A sünök nagyon huncutak
Önkéntesek kis csoportja keresi a sünöket a Margit-szigeten hónapról hónapra. A főleg ELTE-s diákokból álló Urbanizációs Munkacsoport célja, hogy felmérje, mekkora a sünpopuláció Budapest zöld szigetén. A munkacsoport vezetőjétől azt is megtudtuk: a sün teljesen városiasodott, jól alkalmazkodik, de ugyanakkor védett állatnak számít. Körülbelül száz élhet belőle Budapest központjában - ahol sose gondolnánk.
Ha véletlenül éjjel téved a Margit-szigetre és a fejükön lámpát viselő alakokra bukkan, akik négykézláb matatnak valami után, ne ijedjen meg. Sünöket keresnek.
– Több éve járunk ki diákokkal a Margit-szigetre, ami egy fantasztikus hely. A több milliós város közepén egy zöld sziget. Tényleg minden szempontból sziget. A faunája – hacsak nem tudja átrepülni valami a Dunát, vagy a hidakon közlekedni – sziget-fauna. Most éppen a sünöknél tartunk, de van mókus-programunk is - mesélt a meglepő projektről Dr. Tóth Mária biológus.
A főképp biológus-hallgatókból álló munkacsoport önkéntes alapon szerveződött meg. Havonta egyszer találkoznak és éjjelente zseblámpával kutatnak a sünök után. – A sünöket a szuszogásuk és a motozásuk alapján sikerült eddig a legjobban felfedezni - árulta el az egyik hallgató.
– Azért a sün a legizgalmasabb, mert ők a legkevésbé aktívak. Tehát a hidakon a legkevesebb eséllyel jutnak át. Szeretnénk megtudni, hogy mekkora sün-állomány él itt, hogyan élnek, milyen az egészségi állapotuk – tudtuk meg az ELTE tanszékvezetőjétől és egyben az Urbanizációs munkacsoport vezetőjétől. Tóth Mária hozzátette: – A sünök nagyon huncutak. Szürkületkor indulnak. Rendszeresen futunk a szigeten és a futóösvényen sűrűn találkoztunk a sünökkel szürkülettől. A futóösvény jó alap volt ahhoz, hogy kitaláljuk, hol vannak a sűrűsödések, merre közlekedhetnek. A futóösvények teljesen le vannak fedve mintavételezéskor.
Az adatgyűjtés idén indult ezért egyelőre nem tudni, hány szúróshátú állat élhet a szigeten. – A nemzetközi irodalmat és a Margit-sziget alapterületét figyelembe véve, a legóvatosabb közlés szerint is száz süni körül lehet - becsülte a számukat a munkacsoport vezetője, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ehhez képest sokkal több és sokkal kevesebb is élhet a Margit-szigeten.
– A megfigyelőállomások mentén gyakorlatilag a teljes futóösvényt tudjuk vizsgálni - büszkélkedett a kutató. – A megfigyelőpontokon ténylegesen lesben állunk, és fejlámpákkal keressük a sünöket.
A meglelt állatokat később egyedi jelöléssel látják el, aminek részleteiről a sünök biztonsága miatt a biológus nem árult el többet.
Tücskök, bogarak
A kutatásnak van egy másik része is, amelyet Dr. Bíró Nóra állatorvos vezet. A Szent István Egyetem kutatója elmondta: a sünök parazitológiai vizsgálatáról van szó. – Megfogjuk a sünöket és megnézzük, hogy van-e rajtuk valamilyen parazita. Ez egy külső parazitológiai vizsgálat. Semmilyen ártalmas dolgot nem csinálunk a sünökkel - erősítette meg.
– Eredményekről még nem tudok beszámolni, mert a kutatást nyár elején kezdtük el, mér eléggé gyerekcipőben jár. Úgy néz ki, hogy az éjszaka folyamán, amikor motoznak a sünik, megfogjuk őket, ott helyben átvizsgáljuk egy elemlámpával. mi kullancs és bolha van rajtuk, azt leszedjük - mondta a kutató a 168 Óra Online-nak.
A vizsgálatnak két célja van: meghatározni, hogy milyen kullancs- illetve bolhafajok vannak a margitszigeti sünökön, illetve ezek gyakoriságát. A másik, hosszabb távú kutatás célja kimutatni, hogy ezek a bolha- és kullancsfajok milyen kórokozókat hordoznak, amiket a sünök egymásnak átadhatnak.
A kutatás során 5-10 önkéntes hallgató járőrözik a futóösvényen. Általában párosan mennek, az egyik megfogja az állatot, a másik leszedi róla a parazitákat. – Ez nagy gondot nem szokott nekik okozni - tette hozzá Bíró Nóra.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztettek: nem javasolt, hogy bárki fogdossa a sünöket. – Nem célszerű az este során bandukoló sünit csak úgy megfogni.
