A TASZ szerint egy Facebook-komment alapján is eljárást indíthat a civilek ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal

A Szuverenitásvédelmi Hivatal számára elég lesz egy vélelem, hogy az illető külföldi érdekeket szolgál ahhoz, hogy eljárást indítson egy állampolgár ellen akkor is, ha az semmilyen kapcsolatban nem áll külföldi szervezetekkel. 

2023. november 22., 21:11

Szerző:

A TASZ szerint egy Facebook-komment alapján is eljárást indíthat a civilek ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Munkatársak meghallgatása, iratokba való betekintés, számítógépek, telefonok átvizsgálása, bizottság elé citálás. Nem világos, hogy milyen végzettségű emberek, milyen határidőkkel, milyen jogorvoslati lehetőségek mellett vizsgálódhatnak a Szuverenitásvédelmi Hivatalban. Az viszont igen, hogy a szervezet elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot, és akkor is jelentéseket írhatnak, hozhatnak nyilvánosságra, ha nem indul rendőrségi eljárás – írja az rtl.hu.

Egyhetes csúszást követően, kedden késő este nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a „nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényt, amely alapján felállítanák a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett intézményt.

„Tágabb szabályozásról van szó ahhoz képest, amit a kormány kilátásba helyezett, hiszen korábban arról beszéltek, hogy a pártokra és a választáson induló egyesületekre fókuszál majd a jogszabály. Ősszel még az újságírókat és a civileket emlegette, pontosabban fenyegette Kocsis Máté, de

a tervezet egy jóval tágabb kört érinthet”

– mondta az rtl.hu kérdésére Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektjének vezetője. Szerinte a tervezet legfontosabb és legváratlanabb eleme, hogy

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan polgárokat is vizsgálat alá vonhat, akik nem hivatásszerűen vagy rendszeresen foglalkoznak a közélettel, viszont a hivatal azt feltételezi róluk, hogy valamilyen külföldi befolyás alatt dolgoznak, külföldi érdekeket akarnak érvényesíteni.

Nincsenek jogorvoslati lehetőségek

Döbrentey Dániel úgy látja: a jogszabálytervezet tele van olyan hiányosságokkal, amelyek az alkalmazhatóságot is kérdésessé teszik. Nem tudni például, mire vonatkozik a „külföldi érdekek érvényesítése”.Ráadásul az ilyen gumiszabályoknak jellemzően félelemkeltő hatásuk van, a szabályozatlanság miatt nem tudhatja senki, hogy mire számíthat. A Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárása például nem közigazgatási eljárás, a törvény pedig nem határozza meg, hogy akkor mégis micsoda: nincsenek határidők, jogorvoslati lehetőségek és alapvető fontosságú fogalmak is hiányoznak. Például az is, hogy mit jelent egy külföldi szerv vagy szervezet érdekében tevékenykedni, „tehát a hatalmi önkénynek is nagy tere van.”

A törvénytervezet említ olyan eseteket, amikor valóban a külföldi források miatt vizsgál valakit, azonban olyanok is górcső alá és rosszérzetű jelentésekbe kerülhetnek, akiknek semmilyen anyagi kapcsolatuk nincsen semmilyen külföldi szervezettel.

„Elég egy olyan vélelem, feltételezés a hivatal részéről, hogy az illető külföldi érdekeket szolgál. Nincsen szükség közvetlen kapcsolata semmilyen külföldi szervezettel. A tervezet kitér az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységre, ez ugyancsak nem kapott definíciót, így ebbe akár egy Facebook-komment is beleférhet. Itt jöhet képbe a sajtó is, amelyről külön nem rendelkezik a tervezet. Sőt, előfordulhat, hogy olyan ember ellen indul eljárás, aki az égvilágon semmilyen külföldi pénzt nem kapott, nem is foglalkozik hivatásszerűen közügyekkel, csak megszólalt valamilyen ügyben és emiatt a hivatal azt gondolja, hogy külföldi érdeket szolgálhat” – magyarázta Döbrentey Dániel.

Hivatali eljárás indulhat: 

  • Azon szervezetek vizsgálata esetében, amelyek külföldről származó támogatást használnak fel és ez befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére. A TASZ értelmezése szerint külföldnek számít az Európai Unió is annak ellenére, hogy a közösségnek Magyarország is tagja.
  • Ugyanilyen, külföldi támogatást felhasználó szervezetek esetében vizsgálódhatnak, ha szerintük azok a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak vagy ilyet támogatnak. Döbrentey Dániel szerint itt arról lehet szó, amikor a szervezetek politikai kampányban érintettek.
  • A harmadik esetkör pedig a korábban is említett, teljesen homályos terület, amikor valaki „információt manipulál”, érdekképviseleti tevékenységet folytat, állami döntéshozatali folyamatban akar befolyást gyakorolni.

 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata után az egyik lehetőség, hogy feljelentést tesznek, ha azt látják, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés történt. Van egy másik hatáskörük is: jelentéseket készítenek, amelyekben megállapítják a vélt hiányosságokat, sérelmeket, ez esetben nem biztos, hogy eljárás is indul. 

Abban sem lehet teljesen tisztán látni, hogy milyen eszközöket kap a vizsgálatokhoz a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert februárban az Európai Parlament vizsgálóbizottsága is megállapította, hogy a Pegazus kémszoftver használatával súlyosan megsértették magyar állampolgárok alapjogait.

A TASZ szakembere szerint az egyik legsúlyosabb beavatkozási lehetőség az, hogy a vizsgálat alá vont szerv vezetőit az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elé lehet idézni, ami stigmatizáló lehet. 

„A magyarországi jogi környezetben a megfigyelések ellen elég korlátozottan lehet fellépni, hiszen a titkosszolgálati megfigyelések feletti kontroll szabályozása problémás. Van olyan strasbourgi ítélet, ami kimondta: nincsen hatékony felügyelet a magyar titkosszolgálati szervek felett” – fogalmazott Döbrentey Dániel, aki szerint ennél fontosabb, hogy ha elfogadják a jogszabályt „akkor például egy olyan jelentésben, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal összeállít, bárkiről és bármilyen szervezetről írhatnak megállapításokat úgy, hogy nincsen ellene jogorvoslat”.

A TASZ ezért és más, tucatnyi problémás pont miatt is úgy látja, hogy a tervezet nem állja ki a törvényesség próbáját, ellentétes az Alaptörvénnyel, amit ugyan – ahogyan ez számos alkalommal megtörtént – megcsavarhatnak a kormánypártok, azonban azon egyelőre nem tudnak változtatni, hogy Magyarország az Európa Tanács része, tehát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának alávetve működik. „Elfogadjuk az ítéleteit – bár a végrehajtásukkal kapcsolatban erős hiányosságok vannak – és azokat a sztenderdeket, amiket Strasbourg megállapít. Nemzetközi szövetségi rendszerek részei vagyunk, amelyek bizonyos alapértékekkel járnak és a magyar kormány nem mehet szembe velük ilyen mértékben.”

Az sem tisztázott, hogy – ha valóban felállítják – a hivatalnál kik fogják a vizsgálatokat végezni, a személyi állományról ugyanis nincsenek pontos rendelkezések. Az viszont benne, van, hogy a hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára jelöli ki a köztársasági elnök. Így a hivatal csak formálisan lehet független.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Couleur via Pixabay)

A rovat további cikkei