Áder: Ez így nem mehet tovább!

Áder János köztársasági elnök hétfőn a víz nemzetközi világnapján adott interjút a Mária Rádiónak.

„A vizeinket elszennyezzük, a termőföldek kimerülése miatt egyre gyengébb minőségű termékeket tudunk elállítani, az erdők irtásával megfosztjuk magunkat az oxigéntermelés lehetőségétől. Ezen az úton ne menjünk tovább, mert nagy baj lesz!” – mondta az államfő.

Áder János szerint a víz „három drámája” – a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz – végső soron az emberiség drámája, „ha nem figyelünk oda”, és nem hasznosítjuk a rendelkezésre álló tudást, megoldásokat. A sok vízre példaként a dunai, tiszai árvizeket, valamint a villámárvizeket, a kevés vízre a Duna-Tisza közén tapasztalható elsivatagosodást, a szennyezett vízre a tiszai ciánszennyezést, továbbá a Tiszán az elmúlt hetekben Romániából és Ukrajnából érkezett nagy mennyiségű műanyaghulladékot említette az államfő. Kitért rá: európai uniós támogatások felhasználásával komoly beruházások indultak el a Duna-Tisza köze vízpótlására, és a Magyarországon korábban rendezett Víz Világtalálkozókon magyar vállalkozások olyan, az öntözéssel, a talaj vízháztartásának javításával, a hálózati vízveszteség problémájával összefüggő megoldásokat mutattak be, amelyekből piacképes termékek lettek. Az államfő szólt arról is, hogy a vízválság mellett más válságokat is látni, de amíg „a klímaválságról sokat beszélünk”, a biodiverzitásról, azaz biológiai sokféleségről már kevesebbet.

Áder János az elmúlt száz évben lezajlott társadalmi folyamatok egyik legfontosabb elemének a népességrobbanást nevezte. „Bekövetkezett az, ami az emberiség történetében eddig még sohasem, hogy száz esztendő alatt lényegében megnégyszereződött a Földön élő embereknek a száma, s ennek következtében nyilvánvalóan megsokszorozódott a fogyasztás is” – mondta, jelezve, a víz- és energiafogyasztás még ennél is lényegesen nagyobb mértékben nőtt. Nem nehéz megjósolni – mondta –, mi lehet ennek a következménye harminc, negyven, ötven év múlva. „Itt már nemcsak klímáról, és nem demográfiáról, hanem nagyon komoly társadalmi és gazdasági kérdésekről beszélünk” – vélekedett. Megjegyezte, hogy a migráció a klíma- és a vízválság logikus következménye.

Áder János megítélése szerint globális szinten három dolgot kell tenni: le kell mondani a fosszilis energiahordozókról, helyettük más energiaforrások használatára kell áttérni, véget kell vetni a fogyasztási cikkek rövid idejű használatát, majd eldobását jelentő „dobd el!” kultúrának, és nagy hangsúlyt kell fektetni a hulladék újrahasznosítására. A köztársasági elnök azt mondta, hogy a teremtett világ védelme egyaránt feladata nagy és kis országnak, kis és nagy közösségnek, valamint az egyénnek is. Áder János kiemelte, hogy 21 olyan ország van – köztük Magyarország –, amely a kibocsátás csökkentése mellett is növelni tudta nemzeti jövedelmét. „Magyarországon 2000 óta a GDP mintegy 20 százalékkal nőtt, miközben az üvegházhatású gázkibocsátás 20 százalékkal csökkent” – közölte.

Magyarországnak a „fenntarthatóság irányát kijelölő” intézkedéseiről azt mondta, 2030-ig megszűnik a szén energetikai hasznosítása, a meddőhányók helyén napelempark lesz, megépül a két új paksi atomerőmű-blokk, az új napelemekkel, naperőművekkel az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentessé válik. A 20 ezer lakosnál nagyobb városokban elektromos meghajtásúakra cserélik a buszokat, az új hulladékgazdálkodási törvény a körforgásos gazdaság irányába mozdítja el a hulladék újrahasznosítását – sorolta. Áder János az egyéni felelősségéről azt mondta, hogy „mindenki tudja befolyásolni a dolgokat”. Példaként a fűtéssel, a klimatizálással összefüggő takarékoskodást, a hulladék szelektív gyűjtését említette.  Az államfő kitért arra, hogy novemberben Magyarország ad otthont a Fenntarthatósági Világtalálkozónak. A rendezvény témái között a víz mellett a klímaváltozás, az energiahatékonyság, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és az élelmiszertermelés is szerepel.

(Kiemelt kép: MTI | Bruzák Noémi)