A küzdelemben az ellenség maga a gonosz, így minden eszköz megengedett

– A Pallas Páholy egy olyan ernyőszervezet, amely 47 egyesületet és alapítványt kapcsol össze, évente háromszáz összejövetelt rendez és évente tízezer résztvevőt lát vendégül ezeken a rendezvényeken - közölte bevezetőjében Zöldi László, a Klubháló főszerkesztője, médiatanár.

Az újságíró elmondta: könyvkiadót is működtetnek, amely a nagy múltú Pallas jogutódja. Évente 8-10 könyvet adnak ki, a legújabb A politika szolgálólánya címet viseli.

Debreczeni József, közíró és publicista bemutatójában elmondta: a most megjelent könyv az elmúlt időszak tanulmányait és publicisztikáit tartalmazza a két szerzőtől. A könyv megmagyarázza, mi történt a politikában 2006 óta, mi az oka a társadalmi-politikai feszültségeknek hogyan szakadt ketté politikai közbeszéd; illetve, hogy mi az oka a szélsőjobb térhódításának.

A közíró felhívta a figyelmet arra: a köztudatba eddig nem került be az a fogalomkészlet, amellyel a könyv megismerteti az olvasókat. A könyv témája a politikai fundamentalizmus, vagyis az a folyamat, ahogy a politikába ismét visszakerülnek vallási elemek. – Sokáig úgy gondoltuk, a szekularizáció és a racionalitás visszafordíthatatlan. Mostanság úgy tűnik: ellentámadás indult meg a szekularizációval szemben. Ez összefügg a nyugati civilizáció válságával, a globalizációval és a gazdasági világválsággal - tette hozzá Debreczeni József.

Az elemző kifejtette:identitás-válság uralkodik a világban; az emberek fogékonyakká válnak az irracionális hiedelmekre. Útmutatókat, fogódzókat keresnek az élet minden kérdésére és a politikusoktól is azt várják, hogy mutassák az utat. A politika szereplői pedig kezdenek felsőbb hatalmakra hivatkozni, amikor megnyilatkoznak, így a politika jó és gonosz küzdelméről szólna. – Ebben a küzdelemben az ellenség maga a gonosz, így vele szemben minden eszköz megengedett - fogalmazott a publicista.

A szerzők ebben a kötetben azt is igazolják, hogy nem csak az a iszlám, de a kereszténység is egyre inkább olyan igénnyel lép fel, hogy visszaszerezze világi hatalmát - hangzott el a könyvbemutatón. – Ebben pedig partnerekre találnak a radikális és a polgári jobboldali pártokban - mondta Debreczeni.

Orbán Viktor, mint vallási vezető?

A kötet elemzi Orbán Viktor beszédeit is. Ezek szerint az ellenzéki vezető 2003 óta, de különösen 2006-tól "vallási vezetőként" szólal meg. – A magyar egyházak vezető készséggel partnernek mutatkoznak ezekben a törekvésekben - mondta a közíró. A beszélgetésen lehangzott: ez nem csupán szavazatmaximalizálási technika; a Fidesz vezetője teokratikus alapokra helyezi a politikát.

– Minden jel szerint a polgári erők kétharmados többségbe kerülnek a következő választásokon, így átalakíthatják majd az alkotmányos berendezkedésünket is - fogalmazott Debreczeni József.

A publicista a Keynes-i eszmékhez hasonlította a könyvben leírtakat. Míg globálisan egy gazdasági világválság kellett, hogy újra felfedezzék a keynes-i gazdaságpolitikát, addig Magyarországon ennek az új állapotnak kell bekövetkeznie, hogy relevációként hassanak a könyvben megfogalmazott gondolatok.

Holokauszttagadás, átokzsoltár

A kötet egyik szerzője, Gábor György vallástörténész úgy fogalmazott: a külföldi média részletesen beszámolt a holokauszttagadó püspök körüli botrányról és óriási vita bontakozott ki a jelenséggel kapcsolatban. – Ha a vita tizedét megírta volna a magyar sajtó, Semjén Zsolt átokzsoltárával találták volna szemben magukat - mondta a szerző, utalva a hazai közállapotokra.

A vallástörténész elmondta: a nagyobb nyugati napilapokban folyamatosan vitatkozik az értelmiség a vallás és a politika kapcsolatáról, főleg a hétvégi mellékeltekben. Magyarországon ez alig tapasztalható.

– Míg az egyik párt úgy viszonyul a valláshoz, hogy az Mari néni magánügye, míg a többiek suta eszközökkel próbálják maguk mellé állítani a hívőket - mondta az elemző. Példaként említette a Horn-kormány "Vatikáni szerződését".

A szerző szerint ma Magyarországon dívik a "manikeus dualizmus". azaz az egyik oldal a "jó", míg a másik oldal a "rossz". Szent Ágostont idézve azt mondta: a rossz nem ülhet a szemben lévő padsorban. A rossz a jó hiánya - fejtette ki. Szent Ágoston tanítványát, Salvianust is említette, aki szerint a barbárok nem feltétlenül rosszak, csupán nem ismerik a keresztény vallást. Így nem megsemmisíteni kell őket, hanem párbeszédet folytatni velük.

Gábor György és Buda Péter könyve "A politika szolgálólánya" címmel jelenik meg a Pallas Könyvkiadónál.