ám a kicsi és közepes boltok lassabban reagálnak. Ennek nem nyerészkedési okai vannak, sokkal inkább az élet szüli őket. Ja­nuártól 15 százalékkal kell emelniük a munkáltatóknak a minimálbért és 25 százalékkal a szakmunkásbér-minimumot. Ezt a pénzt sok vállalkozás képtelen kigazdálkodni, ezért megpróbálja ilyen célra használni az áfacsökkentést. Máshol adófizetési szempontok miatt nem jelentek még meg az új árak. A decemberi adókat sokan januárban fizetik, s nincs keretük arra, hogy azt is meg az árcsökkentést is egyszerre viseljék el. – Hosszabb távon beállnak az olcsóbb árak, a piacon ugyanis verseny van – tette hozzá Vámos György.

A vendéglátók sokkal nehezebben állnak át az új szabályokra. Mintegy ötvenezer vendéglátóhely érintett abban a változásban, miszerint januártól „az étkezőhelyi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom” esetében a vendéglátás áfakulcsa 27 százalékról 18-ra, majd 2018-tól 5 százalékra csökken.

Vannak érthetetlen és betarthatatlan következményei a változásoknak. Ahogyan Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége főtitkára a 168 Órának elmondta, egy decemberi tájékoztatón még az hangzott el az illetékesektől, hogy az irodaházakban lévő vendéglátóhelyek munkahelyinek számítanak, így 27 százalékos áfával kell dolgozniuk. Szerinte azonban például a fővárosi Eiffel Palace irodaházban található exkluzív St. Andrea Wine & Gourmet Bar vagy Eiffel Bistro olyan magas színvonalú belvárosi vendéglátóhelyek, amelyek az áfacsökkentés elsődleges célcsoportjába tartoztak még akkor is, ha oda az irodaházból is járnak. Viszont ha ezek indokoltan mégis alkalmazhatják a 18 százalékos áfát, akkor a közelében vagy a Váci úton található irodaházakban működő vendéglátóhelyek miért nem? Hol és milyen alapon húzza meg a hatóság az aktuális törvényszöveg és a döntéshozói szándék alapján a határt? – kérdezi a főtitkár.

Felszolgáló legyen a talpán, aki mindig tudja, milyen áfakulcsot kell alkalmaznia. Az egyértelmű, hogy a házhoz szállításkor 27 százalék az adó, meg akkor is, ha elvitelre kér ételt a vendég, illetve a közétkeztetésben és a munkahelyi éttermekben is marad az adókulcs. Mi van akkor, ha valaki étteremben eszik, de a maradékot hazaviszi? A jogszabály szerint ilyenkor 18 százalékos az áfa, hiszen a vendég menet közben változtatott. Érdekes a menük kérdése is. A jogszabály értelmezése szerint ha a menü magában foglal egy félliteres palackos ásványvizet és az étterem nem jelzi, hogy a víz áfája 27 százalék, az ételé pedig 18, akkor az egész menü 27 százalékkal adózik. Ha menüben helyben készült alkoholmentes ital van, akkor 18 százalék az áfa, meg akkor is, ha nincs benne ital.

Nem kerültek be a kedvezményes körbe azok a vendéglátóhelyek, amelyeknek csak egy pultjuk vagy körbefutó deszkájuk van, vagyis a lángososok, a pecsenyesütők, a büfékocsik. Viszont 18 százalékkal árulhatják az ételeket, italokat a bevásárlóközpontok vendéglátósai, étteremláncai, hiszen mindenkinek lehetősége van asztalhoz ülni, a helyszínt pedig takarítják, rendben tartják, vagyis többletszolgáltatások kapcsolódnak az étkezéshez. A cukrászdákban is figyelni kell, ha elvisszük a süteményt, 27 százalék, ha helyben fogyasztjuk, 18 százalék az ár áfatartalma.

Az IKEA egy kis időre elveszett a jogszabály útvesztőiben, s úgy döntött január elején, hogy átmenetileg nem árul elvitelre ételt. A korlátozást már feloldották, mert megvizsgálták a törvényt, s megint az összes terméküket 27 százalékos adókulccsal értékesítik.

– Ezt fogja tenni a legtöbb vendég­látó – mondta lapunknak Böröcz Lajos. Arra a kérdésünkre, nem tartanak-e attól, hogy az adóhatóság megbírságolja őket, amiért nem a jogszabályoknak megfelelően alkalmazzák az áfát, azt mondta, a vendéglátók jóhiszeműen járnak el, és nem károsítják meg az államot.

A vendégeket azonban igen, hiszen olcsóbban is ehetnének, ha mindenki követné a szabályokat – vetjük föl. Böröcz Lajos erre azt mondta, az lenne a legjobb, ha nem kellene különböző kulcsokkal variálni, hanem ismét egységes lenne az áfa. Hozzátette, a vendéglátóhelyek éves nettó forgalma 700 milliárd forint, aminek 85 százaléka étel és nem alkoholos ital. Az ebből kivett palackos italok után – amelyek ára 27 százalékos áfát tartalmaz – csak csekély adóbevételt remélhet az állam. Ugyancsak nem volt értelme kivenni a kedvezményes körből a munkahelyi és a közétkeztetést, amelyek éves nettó forgalma mindössze 70 milliárd forint. Várnak, hátha jó irányba változik a szabályozás.