A pedagógusok nem engednek: a kormány egyetlen ajánlata sem elfogadható
Ma sem volt rendes felhatalmazása az államtitkárnak.
November 3-án délután újabb sztrájktárgyalási forduló volt az EMMI-ben. A kormányt ismét Kisfaludy László helyettes államtitkár képviselte. A csütörtöki tárgyalási fordulóról szóló beszámolót a szakszervezet oldalán olvashatják el.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét meglepte, hogy a helyettes államtitkár ragaszkodott ahhoz, hogy az egyeztetésről senki se készítsen hangfelvételt, emellett pedig hivatalos jegyzőkönyv se készüljön. Mindezt azzal indokolta, hogy a szakszervezeti oldal „kivitt” információkat a megbeszélésről, elsősorban a legitimációval kapcsolatos problémákkal kapcsolatban. Ez egy igen meglepő fejlemény: a jegyzőkönyv, a hangfelvétel mindkét fél jól felfogott érdeke, de ezt az érvet végül nem fogadták el Kisfaludyék, így hivatalos felvétel nem készülhetett a tárgyalásról.
Megintcsak meglepte a pedagógusokat az a kormányoldali javaslat, hogy megbeszélésüket követően közös közleményt adjanak ki, és amelynek tartalmától a későbbiekben se térjenek el nyilatkozataikban. A PDSZ álláspontja az volt, hogy eddigi működésének alapvető eleme, hogy teljesen nyilvánossá tette a tárgyalási célokat, feltételeket. Alapvető fontosságúnak gondolják a tagság és a szélesebb közvélemény tájékoztatását.
Sajnáljuk, hogy a kormány számára a transzparencia ennyire zavaró – még egy ilyen egyeztetés alkalmával is.
A pedagógusok azon felvetésére, hogy természetesen aláírhatnak egy közös nyilatkozatot, de nem vállalhatják, hogy csak annak tartalmához igazodva nyilatkoznak, végül a kormányoldal letett erről az elképzeléséről.
Az első alkalommal az okozott problémát, hogy a kormány képviselője, Kisfaludy László meghatalmazása nem volt teljesen rendben. Kisfaludy László megbízólevelén igen világosan az szerepelt, hogy a helyettes államtitkár a PDSZ-szel folytathat tárgyalásokat – a PSZ konkrétan lemaradt a megbízásról.
A PDSZ és PSZ közös delegációja szerint a mostani tárgyalási körre a kormányzat egyetlen konkrét vállalása az új megbízólevél kiállítása lett volna, a fent említett hiányosság pótlásával. Lényeg:
Kisfaludy László megbízólevelén továbbra sem szerepelt szakszervezeti partnerünk, a PSZ.
Az amúgy is komoly pedagógushiánytól küzdő intézményekben néhány tanár kiesése is komoly gondokat okoz. Ekkor hangzott el Kisfaludy László szájából az a mondat, amihez a kormány foggal-körömmel ragaszkodik:
„nincs tanárhiány” .
A második tárgyalt téma a bértáblával és a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatos követeléseink voltak. Kisfaludy helyettes államtitkár ebben a témában sem okozott katarzist: mindaz, amit elmondott, gyakorlatilag egy jottányit sem különbözött mindattól, amit Orbán Viktor mondott legutóbb. Kisfaludy szerint a kormány egyértelművé tette elkötelezettségét amellett, hogy a nevelésben-oktatásban béremelésre van szükség. Szerinte mindenki elmondta, hogy szükség van rá. Ami a béremelés mozgásterét illeti, azzal kapcsolatban gyakorlatilag elismerte a miniszterelnök által is elmondottakat:
10 százalék, 2023-tól lehet szó valamilyen nagyobb mértékű béremelésről.
A tíz százalékos emelés módja nem eldöntött, jelezte a kormányoldal. A kormányon belül a mértékről beszéltek ugyanis, a béremelés módjáról nem, amiben számukra elképzelhető újabb pótlék, vagy a szakmai ágazati pótlék emelése, de akár egy adott bértömeg is, amelyet az intézményeknek juttatva az intézményvezető differenciált emelésre használhat fel.
Azt javasolták a helyettes államtitkárnak, hogy ezt az ajánlatot vigye vissza, és jöjjön legközelebb olyan javaslattal, ami a mostani minimálbérhez kötött illetmények mértékétől 60-65 százalékkal elmaradó illetmények érzékelhető növelésével és értékének – legalább – szinten tartásával jár.
A tárgyalások egy hét múlva folytatódnak.
(Kiemelt kép: Budapest, 2018. július 3. Szabó Zsuzsa elnök (k), valamint Gosztonyi Gábor (b) és Totyik Tamás alelnökök (j), a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) új vezetői bemutatkozó sajtótájékoztatójukon a szakszervezet székházában 2018. július 3-án.)
