A magyarok végre felébredtek a lázálomból

A több tízezres budapesti kormányellenes tüntetés másnapján szerkesztőségi cikkben foglalkozott az Orbán-kormány másfél éve után Magyarországon és az Európai Unióban kialakult helyzettel a Le Monde. A francia sajtó mértékadó orgánuma a cikk címében leszögezi álláspontját: "Európa nem tűrheti el Magyarország félresiklását".

A magyarok végre felébredtek, mintha eddig szörnyűséges lázálomban lettek volna. Komoly figyelmeztető lövéssel ér fel Orbán Viktor számára a Budapest utcáit január 2-án elözönlő sok ezer ember látványa, akik azért vonultak ki, hogy tiltakozzanak a szerintük antidemokratikus alkotmány hatályba lépése miatt. Az ellenzék eddig még soha nem tudta hallatni a hangját. Ezúttal sikerült.

Figyelemre méltó kezdeményezés az is, hogy tizenhárom egykori magyar ellenzéki, akik élcsapatként vezették (többen éppen Orbán Viktor oldalán) a kommunista rezsim elleni küzdelmet, felhívást tettek közzé, melyben leszögezték: „a magyar társadalom egyszerre áldozata a gazdasági válságnak és kormánya politikájának”. Ez a kormány, állapítja meg Konrád György, Rajk László, Demszky Gábor, Budapest volt főpolgármestere és mások "kisajátította a demokrácia eszközeit, megfosztva tőle azokat, akik a problémáik megoldására használhatnák őket". Az aláírók január 7-én nyújtják be petíciójukat az EU intézményeihez.

Az Európai Unió igen kényes helyzetben van a ezzel az ,,enfant terrible’’-lel szemben, aki alig hét éve tagja a szervezetnek. Nem nézheti ölbe tett kézzel az Orbán-kormány gyakorlatát, amely sérti a médiapluralizmust és fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az Unió már 2010-ben is tiltakozott e törekvések ellen. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke legutóbb december végén, két héten belül másodszor, levélben figyelmeztette Orbánt politikájának veszélyeire. A figyelmeztetés, úgy tűnik, teljesen hatástalan, akárcsak Hillary Clinton hasonló tartalmú levele. Az EU azonban még mindig megteheti, hogy alkalmazza a Lisszaboni Szerződés 7. cikkét, amely megfosztja szavazati jogától az olyan a tagállamokat, amelyek megsértik a demokratikus szabályokat.

Tény ugyanakkor, hogy nem egyszerű dolog egy demokratikus választásokon hatalomra került kormányt szankcióval sújtani. Számításba kell venni, hogy az osztrák precedens is rossz emlékeket hagyott Brüsszelben: 2000-ben az uniós tagállamok kőkeményen reagáltak arra, hogy a bécsi kormánykoalícióba bekerült egy szélsőjobboldali párt, tiltakozásaik hatástalanságát látva, azonban végül lemondtak a cselekvésről. Jelen esetben fontos tényező a magyar ellenzék, a civiltársadalom és az értelmiség megerősödése, mert növeli a magát elsősorban egy demokratikus értékeket valló közösségnek tekintő Unióra nehezedő nyomást.

Brüsszel nem lehet engedékeny a magyar kormány gazdaságpolitikájával szemben sem. Orbán valamiféle fura nacionalista hitvallástól vezérelve a jelek szerint arra jutott, hogy az ő hazája, amelyet egyébként igen súlyosan érint a válság, egyedül is ki tud lábalni a bajból. Így hát nem hajlandó eleget tenni azoknak a feltételeinek, amelyeket az EU és az IMF támaszt a segélynyújtáshoz. A két intézmény emiatt felfüggesztette a Budapesttel folytatott tárgyalásokat. Igazuk van. Az Európai Unió nem támogathat olyan államot, amely fittyet hány a szervezet szabályainak – fejeződik be a Le Monde vezércikke.

A liberális lap keddi címlapján a neves karikaturista, Plantu gúnyrajza látható a náci egyenruhához hasonló öltözékben ábrázolt Orbán Viktorról. A miniszterelnök feje fölött piros-fehér-zöld transzparensen a Magyar Köztársaság felirat látható, a köztársaság szót azonban piros vonallal áthúzták.