A kormány négy pontja kvótaügyben

A miniszter elmondta: olyan javaslatot tudnak elfogadni, amely nem ír elő kötelező kvótát, fontosnak tartja az uniós határvédelmet, nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon működjenek belső határellenőrzési pontok, továbbá minden országnak a saját kultúrája, identitása és lehetőségei szerint határozza meg a szolidaritást.

Utóbbival összefüggésben azt mondta: szeretnék, ha a külső határvédelmi kiadásokat, a kibocsátás helyszínén indított programokat és a hotspotok felállításának támogatását is szolidaritásként értékelné az unió. Ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyja, akkor Magyarország kész az együttműködésre – közölte.

Azt is bejelentette, hogy a kormány 53 milliárd forintot hagyott jóvá szerdán a határvédelmi feladatokra, vagyis egyebek mellett a határzár működtetésére, bérekre, rendőrök és katonák felszerelésére és az infrastruktúrára. Megjegyezte: eddig összesen 150 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra.

Inkább egyeztetnének Ausztriával

Lázár János elmondta, Magyarország tudomásul veszi, ha Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás miatt, de Magyarország inkább egy egyeztetési mechanizmus közös kidolgozását javasolja. Közölte: a magyar kormány kész az osztrák kormánnyal egyeztetési mechanizmust kidolgozni, amely a Paks II. kapacitásfenntartásával kapcsolatos összes adat, információ, építkezés megismerését lehetővé teszi Ausztriának. Jó lenne, ha a bíróság helyett egy egyeztetési mechanizmust vállalnának az osztrák szomszédok – tette hozzá, megjegyezve, annak nincs halasztó hatálya a beruházásra, ha Ausztria bírósághoz fordul.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű ügyében indult uniós kötelezettségszegési eljárás lezárult, és a tiltott állami finanszírozás miatt indult vizsgálat is lezárulhat decemberben. Véleménye szerint 2017–18-ban „érdemi” építkezés lehet Pakson.

Elmondta, a magyar kormány azért állapodott meg Oroszországgal, mert az övé volt a legkedvezőbb pénzpiaci ajánlat az erőmű-beruházásra. Hozzátette: Magyarország azonban ragaszkodik az előtörlesztéshez és a kamatfeltételek rendszeres felülvizsgálatához. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy az orosz hitel mennyire versenyképes – magyarázta.

Meglesz a 40 százalékos béremelés

A következő években realitássá válik a 40 százalékos béremelés – közölte a nap folyamán megkötött, több évre is intézkedéseket meghatározó bérmegállapodásra utalva, azaz szerinte a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést.

Ennek feltétele, hogy a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom működjön Magyarországon – tette hozzá. Közölte, a bérmegállapodás 1,2 millió embernek fontos.

(MTI)