A politikus sincs biztonságban
Antikorrupciós csomagot jelentett be Bajnai Gordon. Ennek részeként a kormány módosítaná a közbeszerzési törvényt, Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt hozna létre. Nem utolsó sorban pedig bevezetnék a „bejelentő védelem” intézményét, vagyis jutalmat és védelmet kínálnának a korrupciót jelzőknek. Az ötletről Földes Ádámot, a Transparency International Magyarország jogi tanácsadóját kérdeztük.
Érdemes feljelentősdi hajlamunkra apellálni?
- Az egész térségben negatív a megítélése annak, aki bármit rosszat mond a saját környezetéről, munkahelyéről. Ám a korrupciós bűncselekményeket sem észlelni és sem felderíteni nem könnyű, hiszen mindkét félnek (például a megvesztegetőnek és a megvesztegetettnek is) érdeke, hogy az ügyből semmi ne derüljön ki. Eljárást indítani pedig még körülményesebb, mert nehéz bizonyítékot találni. A bejelentések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a korrupció ne csak kiderüljön, hanem tanúk is segítsék a bíróság munkáját.
A tervek szerint a bejelentő, ha megszüntetik a munkaviszonyát, a kieső bér 75 százalékát megkapná az államtól. Ám ezen felül a kiszabott bírság tíz százaléka is ütné a markát. Jó ötlet pénzzel motiválni?
- Aki ilyen bejelentést tesz, sokkal többet kockáztat annál, mint amennyit nyerhet a tíz százalékkal. Mondjuk vegyünk valakit, aki magas pozícióban van, nyilván sokat keres és súlyos korrupciós ügyről szerez tudomást. Ha mégsem ül csendben, megeshet, sose kap az adott szektorban állást. A karrierje félbetörik, egzisztenciája megrendül, talán a családját is megfenyegetik. Ilyenkor elsődleges az illető védelme, és fontos, hogy tényleg történjen valami, legyen értelme a bejelentésnek.
És elhisszük majd, hogy az állam képes megvédeni a bejelentőket? Hiszen egyre kevésbé bízunk az igazságszolgáltatásban, a procedúrák évekig húzódnak. Jövőre ráadásul kormányváltás várható, ki tudja, mi marad ebből az intézményből.
- A javaslat szerint a bejelentőt ügyvéd fogja védeni, akinek a költségeibe beszáll az állam. Saját ügyvédjében mindenki bízik. Teljes biztonságban viszont senki nem fogja magát érezni. Végső esetben a bejelentést névtelenül is meg lehet tenni. A törvénytervezet működőképes lehet, persze a végrehajtáson sok múlik. Hiszen bizalmi kérdés, hogy számíthatok-e a védelemre.
A politika elvárná az átlagembertől, hogy feljelentse a főnökét, miközben a politikusok legalább annyi, ha nem több kétes ügyről tudnak – és hallgatnak.
- Ugyanakkor egy politikus stábjában is dolgozhat olyan, aki azt mondja: a párt céljaival egyetértek, de a módszereivel nem, és ő tesz bejelentést.
Talán ez a „veszély” meg sem fordult a törvényalkotók fejében.
- Pedig a törvényjavaslat az ő stábjukat is védi. A védelem azokra is vonatkozik, akik felfedik, ha valaki közpénzt törvénytelenül fordít pártcélokra vagy közbeszerzési korrupcióból finanszíroz egy pártot.
