Neonácik, skineheadek, igazságosztók: a németországival vetekszik a magyar szélsőjobb ereje
A Damar Intézet vezetője szerint „a magyar szélsőjobb példaként szolgál a világ szélsőségeseinek” és kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
Az utóbbi időben több szélsőjobboldali találkozónak adott otthont Budapest és a vidéki nagyvárosok, melyekre a világ számos részéről érkeztek résztvevők. Októberben neonáci nagygyűlés volt Sopronban, februárban pedig, az úgynevezett „becsület napján” több összetűzés is volt a szélsőjobboldaliak és az ellentüntetők között – emlékeztet az RTL.
A hazánkba szervezett neonáci találkozók rendszerességének miértjéről az RTL a montenegrói Damar Intézet vezető kutatóját kérdezte, aki mélységében kutatja az európai szélsőjobbot, és könyvet is írt a témában. Szerinte „a magyarországi szélsőjobb ideológiailag sok irányzatot magában foglal, történelmileg beágyazott, és relatíve sikeresen vált az itteni mainstream részévé. Éppen ezért kiterjedt kapcsolatrendszerrel is jelentkezik.”
Kiemelte azt is, hogy Budapestre ráadásul könnyű eljutni, és a magyar nacionalisták is elutaznak hasonló külföldi rendezvényekre, például Lengyelországba, Olaszországba és Spanyolországba.
A szakértő szerint a magyar szélsőjobb példaként szolgál a szélsőséges szervezeteknek világszerte, hatásuk a német vagy az amerikai csoportokéival vetekszik.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. május 8., 15:09
A polgármester nem tudott arról, hogy ez egy neonáci rendezvény és mivel minden sporttevényeséget támogat jóhiszeműen engedélyezte.
Itthon
2023. május 6., 20:30
Itt viszont már megtarthatták az eseményt, a Légió Hungária fotóin látszik is, egy pajta udvarán kezdték meg Európa legnagyobb neonáci küzdősport-versenyét.
Itthon
2023. május 5., 06:30
Május 6-án Budapesten rendezik meg európai szélsőjobboldali szervezetek az „European Fight Night” (Európai Küzdősport-est) nevű eseményt, amely a szervezők szerint „a legnagyobb radikális nacionalista összejövetel lesz a koronavírus óta”.
Magyarországon a szélsőjobb sokféle társaságot tömörít, mondta: idetartoznak a „nemzeti konzervatívok”, az „identitáriusok”, a mezőgazdaságra fókuszáló szélsőségesek (a volt MIÉP-esek), illetve a „modernizált szélsőjobb”, azaz a Mi Hazánk. Szerinte a Légió Hungária a „kevésbé modern neonácikhoz” tartozik, akik a német modellt követik. Rajtuk kívül vannak még a „történelmi revizionisták” (Hatvannégy Vármegye), „a magyar nácik” (a korábbi Pax Hungarica), „az önkényes igazságosztók” (Magyar Önvédelmi Mozgalom) és a skinheadek, de Lubarda szerint a sor tovább folytatható.
A kutató szerint „mindegy, hogy nacionalista, tradicionalista, futurista, többistenhívő, egyistenhívő, katolikus, protestáns, biológiai, kulturális rasszizmust gyakorolsz, Magyarországon sikeresen találsz olyan csoportot, ahová illik a világnézeted. Ez pedig nagyban megkönnyíti a nemzetközi együttműködéseket ezen a téren”.
(Képünk illusztráció / Pexels)
