Átlátszó: a várólistára is várólista van több kórházban
Akár hónapokig is várhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Az Átlátszó tényfeltáró anyaga szerint szinte mindenkinek van egy másik, nem hivatalos várólistája.
A kormány milliókat költött a várólisták hosszának csökkentésére, azonban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint nem történik érdemi változás, tűzoltásra elegendő csak.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett várólista annak meghatározására szolgál, hogy a betegek milyen sorrendben juthatnak a szükséges ellátáshoz. Ha az orvos megállapítja az ellátás szükségességét és regisztrálja a rendszerben, akkor a beteg felkerül arra, és megkapja az esetazonosítóját, amely segítségével követni tudja, előreláthatóan mennyit kell várakoznia a beavatkozásra.
Az Átlátszó három, egymástól független esetet is talált, amelyben a hivatalos várakozási időhöz képest jóval többet jósoltak. Lágyéksérv-műtétre például 13 nap a hivatalos várakozási idő, az orvosok ezzel szemben fél évet jósoltak.
Egészségügyi területen dolgozó szakember szerint valóban nem egyedi esetekről van szó, szerinte
szinte mindenkinél ott vannak a fiókban a valós számok. Tudomása szerint nincsenek összefésülve a magánrendelésen vagy akár az ambulanciára beeső, és aztán műtétre előjegyzett betegeket a hivatalos kórházi várólistával.
A Portfólió tavalyi cikkében foglalkozott az üggyel, és arra jutottak, ha az intézmények várólistáit nézzük, és ha alacsony a várakozók száma, de magas a várakozási idő, akkor valami biztos nem stimmel.
Az Átlátszó gyüjtése szerint a szürke hályog, a térdprotézis és a csípőprotézis az a három műtét, amely várakozási idő és várakozó betegek számának tekintetében elől szerepel a listákon. Intézmények között azonban jelentős az eltérés. Míg a tatabányai Szent Borbála Kórházban 125 fő volt a várakozók száma az elmúlt fél évben térdprotézis-műtétre, viszont a kezelésre közel nyolcszáz napot kellett várakozni átlagosan, addig a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban több ezren várakoznak, és mégis rövidebb a várakozási idő.
Csípőprotézis esetében az Uzsoki Utcai Kórházban közel kétezer a várakozó, ennek ellenére 356 nap alatt kerülhetnek átlagosan sorra a betegek, közben tizedannyi beteggel ugyanekkora várakozási időt jósol a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház. A leglátványosabb azonban a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban 74 beteg szerepelt a listán hat hónap alatt, de 512 napot kell átlagosan várniuk.
2022-ben kormánydöntés született a várólisták csökkentéséről – erre 13,6 milliárd forintot szántak. Ennek részeként többletfinanszírozást kapnak azok a szolgáltatók, amelyek a gyorsabb ellátás érdekében a leterhelt intézményektől betegeket vállalnak át. Az extra ellátásokért 30 százalékkal többet számolhatnak fel, és ezek nagy része a műtéteket és vizsgálatokat elvégző orvosok és egészségügyi szakdolgozók kapják meg.
A koronavírus-járvány alatt a halasztható beavatkozásokat felfüggesztették,
a műtétre várók száma egyre csak nőtt, a várólistákat azóta sem sikerült lefaragni. 2023. áprilisi adatok szerint negyvenezer beteg volt a várólistán, és nem volt ritka a féléves várakozási idő.
Már 2021-ben nyílt levelet intézett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterhez, amelyben javaslatokat tettek a várólista csökkentése érdekében, szerintük betegirányítással kellene próbálkozni. A várólisták problémáját nem lehet elkülöníteni az ellátórendszer anomáliáitól: a széttagolt egészségügyi struktúra, a hiányzó személyzet, az alulfinanszírozottság mind-mind megoldásra váró feladatok, és ameddig ezek nem szűnnek meg, „addig minden beavatkozás tűzoltás, alacsony hatásfokkal” – válaszolta a MOK az Átlátszó kérdésére.
(Kiemelt képünk: illusztráció. Fotó: MTI / Kovács Tamás)