A médiatörvényről vitázik az Európai Parlament

Közös javaslatot tesz a szerdai plenáris ülésre tervezett vitára a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), a Zöldek / Európai Szabad Szövetség (Greens / EFA) és az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal (GUE / NGL) - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Federica Terzi, az ALDE sajtófelelőse és Helmut Weixler, a Zöldek sajtófőnöke. Mint közölték, a négy frakció szeretné, ha az ülésen olyan állásfoglalást fogadnának el, amelyben a parlament üdvözölné az Európai Bizottságnak a magyar médiatörvény átvizsgálására vonatkozó kezdeményezését és a magyar hatóságok ezzel kapcsolatos, a törvény módosítására hajlandóságot mutató bejelentését.

A képviselőcsoportok egyebek mellett azt is szeretnék elérni, hogy az EP szólítsa fel a magyar hatóságokat a jogszabály olyan módosítására is, amely megfelel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács emberi jogi biztosa és a Miniszterek Tanácsa által korábban közölt elvárásoknak. Szeretnék továbbá, ha a parlament felszólítaná az Európai Bizottságot arra, hogy rövid határidőt szabjon a magyar hatóságoknak a jogszabály módosítására. A magyar hatóságokat pedig arra szólíttatnák fel, hogy a törvény módosítása során biztosítsák az átláthatóságot, és a folyamatba vonják be az összes érintettet, köztük a civil szervezeteket és az állampolgárokat.

"Ellentmond a demokratikus európai alapértékeknek is"

Meg kell változtatni a magyar médiatörvényt, mert az nincs összhangban a médiaszabadság európai alapelveivel - vélekedett keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának német vezetője. Hangsúlyozta: megítélésük szerint a magyar médiatörvény nem csupán az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel ütközik azokban a pontokban, amelyeket az Európai Bizottság észrevételezett, hanem ellentmond a demokratikus európai alapértékeknek is.

Kissé visszafogottabb, ám hasonló az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának álláspontja a szerdai vitával kapcsolatban. James Holtum, a képviselőcsoport sajtófőnöke szerint a frakció azt szeretné elérni, hogy a Parlament szólítsa fel a Bizottságot arra, hogy végezzen teljes körű vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a médiatörvény összhangban áll-e az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel és az Alapvető Jogok Chartájával. A témával kapcsolatban az Európai Néppárt (EPP) frakciója ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy helyteleníti "a magyar kormány elleni igazságtalan támadásokat", különösen, hogy azokat a magyar uniós elnökség kezdetéhez időzítették. Robert Fitzhenry, a képviselőcsoport sajtóirodájának vezetője szerint a frakció visszautasítja a magyar médiatörvénnyel és a magyar kormánnyal kapcsolatos "manipulatív és politikai alapú" kommentárokat és elképzelhetőnek tartja, hogy "a megalapozatlan kritika célja a magyar elnökség gyengítése és ezen keresztül károkozás az egész EU számára".

A néppárti frakció sajtófőnöke emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság jogi elemzésnek vetette alá a törvényt és megbeszéléseket folytat a jogszabályról a magyar kormánnyal. "A Bizottság jogi elemzése és a konzultációk egyértelműen mutatják, hogy alaptalan a baloldali politikusok által kiváltott hisztéria, ami egyedül politikai célokat szolgál" - közölte Robert Fitzhenry. A Független Hírügynökség szerette volna megtudni az EP hetedik frakciója, a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) képviselőcsoport álláspontját is a témával kapcsolatban, ám a frakció egyelőre nem válaszolt a megkeresésre.

Az EP a szerdai plenáris ülésen tart vitát Neelie Kroes médiaügyi biztossal a magyar médiatörvényről, amellyel kapcsolatban a Bizottság több aggályát is kifejezte. A biztos korábbi levelére, amelyben a törvénnyel kapcsolatos kifogásait fogalmazta meg, a magyar kormány szintén levélben válaszolt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy tudja, a kormány a törvény tervezett módosításait ismertetve azt írta, hogy mégsem büntetnék pénzbírsággal a törvénysértő külföldi médiumokat, továbbá nem vonatkozna a "kiegyensúlyozottság" követelménye a lekérhető médiaszolgáltatásokra, és ezek regisztrációját sem lehetne megtagadni az elégtelen adatközlés miatt – írja az MTI. Bár a magyar médiatörvényt az EP két szakbizottsága is megvitatta és a téma a magyar elnökség prioritásairól szóló plenáris vita során is szóba került már, ez lesz az első alkalom, hogy a Parlament egésze hivatalosan is napirendjére tűzi. Mivel a 736 tagú EP-ben a közös javaslatot benyújtó négy frakciónak összesen 360 képviselője van, éles vita várható a szerdai ülésen.

"Magyarország elleni rágalomkampány"

Strasbourgban kedd este kiadott közleményében a magyar néppárti képviselőcsoport (Fidesz-KDNP) a közös határozatról szóló megállapodást úgy kommentálta: "bár eddig folyamatosan tagadták a Magyarország elleni rágalomkampány gerjesztését, az MSZP immáron nyíltan az élére állt a Magyarországot megbélyegző határozati javaslatnak, amelyet Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője maga is aláírt". Szerintük "világos, hogy a határozati javaslat minden politikai és szakmai megalapozottságot nélkülöz, s tekintettel az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között hamarosan lezáruló egyeztetésekre, annak célja a politikai hisztériakeltés, valamint Magyarország és a soros elnökség lejáratása".

A delegáció szerint "a balliberális határozattervezet ... tárgyi tévedéseket és csúsztatásokat tartalmaz, megalapozatlan feltételezésekre épít, valamint kötelezettségszegési eljárás lefolytatásával fenyeget". Bejelentette a Fidesz azt is, hogy a balliberális javaslattal szemben a néppárti frakció is benyújtotta saját határozati javaslatát, melyben "elítéli a magyar kormány elleni idő előtti és indokolatlan támadásokat, valamint azokat a manipulatív és politikailag motivált kijelentéseket, melyek célja a magyar elnökség és ezáltal az egész Európai Unió gyengítése".

A magyar néppárti EP-képviselők állásfoglalására adott válasznyilatkozatában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője leszögezte: a megfogalmazott bírálatok más nemzetközi szervezetek, így az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosa, illetve az Európai Bizottság által megfogalmazott véleményen alapulnak. A határozati javaslat uniós irányelvekre, az Európai Unió alapjogi chartájára és az Európai Bíróság esetjogára hivatkozik.

"A Fidesz egyre jobban elszigetelődik az Európai Unióban, még saját pártcsaládján belül is. 2010 decemberében és 2011 januárjában a német és a francia kormány szóvivője is keményen bírálta a médiatörvényt. Érthetetlen, ha a Fidesz azt feltételezi, az MSZP áll a jobboldali német és francia kormányok nyilatkozatai mögött. A Fidesznek nem ellenséget kellene keresnie az ország határain belül és azon túl, hanem itt lenne az ideje, hogy végre önvizsgálatot tartson" - hangsúlyozta Tabajdi. Szerinte a Fidesz-kormánynak "a vádaskodások helyett inkább fel kellene hagynia demokráciaellenes politikájával, a médiaszabadság korlátozásával és az ország jövőjét kockáztató gazdaságpolitikájával".

Csütörtökön szavazhatnak

A közös állásfoglalás-tervezet ötvözi az említett frakciók már korábban közölt törekvéseinek nagy részét, köztük azt is, hogy az Európai Bizottság az uniós alapjogi charta szempontjából is vizsgálja meg a törvényt, továbbá szabjon ki határidőt ajánlásainak teljesítésére, és ha ezt a magyar fél nem tartja be, indítson hivatalos uniós szabálysértési eljárást. Az összefogó frakciók arra is sürgetnék a kormányt, hogy a törvénynek azokat az elemeit, amelyek nem bizonyulnak megfelelőnek az uniós szerződések "betűje vagy szellemisége szerint", vonja vissza, és ne alkalmazza. Azt is sürgetik a tervezetben, hogy a törvény megváltoztatásával kapcsolatos folyamatba vonják be az érintetteket is. A szavazás csütörtökön várható.