A választási irodáknak nincs felhatalmazásuk, hogy ellenőrizzék az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét
Kapacitásuk és felhatalmazásuk sincs a választási irodáknak arra, hogy ellenőrizzék az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét – nyilatkozta a Népszavának a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese, Gáva Krisztián.
Elmondása szerint a választási irodák annyit tudnak megnézni, hogy az íven szerepel-e aláírás és nem nyilvánvalóan másé, azaz például Nagy István neve mellett nem egy tisztán kiolvasható Kis József van. Ha viszont az aláírás nem kiolvasható, a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírás hitelességét.
– Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul a törvényi szabályozás alapján a névjegyzéknek nem része az aláíráskép. Vagyis nincs felhatalmazás arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék. Amikor kétség van, akkor a választási irodák feljelentést tesznek a rendőrségnél, ennyit tudunk megtenni
– jegyezte meg.
Nemrég a BRFK felfüggesztette a nyomozást a terézvárosi választási csalás ügyében, annak ellenére, hogy a hatóság megállapította, csaltak a az ajánlóívekkel. Arra a felvetésre, hogy akkor valójában az nem másolja az ajánlóívek adatait, aki nem akarja, Gáva Krisztián azt válaszolta, hogy ha nincsen kép- vagy hangfelvétel, esetleg tanúvallomások, a visszaélés nagyon nehezen bizonyítható.
– Az ugyanakkor, hogy valamelyik jelölt támogatására vonatkozó íveken hamisítottak aláírásokat, még nem jelenti azt, hogy az a jelölt tudott róla vagy ő adott utasítást erre
– tette hozzá.
Az elnökhelyettese arról is beszélt a lapnak, hogy a májusi EP-választások eredményeit csak akkor lehet majd nyilvánosságra hozni, ha az utolsó szavazóhelyiség is bezárt Európában. Ez Olaszországban 23 órakor lesz.
– Tehát akkor fogjuk tudni az első adatokat közzétenni, viszont akkor már nagyjából 90 százalék körüli feldolgozottságnál – közölte Gáva Krisztián.
Tavaly az országgyűlési választások eredményeit a köztévé már este 7 után közölni kezdte, amikor az NVI adatai még meg sem jelentek. Az elnökhelyettes elmondása alapján ez idén is előfordulhat.
– Nem lehet kivédeni, hogy a pártdelegáltaktól kapott adatok alapján a pártok és a sajtó is értesüljön arról, milyen eredmények születtek. Tehát adatszivárgás abszolút lehetséges
– jegyezte meg.
