A múltat végképp eltörölni?
Egyre többen, köztük sok külföldi történész és levéltáros is aggódik a Fidesz által tervezett dossziétörvény miatt. A történészek szerint a törvény gyakorlatilag törölné a modern kori magyar történelem egy fontos, több évtizedes fejezetét.
A Kanadai Levéltárosok Szövetsége is foglalkozik a magyar dossziéüggyel. A Népszava nemrégiben arról számolt be, hogy az amerikai Kelet-Európai Tanulmányok Egyesülete levélben fordult Szapáry György nagykövethez. Emellett – írja a lap – már 1700-an írták alá a törvény elleni petíciót, köztük több száz külföldi tanszékvezető, professzor és hivatásos levéltáros.
Emlékezetes, hogy egy tavalyi fideszes törvényjavaslat szerint az érintettek hazavihetnék a rendszerváltás előtti úgynevezett „ügynökaktákat”. Rétvári Bence, igazságügyi államtitkár anno azt mondta ennek kapcsán: a törvényre azért van szükség, mert ezek a papírok nem jogállami körülmények között keletkeztek, ezért a demokratikus állam nem tarthatja meg azokat. A kormány szerint a megfigyelteknek kell eldönteniük, mi legyen az iratok sorsa: megsemmisíthetik vagy megőrizhetik az unokáiknak.
A témát egyre több külföldi médium is felkapta: megjelent amerikai és kanadai lapokban is, például a Seattle Times-ban és a Winnipeg Free Press honlapján.
Az AP hírügynökség cikke pedig a Kanadai Levéltárosok Szövetségének elnökének, Loryl MacDonaldnak a magyar nagykövethez írt leveléből is idéz.
„Ezek az iratok bizonyíték erejűek, segítségükkel elszámoltathatóvá válnak azok, akik visszaéltek az emberek bizalmával és a hatalmukkal. A törvény megnehezíti Magyarország számára az elszámoltatást. Pedig ezek az ügynökök a demokrácia alappillérét ásták alá”
Schmidt Mária, a Terror Házának igazgatója egy korábbi interjújában azt mondta: csak remélni tudja, hogy a kormány újragondolja ezt a javaslatot. Hozzátette: ha kikerülnek a levéltárakból ezek az iratok, a tények és összefüggések többé nem lesznek kutathatók. Ezek híján nem tudunk pontos képet alkotni a rezsimről és nem leszünk képesek a jövő generációjának átadni, milyen manipulatív és embertelen eszközökkel működtek a diktatúrák.
Az AP szerint egyébként a kormány egyeztetni kíván majd történészekkel is.
Egyelőre nem valószínű, hogy az egyeztetés sikeres lesz, hiszen a történészek szinte egyöntetűen állítják: ellehetetleníti a modern kori történelem kutatást a törvény.
Kenedi János ezen kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy technikailag is sok kérdést felvet a javaslat. Például azért, mert előfordulnak olyan oldalak is, amelyeken több megfigyelt személyről is szerepelnek adatok: kérdés, hogy akkor ki kapja meg azt az oldalt, és ki az, aki számára elveszik az adott információ.
Az AP cikke kitér arra is, hogy a szakértőket már csak azért is meglepte a törvényjavaslat, mert 1998-ban épp Orbán Viktor volt az, aki ünnepélyes keretek között megnyitotta a modern kori történelmi események kutatását is segítő Terror Házát.
Nem egy külföldi viszont úgy gondolja – írja az AP – hogy a Fidesznek ez a lépése tökéletesen illeszkedik a korábbiakhoz: az Alkotmánybíróság jogkörének megcsorbításához, a Költségvetési Tanács „ártalmatlanításához” és az egész Európában felzúdulást kiváltó médiatörvényhez.
A petíció kezdeményezője, Christopher Adam, a kanadai Carlton Egyetem oktatója szerint nehéz nem észrevenni, hogy az iratok megsemmisítésének szándéka mögött személyes érdekek húzódnak: az egyetemi oktató azoknak a kormánypárti politikusoknak a félelmét sejti a döntés mögött, akik joggal tarthatnak attól, hogy a történészek számukra nem kedvező információt találnak azokban az iratokban.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyébként november 30-ig kapott határidőt, hogy kidolgozza a törvényt. A Népszava arra is emlékeztet, hogy a Kenedi-bizottságot már feloszlatta a kormány.
