A pékszakma időszerű kérdései
Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke nem tudja megmondani, hogy mikor drágul a kenyér. Igaz, nem is akarja, hiszen ez ügyben a szövetség nem illetékes, minden pék maga dönti el, hogy a piac mit bír el, vagyis megveszik-e a kenyeret, ha drágább lesz. Amúgy pedig a konkurenciájuk nagy, a multik éppúgy szorongatják őket, mint az utóbbi években nyílt albán pékségek.
Mikor drágul a kenyér?
Nem tudom megmondani. A költségeink folyamatosan emelkednek. Még 2010-ben 31-41 ezer forintról 80-82 ezer forintra drágult a búza, s akkor párhuzamosan a liszt ára is felment 42-52 forintról 110-115 forintra. Ez több lépcsőben zajlott, a sütőipar pedig nem tudta kigazdálkodni, ezért volt 5-7 százalékos áremelés. Tavaly már jobb termés volt, a liszt ára is beállt 75-85 forintra, viszont minden költségünk emelkedett, a bér éppúgy, mint a sütési energia, vagyis a gáz és a villamos áram. A gázolaj szárnyalásával a szállítási költségek is szépen megemelkedtek. Ezeket a költségeket a vállalkozásoknak kezelniük kellene.
A szövetség milyen árat ajánl?
A Pékszövetség nem ajánl árakat, csak arra hívjuk fel a pékek figyelmét, hogy készítsék el a kalkulációjukat. A séma egyébként ugyanaz, csak a költségek nem. Mások a költségek egy gépesített pékség, mint egy manufaktúra esetében. A piaci helyzetnek megfelelően kell lépniük…
Hogy állnak most a pékségek a nyereséggel?
Átlagosan 1 százalékos nyereséggel dolgoznak, miközben az ideális 7-8 százalék lenne. Akkor már jutna fejlesztésre is.
A hipermarketek nagyon olcsón adják a kenyeret, velük szemben már feladták a versenyt?
Nem. Bizonyos cégek esetenként beszerzési ár alatt árulják a kenyeret, s ezt a törvény is tiltja. Bejelentettük és komoly bírságokat szabtak ki a hivatalok. A hipermarketekben a saját pékségben előállított termékeknél a szűkített önköltségre kalkulálják a fogyasztói árat és így alakulhat ki a 129-169 forintos fogyasztói ár. A szűkített önköltség áll: a nyersanyag, a sütési energia és a sütési bér költségéből, de nem tartalmazza az általános költségeket (könyvelés, takarítás, egyéb- nem közvetlen termelő- bére, amortizáció, stb.), amik további 38-40% plusz költséget jelentenek. A pék vállalkozások ezeket a költségeket, mivel nem tudják más termékek árában megjeleníteni, a sütőipari termékeik árába kell beépíteniük. Ezért egy indokolatlan versenyhátrány alakul ki a pékségek rovására. Kezdeményeztük a törvény felülvizsgálatát annak érdekében, hogy ez a helyzet megoldódjon. Amúgy is hátrányban vagyunk, hiszen a hipermarketek stratégiai okból gyakran cserélik a beszállítóikat, s az a szállító valószínűleg olcsóbb, különben nem kerül piacra.
Milyen gondok vannak az albán pékségekkel?
Az utóbbi években 200-300 albán pékség nyílt országszerte és a tagjaink jelezték, hogy egyes üzemeikben sem a higiéniai-, sem a munkakörülmények nem megfelelőek. Azóta azokat megvizsgálta a hatóság és ahol indokolt volt, ott büntettek is.
Mi a különbség a Hipermarketek pékségei és az Önök pékségei között?
A Hipermarketek pékségei többnyire gyors technológiával készítik termékeiket, amíg a mi pékségeink termékei jelentős része hagyományos, kovászos technológiával készülnek, ezáltal jobb ízűek és hosszabb ideig megőrzik minőségüket. Az ár kifejezheti a minőséget és a befektetett szaktudást.
