A német politikában korlátoltnak tartják a kelet-európaiakat, végzetes lehet, amit az Orbán-kormány művel
A Die Welt című német konzervatív lap a visegrádi országok és Németország viszonyáról közölt pénteki elemzésében foglalkozott Magyarországgal.
Az igazi megosztottság az Európai Unióban című írásában a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy veszélyes, mély árok alakult ki Németország és az EU keleti tagállamai között. Német diplomatákat idézve hozzátette, Berlinben nem értik, hogy mit akarnak a keletiek, milyen konkrét elképzelésük van az EU-ról. Kifejtette, hogy ez kissé úgy hangzik, mintha korlátoltnak tartanák a kelet-európaiakat, és éppen ez az a hangnem, amely bántja őket. Azonban a kijelentést úgy is lehet értelmezni, hogy német megítélés szerint például a magyarok semmi mást nem akarnak, mint a belpolitikában pontokat szerezni az EU démonizálásával. Ezt jelzi egy név nélkül nyilatkozó német diplomata megjegyzése is, miszerint Berlinben néha úgy tűnik, hogy „a magyarok folyton bokán rúgnak minket”, csak azért, mert ez hasznos nekik belpolitikailag. Ez a magatartás természetesen nem veszi jól ki magát – tette hozzá.
A Die Welt szerzője hangsúlyozta, hogy ennek az elidegenedésnek végzetes következményei lehetnek. A másik oldalról megszólaltatta Orbán Viktor kormányfő egy ugyancsak név nélkül nyilatkozó tanácsadóját, aki szerint Angela Merkel német kancellár környezetében nincs senki, aki „a szívével érezné”, hogy miként működik a visegrádi országok térsége. A magyar Németország-politika egy további képviselője hozzátette, hogy szerinte a németek nagyon is képesek lennének megérteni a régiót, de egyszerűen nem akarják. Ugyanakkor a német oldalon is tapasztalni, hogy úgy érzik, nem értik meg őket Kelet-Európában. Azonban egy múlt heti berlini konferencián a külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője, Peter Ptassek nyíltan elismerte, nem volt helyes eljárás az, hogy megpróbálták a menekültkvóták elfogadására kényszeríteni a visegrádi országokat - írta Boris Kálnoky, kiemelve, valószínűleg ez volt az első alkalom, hogy a német kormány részéről nyilvánosan elismerték, hogy hibáztak a menekültkvóták ügyében.
A szerző hangsúlyozta, a németeknek el kell ismerniük, hogy tanulni is lehet Kelet-Európától, így például Orbán kemény vonalvezetése a menekültpolitikában ma már szinte standardnak számít az EU-ban. A másik oldalnak pedig érdemes volna bemutatni egy részletes tervet az EU jövőjéről - írta Kálnoky, hozzátéve, a visegrádi országok eddig csak a védelmi politikában mutattak hajlandóságot az EU erősítésére. Most Sebastian Kurzban reménykednek, de az még csak a jövő zenéje, hogy az új osztrák kancellár be tudja-e tölteni a Kelet és Nyugat közötti összekötő kapocs szerepét.
