A magyarok mitikus csodamadarának ismét konjunktúrája van

A magyar kormány szokása, hogy váratlan politikai változásokkal bosszantja az üzletembereket, a bankoktól a telekom-szektorig –

írja a Financial Times.

A legújabb áldozatot a félkarú rablók működtetői jelentik: a hatalom gyorsított eljárással vitte keresztül a törvényt, amely betiltja pénznyerő automatákat. Úgy tudni, hogy a döntés hétfőtől 40 ezer ember állását veszélyezteti. Lázár János a kabinet rendkívüli ülése után azt közölte, hogy a szerencsejáték ellentétben áll a Fidesz politikai családjának alapfelfogásával, ami azért furcsa, mert az állami TV rendszeresen közli a Szerencsejáték Zrt hirdetéseit, a postán pedig a csekkbefizetéskor felkínálják, hogy visszanyerheted az adott összeget. De leszámítva a megszokott, jól bevált kormányzati képmutatást, mire való az őrült sietség? A Játékszövetség elnöke visszautasította, hogy az ágazat biztonsági kockázatot jelentene. Egyben rámutatott, hogy a kormány a lépéssel évi 70 milliárdos bevételtől esik el. A kabinet szóvivője szerint azonban csak 20-30 milliárdról van szó, amit a netes fogadások megadóztatásával pótolnának. A Játékszövetség képviselője ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az eljárás nem segít visszaszerezni a politikai stabilitás hírnevét: az ágazatot egyik pillanatról a másikra, egyetlen tollvonással eltörölték. Ez pedig nem éppen az, amit megbízható üzleti környezetnek szoktak nevezni.

NZZ: Marad a Kereszténydemokrata Internacionálé

A vitatott magyar miniszterelnök nem jelölteti magát újra az Európai Néppárt alelnöki tisztére. Szóvivője szerint ehelyett inkább a Kereszténydemokrata Internacionálé elnökhelyettesi tisztére összpontosít – számolt be a Neue Zürcher Zeitung.

Utóbbi funkciójában a politikust megerősítette a múlt hónapban tartott római kongresszus. Orbán autoriter törekvései és befektetőellenes gazdaságpolitikája az unión belül egyre inkább elszigetelték Magyarországot. Az igazságszolgáltatás, valamint az adatvédelem függetlenségét veszélyeztető lépések miatt az EU szerződésszegési eljárást indított a magyarok ellen. Legutóbb az a terve váltott ki aggályt, hogy a következő választásokon csak úgy lehetne részt venni, ha az érintettek előtte regisztráltatják magukat – írja a Neue Zürcher Zeitung.

Der Standard: Orbán ismét aggodalmat keltett beszédével

Nacionalista beszédével ismét aggodalmat keltett a magyar kormányfő, bel- és külföldön egyaránt. Pedig a magyarok retorikailag már hozzászoktak egy s máshoz Orbán Viktortól –

írja a Der Standard. A lap szerint Orbán felszólalásait jó 10 éve leginkább a nemzeti pátosz jellemzi. Amióta pedig miniszterelnök lett, egyre másra arra igyekszik rávenni Európát, hogy az ragaszkodjon keresztény értékeihez. De amit a legutóbb Ópusztaszeren mondott, az sok megfigyelő szerint minden eddigi megszólalását felülmúlja.

Nem véletlen egyébként, hogy a Nemzeti Emlékparkban turulemlékművet avattak: a jelek szerint Orbán tudatosan akar kapcsolódni a Horthy-idők szimbolikájához, amint azt a Parlament előtti tér átépítése is mutatja. Ezért azután a magyarok mitikus csodamadarának ismét konjunktúrája van, a kormányfő olvasatában ugyanis ez az eredetileg mesealaknak indult lény a nemzeti összetartozás jelképe, ami megint csak kódot jelent arra nézve, hogy a politikus – morálisan legalábbis – igényt támaszt a Trinanonban elvesztett területekre. A beszédben Orbán a vér és rög-szimbolikával egyértelműen túlment azon, amit idáig ez ügyben megtudhattunk tőle. Az ellenzék gúnyosan-ironikusan kommentálta a fejleményt, de egyúttal aggályait is hangoztatta. Mihancsik Zsófia azt írta: ha az ország első számú vezetője a politikai közösség helyébe a vérszövetséget állítja, akkor azzal – akarva-akaratlanul – a polgárháborút készíti elő. Közben úgy tűnik, újabb döntés erősíti meg Orbán távolságtartó magatartását az EU-val szemben. Szóvivője útján a kormányfő bejelentette, hogy nem indul ismét az EPP alelnöki posztjáért.