A nemzeti konzultáció számokban: nem jó, de nem is tragikus
Kifulladni látszik a nemzeti konzultáció: az újranyitásról szólót félmillióan töltötték ki, pedig - hivatalosan - volt már kétmilliós eredmény is. Az viszont továbbra is igaz, hogy drága, és a kormányzati döntések szakmai, érdemi támogatására alkalmatlan.
Percenként 12 válasz
Alig több, mint félmillióan töltötték ki az újranyitásról szóló, nemrég véget ért nemzeti konzultáció kérdőívét, ami az Orbán-kormány által meghonosított irányított lakossági véleménygyűjtés műfajában alacsonynak számít. Az is igaz ugyanakkor, hogy a mostani kormányzati igényfelérés a szokásosnál rövidebb ideig tartott – szűk egy hónapig –, ráadásul kizárólag online lehetett kitölteni a kérdőívet.
A konzultációs kormányzati honlapon közzétett eredmény szerint összesen 528 187 „résztvevő” volt, vagyis ennyien válaszoltak a kérdéssorra. Ez azt jelenti, hogy a kitöltésre rendelkezésre álló 29 nap – február 18-tól március 18-ig volt lehetőség a válaszadásra – 696 órájában éjjel-nappal, percenként 12,6 darab válasz érkezett.
Sikeres és még sikeresebb
A mostani akció első havi számai – 528 ezer válasz, 12,6 db/perc – jobbak a tavalyi, szintén járvány-tematikájú – akkor a szigorításokról szóló – konzultáció hasonló adatánál. Akkor június 8 - július 8 között 232 ezer válasz érkezett csak, ami percenként mintegy 5,2 darab reakció. Igaz, ez többségében a lassabb, postai úton feladott válasz lehetett, mivel az online kitöltés csak július 3-án indult.
A mostaninál azonban sokkal jobb első havi eredmény is született már. Például 2018-ban a „családok védelméről” indított nemzeti konzultáción az indulás után egy hónappal levélben és online – az internetes kitöltés kéthetes csúszással indult – már 773 ezer választ kapott a kormány. Vagyis akkor percenként 17,3 darab visszacsatolás érkezett az emberektől.
Legnehezebben a 2017 végi „Stop Soros” konzultáció indult be, noha az összesen 2,35 millió válasz miatt ezt „minden idők legsikeresebb” ilyen akciójaként emlegették. Az első hónapban 267 946 válasz futott be – 190 ezer postán, 78 ezer online –, ami 6 darab percenként. Azután viszont volt olyan nap, hogy 323 ezer(!) válaszlevél érkezett, a netes kitöltéseknél viszont csak 7351 volt a napi rekord.
Összesítettben sereghajtó
A most zárult nemzeti konzultáció a korábbiakkal összevetve teljes érdektelenségbe fulladt a maga alig több, mint félmilliós válaszával. Ennél csak egy rosszabbul teljesítő akció volt eddig: 2015-ben „az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló” InternetKon elnevezésű konzultáció, melyet a fideszes Deutsch Tamás vezényelt. Mindössze 31,6 ezer válasz érkezett 4,5 hónap alatt, pedig ki is tolták a határidőt. Itt az első egy hónap alatt „közel 10 ezer” válasz érkezett, vagyis percenként 0,2 darab.
A kudarcnak itt több objektív oka is volt. A gyakorlatilag ezzel párhuzamosan zajló, a bevándorlásról szóló, a migrációt és a terrorizmust durván és tudatosan összemosó – 1,3 millió válaszadót vonzó – konzultáció témája jobban érdekelte vagy osztotta meg az embereket, mint a tét nélküli Deutsch-akció, ami nem szólt a netadóról, hiszen a fővárosi tömegtüntetések hatására azt fél évvel korábban visszavonta a kormány. A kérdőívet ráadásul kizárólag az interneten lehetett kitölteni, miközben az Eurostat akkori adatai szerint a magyar emberek 22 százaléka soha nem használt még internetet.
Sikeres ugyan nem volt a 2015-ös InternetKon, de legalább nem is került sokba: a honlap és a lebonyolítás 12,7 milliót kóstált. Összehasonlításul: az ugyanabban az évben megrendezett, már említett bevándorlásról szóló nemzeti konzultációnak csak az anyag- és postaköltsége 960 millió forint volt, mivel 8 millió kérdőívet kellett kiküldeni postán, ezen felül pedig további mintegy 400 millió forint ment el a reklámozására.
Drága, mégis haszontalan
A most zárult konzultáció esetében a kormány egyelőre nem állt elő költségelszámolással, de az online kitöltés miatt itt csak a honlap, a kérdőív megszerkesztése, az adatok feldolgozása lehetett kiadás, nyomdai- és postaköltség nem volt. Volt viszont a konzultációt népszerűsítő reklámkampány, amelyről egyelőre szintén nem tudni, mibe került – ezekről a 168.hu a kormányzattól kért adatokat.
A tavalyi, első koronavírusos nemzeti konzultáció költségei viszont ismertek, azokat nyilvánosságra hozták. Annak nyomda- és postaköltsége elérte az 1,9 milliárd forintot, de ennél jóval nagyobb összeg ment el az akció reklámkampányára, amely „a Te országod, a Te hangod” szlogennel futott – a végösszege 9,6 milliárd forint volt.
A fenti, összességében 10 milliárdos nagyságrendű összeg az ilyen akciók között is kiemelkedő: az egyik legdrágább konzultáció volt a tavalyi. Miközben a közvélemény-kutatási piacon 3-5 millió forintból kijönne egy komoly – az ország lakosságát nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint is reprezentáló – felmérés (igaz, reklámköltség nélkül).
Vagyis 400-700 kutatást is rendelhetne a kormány a piacról egyetlen nemzeti konzultáció anyagköltségéből. Ráadásul szakmailag alapos kérdésekkel, feldolgozással, elemzéssel együtt. Igaz, a se szakmainak, se reprezentatívnak nem nevezhető kormányzati konzultációk sokkal jobban alátámasztják a kabinet – sokszor már a konzultációk időpontjában eldöntött – intézkedéseit.
Orbánnal értettek egyet
„Hahó, facebookosok!” – köszöntéssel indító videójában február 22-én Orbán Viktor miniszterelnök is kitöltötte a legújabb nemzeti konzultációt. Utána még több százezren megtették ezt olyanok, akik hozzá nagyon hasonlóan vélekedtek, amit aztán a kormányfő elégedetten nyugtázott is a konzultáció lezárása után a Kossuth Rádióban március 19-én: „A konzultáció azt mondta, hogy csak fokozatosan lehet nyitni. Én is így gondolom”.
Az újraindításról szóló nemzeti konzultáció hivatalos eredménye végül ez lett a több mint 528 ezer válasz feldolgozása után – ezek alapján készíti el ígérete szerint a kormány az „újraindítási tervet”:
- Egyesek szerint a járványügyi korlátozó intézkedéseket fokozatosan, lépésről lépésre fel lehet oldani. Mások szerint ezt csak a járvány végén, egy lépésben lehet megtenni. Ön mit gondol erről? 88% Fokozatosan, lépésről lépésre kell feloldani a korlátozásokat, 12% A járvány végén, egy lépésben kell feloldani őket
- Azok, akik beoltatják magukat, vagy átestek a betegségen, védettségi igazolványt kapnak. Vannak, akik támogatják, hogy az ilyen igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes korlátozó intézkedések alól. Ön mit gondol erről? 65% Támogatom, 35% Nem támogatom
- Vannak, akik szerint, amint a járványügyi helyzet engedi, az első lépések között enyhíteni kell az este 8 utáni kijárási tilalmat. Ön egyetért ezzel? 74% Igen, 26% Nem
- Vannak, akik szerint, amint a járványügyi helyzet engedi, az első lépések között újra kell indítani az éttermeket és a szállodákat is, szigorú biztonsági szabályok betartása mellett. Ön egyetért ezzel? 87% Igen, 13% Nem
- Vannak, akik szerint, amint a járványügyi helyzet engedi, az első lépések között újra kell indítani a sportlétesítményeket (pl. uszodákat, tornatermeket, konditermeket), szigorú biztonsági szabályok betartása mellett. Ön egyetért ezzel? 75% Igen, 25% Nem
- Vannak, akik szerint a rendezvények, koncertek, fesztiválok, sportesemények látogatását meg kell engedni azoknak, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek! Mások szerint ezeket az eseményeket nem szabad megrendezni vagy látogathatóvá tenni, amíg a járvány véget nem ér! Ön mit gondol? 58% Védettségi igazolvánnyal legyenek látogathatók ezek az események, 42% Nem szabad ezeket az eseményeket látogathatóvá tenni a járvány végéig
- Vannak, akik azt javasolják, hogy a járvány elmúltáig Magyarország területére csak olyan külföldiek léphessenek, akiket beoltottak vagy rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Ön egyetért ezzel? 79% Igen, 21% Nem
(Kiemelt kép: 168.hu | Karancsi Rudolf)
