A lopás profi módszertana: nyomoznak a földalapnál

Összeérni látszanak a földeladások kapcsán sokak által kifogásolt visszásságok miatt indított kezdeményezések: a földalap vezetése ellen nyomozás indult, s a nagy port kavaró, nemzetközi visszhangot is kiváltó kishantosi ügyben a területen húsz éve gazdálkodó tangazdaságnak adott igazat a Kúria a földalappal szemben.

2016. április 14., 09:26

Nyomozás indult a Nemzeti Földalapkezelő elnöke, Nagy János és a szervezet alkalmazottai ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt – írta meg az Index. Sallai Róbert Benedek, az LMP politikusa korábban feljelentette a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA), mert szerinte egyes földeladásoknál az NFA jóval a piaci ár alatt adott el értékes földeket.

A fővárosi főügyész, Ibolya Tibor utasítására a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nyomoz a Nemzeti Földalapkezelő elnöke, Nagy János és a szervezet alkalmazottai ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt – írta ma az Index.

A nyomozás Sallai Róbert Benedek, az LMP politikusának

korábbi feljelentésealapján indult. A politikus azt kifogásolta, hogy nem volt korrekt a földek kikiáltási árának meghatározása a termőföld-privatizáció során, egyes földeladásoknál az NFA jóval a piaci ár alatti összegért adott el értékes földeket.

„Néhány helyen megdöbbentően alacsony árakon lett a földek kikiáltási ára meghatározva (többnyire talán »véletlenül« pont Fidesz-érdekeltségek esetében), míg néhány helyen, ahol például pont a fideszes »piszkos 12«, az első Orbán-kabinet által privatizált állami gazdaságok használnak fillérekért állami földeket, mintha nem is lett volna eladó – olyan drágán került meghatározásra a kikiáltási ár” – fogalmaz Sallai A lopás profi módszertana címmel a

Reflektor.hu oldalon közzétettírásában. Az LMP politikusa L. Simon László államtitkár feleségének és Fazekas Sándor miniszter unokaöccsének földszerzését kifogásolta.

Sallai írásában emlékeztet: a fővárosi főügyészhelyettes korábban elutasította a nyomozást az ügyben arra hivatkozva, hogy a gyanú is hiányzik, és különben is (leegyszerűsítve): az NFA nem hivatal, így hivatali visszaélés sem lehet, mert nem közhatalmi funkcióból becsülték a földek árait. Most azonban a fővárosi főügyész hatályon kívül helyezte helyettesének határozatát, és elrendelte a nyomozást.

Kishantos ügyében a Kúria helybenhagyta a másodfokú bíróság döntését, amelyben megsemmisítette a Nemzeti Földalapkezelőnek a Mező Vidék Bt.-vel megkötött szerződését. A bíróság tehát a legfelsőbb szinten is megerősítette, hogy az NFA törvényt sértett a kishantosi földek pályáztatásakor 2013-ban, valamint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak volt igaza, amikor pert indított az általa egykor bérelt állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálása ügyében – fogalmaz a Greenpeace közleménye a kishantosi győzelemmel kapcsolatban. A szervezet szerint a Kúria döntése reményt adhat a földosztás veszteseinek , a sokszor évtizedes munka után föld nélkül maradt gazdáknak arra, hogy a törvény erejével az igazukat bizonyíthassák.

A földeladásokkal kapcsolatos korrupciós ügyeket feltáró korábbi államtitkár, Ángyán József is a napokban hozta nyilvánosságra

a legújabb jelentését, amely a korábbi anyagokhoz hasonlóan konkrét adatokkal igazolja, hogy a kormány ígéretével ellentétben az elárverezett állami földek többsége nem a gazdákhoz , hanem a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozókhoz kerül.

A 2015. október 15.–december 31. között Fejér megyében lebonyolított árveréseket elemző jelentés szerint ott csak a területek 20 százalékát nyerték helyiek, ezzel a Greenpeace szerint „a földárverések ténylegesen veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az ott élő emberek megélhetését; megfosztják a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől és tovább rontják az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét”.

A jelentésből kiderül az is, hogy a megyében meghirdetett területek több mint 40 százaléka 100 hektárnál nagyobb területű, 200-300 millió forintért elkelt birtoktest. Az Ángyán-jelentést közlő zöldszervezet szerint a mai mezőgazdasági jövedelmi viszonyok mellett ekkora összegeket a valóban helyben élő, gazdálkodó családok nem tudnak földvásárlásra fordítani.

Egy még

januárban megjelent cikkébena Népszabadság azt írta: a földpályázatok keretében meghirdetett területek 30 százaléka a miniszterelnök családtagjaihoz és bizalmasaihoz, fontos fideszes politikusokhoz és rokonaikhoz, barátaikhoz került.

Még 2014 végén a Blikk kikérte a Földművelésügyi Minisztériumtól a pályázat nélkül kiadott állami földek és használóik listáját. Ebből a lap újságírója kiszámította, hogy Simicska Lajos érdekeltségei több mint 1500 hektárhoz jutottak.

Mindezek ellenére a Nemzeti Földalapkezelő honlapján a mai napig Fazekas Sándor agrárminiszter alábbi köszöntője szerepel:

„Magyarország kormánya folytatja a magyar gazdák érdekeiért vívott küzdelmet. A nemzeti ügyek kormánya gátat szab a külföldiek terjeszkedésének: a földeladással a magyar gazdák gyarapodásához kíván hozzájárulni. Ha a helyi földművesek tulajdonába kerülnek ezek a földek, többé sem a nagybirtok, sem az idegen tőkeerős agrárcégek nem szerezhetik meg a magyar gazdák jogos jussát.”