A holokauszt áldozataira emlékeztek több vidéki városban

A holokauszt áldozataira emlékeztek a deportálások 73. évfordulója alkalmából több városban vasárnap.

2017. június 25., 19:23

Szegeden délelőtt az egykori téglagyári gettó bejáratánál emelt emlékoszlopnál tartanak koszorúzással egybekötött megemlékezést. Az ünnepségen B. Nagy László (Fidesz) országgyűlési képviselő és Salamon István holokauszttúlélő, a hitközség alelnöke mondott beszédet. A kegyetlenül halálba küldött munkaszolgálatosok, deportáltak emléke előtt az Új Zsinagógában gyászistentiszteleten hajtottak fejet, az istentiszteletet Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora vezette. A holokauszt szegedi áldozataira Szabó Sándor (MSZP) országgyűlési képviselő és Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora emlékezett.

A holokauszt-emlékmű Békéscsabán.
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Veszprémben ugyancsak délelőtt emlékeztek meg a városból és környékéről elhurcolt és megölt zsidó vallású áldozatokról az önkormányzat és a Veszprémi Zsidó Hitközség szervezésében. Beszédet mondott Porga Gyula (Fidesz-KDNP) polgármester. A zsidó temetőben gyászistentiszteletet tartottak Verő Tamás főrabbi vezetésével.
Kaposváron is megemlékeztek a mártírokról a soá 73. évfordulóján. Az eseményen részt vett Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester.

Gyöngyösön a városi gettó 1944-es kiürítésének évfordulóján a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség emlékezik meg az áldozatokról. A szertartást Radnóti Zoltán főrabbi és Rudas Dániel kántor vezette. Beszédet mondott Horváth László országgyűlési képviselő (Fidesz) és Hiesz György polgármester (MSZP-DK-Együtt).
A holokauszt békéscsabai és Békés megyei áldozatai deportálásának évfordulója alkalmából délután tartott megemlékezést a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Békéscsabai Zsidó Hitközség és a Békés Megyei Zsidóságért Alapítvány. Emlékező beszédet mondott Vantara Gyula (Fidesz), a város országgyűlési képviselője.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. Az Adolf Eichmann által irányított német egység a magyar közigazgatás és csendőrség aktív közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba. Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult.