Ezért rózsaszín a harmadik gyertya az adventi koszorún
Az adventi koszorú eleve nem is olyan régen van velünk, a magyar néphagyomány például sem ezt, sem az adventi naptárat nem ismerte. Bezzeg az északi német kiadók és reklámosok!
2022-ben december 11-ére esik Advent harmadik vasárnapja, az aranyvasárnapot megelőző utolsó nagy vasárnap. Az adventus Domini, azaz az Úr eljövetele latin kifejezéséből származó elnevezés a katolikus-keresztény vallási hagyományokból ered, a ma minden háztartásban megtalálható adventi koszorú azonban a 19. században, Észak-Európából terjedt el.
Ahogyan a körkép.sk pár éve emlékeztetett, a koszorú eredetileg nem is fenyőből, hanem fából volt, és december legelejétől összesen 24 gyertyát kellett meggyújtani rajta. Álatalában fagyönggyel díszítették, ez ugyanis a skandináv és északnémet néphagyományban még a pogány időszaktól az erdő szellemeinek kiengesztelésére szolgált.
Azt azonban, hogy az adventi koszorú az ünnepi időszakban elterjedt legyen, csak a kapitalizmus hajnala hozta el. Az akkor még Berlin melletti kisvárosban, Tegelben ugyanis 1860-ban találták ki, hogy 24 helyett a négy vasárnap négy gyertyájával felszerelt fenyőfa-koszorút áruljanak adventre. Ez a hagyomány a német protestáns házaknál is csupán az első világháború nehéz karácsonyi időszakaiban terjedt el igazán.
Hasonló az adventi csokoládés naptár múltja is, ezt a németországi Lang kiadó először 1908-ban kezdte el árusítani, azóta pedig mindenki kedvence. A koszorú az 1950-es évektől kezdett megjelenni más országokban is, a naptár pedig csupán az 1990-es években lett népszerű Magyarországon.
A négy gyertyára a különböző keresztény felekezetek viszont azóta szimbolikát is kitaláltak, mindegyik másra hivatott minket emlékeztetni.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. december 3., 10:51
A hétvégi napokon sűríti egyes járatait, illetve nagyobb kapacitású járműveket indít a BKK decemberben.
Itthon
2022. november 27., 20:32
Átlagosan 30 százalékkal drágábbak az adventi koszorúk a tavalyi évhez képest.
Külföld
2022. november 27., 14:44
Itt van velem lélekben tizenötmillió magyar ember – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök kárpátaljai látogatásának első helyszínén, a beregszászi református templomban tartott adventi ünnepi istentiszteleten és kijelentette, hogy kiváltságként éli meg, hogy a kárpátaljai magyarokkal közösen gyújthatja meg az adventi koszorú első gyertyáját.
A harmadik vasárnap gyertyája szinte mindenhol rózsaszín a hívőknél, ez ugyanis Jézus Krisztus édesanyjára, Szűz Máriára emlékeztet, és a küszöbön álló öröm, illetve a gyermekáldás felett érzett öröm jelképe is.
A többi gyertya jelentősége a protestánsoknál: első a hit, a második a remény, a harmadik az öröm, a negyedik pedig a szeretet. A katolikusoknál a szimbolika konkrétabb:
1. Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
2. zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
3. Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
4. Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).
Vannak azonban az időszakhoz köthető, ma már részben kiveszett, vagy csupán szűk körben gyakorolt magyar népszokások is: ilyen az adventi időszak hajnali katolikus miséihez, a rorátékhoz kapcsolódó szentcsalád-járás, vagy kántálás, amikor a falvakban mise után szenténekekkel és a szent család képeivel mindig más-más háznál jelentek meg a hívők jó szerencsét kívánva, őket általában élelemmel ajándékozták meg. Szeged környékén a szokást két-három gyerek tartotta. A portáknál megkérdezték: „Szabad-e kántálni?”, vagy „Dícsértessék a Jézus Krisztus, möghallgatik-e az angyali vigasságot?” Az igenlő válasz után pedig olyan énekekkel folytatták, mint:
Avé Marija,
Gracija pléna!
Így üdvözlé Máriját
Krisztusnak választott anyját.
Együttünk mink kántálni, kántálni,
Nem köl münket bántani, bántani.
Aggyanak egy darab kóbászt
Mink is husztunk fülit, farkát.
Eregy szógáló nézd mög azt a pujkát
Nem vákta é el a gujány a nyakát?
Hallom hogy zörgetik a kúcsot, pézt akarnak anni
Ha huszast annak e se fogjuk vönni.
(Kálmány Lajos 1881–1891: I. 97)
A vallásos katolikusok advent idején böjtölnek, és a szokás legalább az idősebb nem vallásos katolikusok között is tartotta magát még nemrég is, a szombati húsmentesség formájában.
