A zemberekkel fizettetik meg
Áder János köztársasági elnök aláírta, így tegnap este közzétették a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényt, amely 2013. január 1-jén lép hatályba. Az illetéktől jövőre 239 milliárd forint költségvetési bevételt várnak, amiből 123 milliárd forintot fizethetnek be a bankok. Mivel az illeték felső határa 6 ezer forint, a bankoknak várhatóan lehetőségük lesz a gyakorlatban a teher döntő részének továbbhárítására, bár a fizetési kötelezettség jogilag őket terheli.
A
portfolio.hubeszámolója szerint a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki. A törvény hatálya nem terjed ki az MNB-re, kivéve az alábbiakban említett eseteket. Az illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik. Alapja jellemzően az az összeg, amellyel a fizető fél fizetési számláját megterhelik, készpénzátutalás esetén a megbízásban szereplő pénzösszeg, a postai készpénzbefizetés esetén az átutalt összeg. A devizában zajló tranzakciókat ilyenkor az MNB aznapi hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani.Az illeték mértéke az illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. Kivétel az egynapos lejáratú jegybanki betét lekötése, amelynél 0,01 százalék a kulcs. Az illeték megfizetésére kötelezetteknek (jellemzően bankoknak) a számlakivonaton tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az illeték összegéről. A pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítják meg.
A törvény alapján illetékköteles (zárójelben az illetékfizetésre kötelezett személye) az átutalás (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója); a beszedés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója); a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója); a posta útján kezdeményezett készpénzbefizetés (posta); a készpénzkifizetés fizetési számláról (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója); a készpénzátutalás (a készpénzutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató); az okmányos meghitelezés, akkreditív (a nyitó pénzforgalmi szolgáltató); a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója); a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása (MNB); az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet (MNB); minden olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója).
Nem illetékköteles ugyanazon ügyfél ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlái közötti művelet; az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, és a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik; a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet; csoportfinanszírozás, ha a csoport tagjainak számláit ugyanaz a pénzforgalmi szolgáltató vezeti; pénzforgalmi szolgáltatók (és egyes pénzügyi szervezetek) közötti fizetési művelet; tb pénzügyi alapjainak ellátási és családtámogatási fizetési műveletei; jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletek – írja a portfolio.hu.
