A Városligeti projekt szórja a pénzt, míg a múzeumok küzdenek

Miközben havi 1,1 milliót költ könyvelésre, és havi 3,5 millióért bérel irodát a Városliget Ingatlanfejlesztési Zrt., a komoly gyűjteménnyel és szakemberekkel rendelkező városi múzeumok és könyvtárak teljes havi működésére nem jut közel sem ennyi pénz (járulékra, fenntartásra, beszerzésre és szakmai kiadásokra) – kifogásolja a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete.

2015. március 1., 15:00

A szakszervezet szerint „ilyen finanszírozási helyzetben nem támogatható olyan koncepció, mely egyetlen vállalkozás keretében egy, még nem létező intézmény előkészítő munkálataira akkora összeget (890 milliót) különít el, mint amennyi 350 másik, működő intézménynek jut!”

A szakszervezet közleménye szerint Magyarország 2015. évi központi költségvetése 19,1 milliárd forintot biztosít az önkormányzati fenntartású könyvtárak, múzeumok, művelődési házak fenntartására. Ez az összeg 7500 intézmény és civil szervezet között oszlik meg.

A szakszervezet azt követel a kormánytól, hogy csökkentsen ezen az aránytalanságon és biztosítson a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt kiadásainak színvonalát megközelítő támogatást a városi szintű közgyűjteményi és közművelődési intézményeknek is, akár úgy is, hogy megszünteti a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. nagyvonalú finanszírozását!

A Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. már 890 milliót elköltött, pedig még egy kapavágás sem történt –

írta megaz Átlátszó nemrég.

Az állami cégnek – és így nekünk adófizetőknek – 384,6 millióba került eddig a zöldterület Karbantartása (Főkert Zrt.), 238 millió forint ment el a három új múzeumi épület tervezésére kiírt nemzetközi pályázat díjnyereményére, 31 millió forintot költenek tervezési programok előkészítésére, 31 milliót egy mobiltelefonos applikáció fejlesztésére ( ez a cég készítette az Alaptörvény Ipades díszkiadását), 26 millióba kerül az előzetes építészeti program (Közlekedési Múzeum), 25 millió forintnyi múzeumtechnológiai, és 21,5 millió forintnyi kommunikációs tanácsadásra is költöttek, továbbá 9 millió fotózásra, videó készítésére, 19 millió kiadványkészítésre.

A kormány döntése értelmében várhatóan májustól bizonyos krónikus betegségek gyógyszereit – így például a cukorbetegek készítményeit – már nemcsak szakorvos, hanem a háziorvos is felírhatja.