A strasbourgi szereplés után
Az osztrák sajtó nagy figyelemmel követi a strasbourgi eseményeket, ahogyan eddig is beszámolt a külföldi visszhangokról is (például rendszeresen közli a német sajtó cikkeit Magyarországról). Az alábbiakban a Die Presse tudósítását közöljük dr. Gonda Lászó szószerinti fordításában.
Orbán Viktor magyar kormányfő folytatni akarja Európa gazdasági reformját. Az EU soros elnökeként megtartott első felszólalása során vitába keveredett „a magyar nép elleni támadás” miatt- írja Oliver Grimm a Die Presse csütörtöki számában.
Orbán Viktort, az EU soros elnökeként elmondott első felszólalásában élesen támadta a baloldali pártokat, és a médiatörvényét ért bírálatot „a magyar nép elleni támadásnak” nevezte.
„ Az európai baloldal számára én vagyok a legveszélyesebb példa. Talán meg kellett volna gátolnom a földcsuszamlásszerű győzelmünket, de én nem tudtam megakadályozni az embereket abban, hogy minket válasszanak” – mondta Orbán az Európai Parlamentben elmondott közel kétórás beszédét követően megtartott sajtókonferencián. A parlament előtti felszólalása inkább visszafogottan kezdődött, de később az olyan fogalmak, mint „totalitarizmus” illetve az összehasonlítás Belorussziával és a venezuelai politikai helyzettel élénké tette a vitát.
Orbán a képviselőknek bemutatta a soros EU elnökség programját, amelynek keretében folytatni akarja a gazdaságpolitika reformját, erősíteni kívánja a belső piacot, és rögzíteni akarja Horvátország EU-csatlakozásának végső időpontját, valamint Bulgária és Románia bevonását a hátárellenőrzés nélküli Schengen-i térségbe.
A szociáldemokrata, a zöld és a liberális képviselők azonban a sokat vitatott médiatörvényt támadták, amely január 1-től hatályos, és a magyar média felügyeletét egyetlen erős büntetési és beavatkozási joggal felhatalmazott hatóságnak rendeli alá. A hatósági pozíciókat kizárólagosan az Orbán vezette Fidesz képviselőivel, illetve a párthoz közelálló személyekkel töltötték fel. Sok újságírónak - és időközben már az EU Bizottságnak is - komoly gondot okoz a politikai tudósítások pontosan meg nem határozott „kiegyensúlyozottságának” hatósági ellenőrzése is. A Bizottság még ezen a héten felkéri Orbánt a vitatott részek tisztázására. Akár még egy szerződésszegési eljárás is lehetséges Magyarország ellen.
„Európai Chávez”
A parlamenti vitában a Zöldek német-francia származású frakcióvezetője, Daniel Cohn-Bendit különösen keményen csatázott: „Zokogtam, amikor 1954-ben Magyarország elvesztette a futball világbajnokságot. Lelki szemeim előtt még őrzőm a képét annak az Orbán Viktornak, aki egykor a Liberálisok Nemzetközi Szervezetének elnökségéből kidobta Jörg Haidert” – kezdte dicsérettel Cohn-Bendit. „Ma azonban Ön azon az úton jár, hogy európai Chávez, egy soviniszta nacionalista váljon önből. Gondolja, hogy Richard Nixon kiegyensúlyozottnak találta a Watergate-botrányról szóló tudósításokat? Még soha egyetlen demokrácia sem pusztult el a túl sok szabadságtól.”
Sarkozy a példakép
A szociáldemokraták frakcióvezetője, Martin Schulz is keményen bírálta Orbánt: „Egy egyoldalú médiatanács ellenőrzi a média kiegyensúlyozottságát: demokráciában ez nem lehetséges. Ön úgy beszél, mint Karl Marx a száműzetésben. Minden szépnek hangzik, de mi rejtőzik ezek mögött? Annak megfelelően kell majd Önt megítélnünk, amit tenni fog”.
A sajtókonferencián Orbán kijelentette, hogy „nem tartja jogosnak, ha más országok megválasztott képviselői megkérdőjelezik hazája demokratikus jellegét”. Ugyan úgy gondolom, mint a francia államelnök: a bírálat rendben van, de a francia nemzet sértegetése nem megengedett. Nem fogadunk el semmiféle demokratikus kioktatást csupán azért, mert mi sokáig egy totalitárius rendszerben éltünk.”
Fordította: dr. Gonda László
