A Stop kiteregette az LMP ügyeit

Saját egyéni jelöltet sem tudott állítani a legkisebb parlamenti párt az október másodikai püspökladányi választásra, amelyet Arnóth Sándor korábbi fideszes képviselő halála, illetve a június 19-ei választás érvénytelensége miatt kellett kiírni.

A

STOP információi szerinta Lehet Más a Politika a júniusi választási kampányban egyszerűen elhasználta az erre rendelkezésre álló - ám nem közölt - összeget. A párt vezető testületének számító választmányban a hírportál információi szerint kritikus hangok kísérték a pénztelenséget, ám amikorra döntöttek az indulás mellett, már nem volt lehetőség összegyűjteni az ajánlószelvényeket.

Az indulás meghiúsulása tovább erősítette a zöldpárton belül azok hangját, akik alapvető változást szorgalmaznak; akik szerint "az LMP mint szervezet ma nagyon rossz állapotban van", ahogy ezt éppen az érvénytelen püspökladányi választás után írt levélben a párt vezető politikusai, elsősorban az országgyűlési frakció tagjai már kifogásolták. Az Egyenlítő TV által nyilvánosságra hozott, belső használatra szánt dokumentumban akkor főként a párt szervezeti kultúráját bírálták.

A 49 aláíró kifogásolta, hogy a párton belüli érdekcsoportok marakodása során az LMP-sek többek között "patkánynak", "politikai prostituáltnak", "drogos kurvának", "szarkavarónak" nevezték egymást. A levél megfogalmazói szerint az LMP-s érdekcsoportok úgy beszéltek egyes párttagokról, hogy "el kell szívni előlük a levegőt", "ki kell őket füstölni a pártból", "el kell vágni a torkukat".

A STOP információi szerint a párton belül két jelentős érdekcsoport ütközik egymással: a professzionális politizálásba lassan beleszokó országgyűlési képviselők, illetve a tagság és a szimpatizánsok jelentős részét adó bázisdemokrata környezetvédők. Az előbbiek gazdaság- és szociálpolitikailag is balra nyitnák a kispártot, hogy a nagyszámú bizonytalan szavazóból minél többet a szocialisták elől elhalászva 2012-14-re esetleg a Fidesz-KDNP váltópártjává válhasson az LMP.

A zöldaktivisták viszont ragaszkodnának az elvhű ökopolitizáláshoz. Ahogy az egyik, a profik közé tartozó forrásunk fogalmazott, "ha az a kérdés, hogy mi legyen a költségvetés hiányával, az a válaszuk, hogy építsünk egy szélmalmot". Ők ragaszkodtak ahhoz is, hogy a párt az európai zöldek közé kérje a fölvételét, miközben a szintén a Védegyletből induló Schifferék még a zöldpárt mint kategória megnevezés miatt is tiltakoznak, elsősorban taktikai-politikai megfontolásokból.

Ez a kettősség jellemzi a párt megszólalásait is: minden, a kormánypártok restrikcióját bíráló sajtótájékoztatónak és nyilatkozatnak van egy "zöld farka", amiben az általában inadekvát ideáikhoz ragaszkodnak. A parlamenti pártok közül egyedüliként nem engednek a paksi atomerőműblokkok bezárásából (a bővítést kivált elutasítják), az emberjogi fundamentalizmusukkal szintén egyedülállók. Emellett azonban a riválisokkal is közösködnek. Az MSZP mellett ők vonultak ki az új alkotmány szavazásáról, a Jobbikkal párban a palesztin államiság elismerését szorgalmazzák, a jobb- és a szélsőjobboldali pártokkal együtt pedig támogatták Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogának - nagyjából politikailag motiváltnak tűnő -felfüggesztését.

Utóbbival alkalmasint nem nyertek szimpatizánsokat a Fideszt és az Orbán-rezsimet elutasítók köréből. Nagyobb problémájuknak tűnik azonban, hogy kontúr nélküli, kívülről legalábbis konfúznak tűnő politikai irányvonalukat se a szavazók túlnyomó része, se saját szimpatizánsaik nem nagyon tudják követni.

Egy névtelenséget kérő zöldpárti politikus elismerte ugyan, hogy nagy nyomás éri őket a szocialistákkal való "demokratikus ellenzék" vagy "magyar olajfa" összefogás felé, azonban a belső politikai elit inkább az önállóságot preferálja. "Hiába a Fidesz elutasítása, a nagyszámú bizonytalan, ebből egyelőre nem profitáltunk, és - ha lehetek őszinte - nem is látom, miként fogunk áttörni a közvélemény ingerküszöbén" - fogalmazott forrásunk.

A közvéleménykutatók általában a bejutási küszöb alá mérik a tavalyi általános országgyűlési választáson még hét százalék fölött teljesítő, és 16 fős országgyűlési frakciót alapító pártot. Bár akadtak - elsősorban a jobboldalhoz köthető Nézőpont és Tárki -, amelyek jelentős, 8-9 százalékos előretörést regisztráltak a nyár elején, az évszak végére már előbbi is visszatért az általánosnak mondható három százalékos teljes népességbeli LMP-támogatottsághoz.

A kormánypártok egyedüli (számukra) tárgyalóképes ellenzéki pártként tekintenek az LMP-re. Fideszes politikusok szerint a Jobbikkal a nemzetközi elszigetelődés kockázata, az általuk szélsőségesnek nevezett MSZP-vel Orbán alapvető antikommunista öndefiníciója miatt nem köthetnek nyilvános megállapodásokat, miközben rendre diplomáciai figyelmezetések sorában részesülnek - az utóbbi hónapokban az amerikai State Departmenttől - a kompromisszumképtelenség és az alkotmányozó önkény okán.

Ebben a tekintetben kulcskérdés lesz a Hillary Clinton külügyminiszter budapesti látogatásán is hangsúlyozott választási törvény, mint a demokratikus berendezkedés alapvető ismérve. Egy névtelenséget kérő Fidesz-politikus a STOP-nak azt mondta, sem az egyfordulós rendszer, sem a kompenzációs lista hiánya nem lehet akadálya az LMP bevonásának a választási törvénybe. Szerinte, ha tavaly hét százalék fölött tudtak teljesíteni, akkor négy év parlamenti politizálás után nem lehet gond számukra a küszöb megugrása; márpedig mindkét említett feltétel legfeljebb néhány mandátum sorsát dönti majd el.

Az LMP-ben viszont gyökeresen máshogy gondolják. Noha búbánatvölgyi frakcióülésük előtt Schiffer és Karácsony is jó előre konstruktivitást ígért, és gyakorlatilag fölajánlkozott a Fidesznek, az érdemi megegyezésre mégis kevés az esély. Az LMP augusztus elején a parlament elé is beterjesztett alternatív választási törvényjavaslatában nemcsak a kétfordulós egyéni rendszerhez és a kompenzációs listához, hanem a nők számának adminisztratív növeléséhez, és ami az egyik legfőbb, az ajánlószelvények rendszerének eltörléséhez is ragaszkodott - írta a Stop.hu.

Ez utóbbi alapvető a számukra: főként szervezettségbeli és anyagi okokra visszavezethetően ez nemcsak az aktuális püspökladányi választás előtt jelentett megoldhatatlan problémát a számukra, hanem már a tavalyi fővárosi főpolgármester-választás előtt is gyanús körülmények között, az utolsó pillanatokban nagy mennyiségben gyűltek össze a cetlik.