A hatalom haszonszerzése

- Balog Zoltán humánügyi miniszter támogatja, hogy „bevett egyház” legyenek. Komoly siker?

– Nagyon örülünk neki. Ugyanakkor a minisztériumnak sikerült addig húznia a döntést, hogy a mostani kormányzati ciklusban már valószínűleg nem születhet végleges határozat rólunk. Ugyanis az EMMI javaslata után az Országgyűlés emberi jogi bizottságának is tárgyalnia kell ügyünket, sőt nemzetbiztonsági vizsgálatnak is alávethetnek minket. Ha mindezen túljutunk, a parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia kiemelt egyházi státusunkat. Hosszú hónapok fognak még eltelni, mire a választás után megalakul az új parlament, s újra napirendre kerülünk. Csakhogy nekünk addig is fenn kell tartani valamiből az intézményeinket.

– Önök tavaly október elején nyújtották be kérelmüket az EMMI-hez. Mostanáig voltaképp mit vizsgált a tárca?

– Nem tudjuk. Elvileg nekik azonnal ki kellett volna jelölniük egy szakértő testületet – amely akár egyfős is lehet –, hogy elvégezze az „átvilágításunkat”. Azaz ellenőrizze, van-e liturgiai hitvallásunk, végzünk-e egyházi tevékenységet, és működünk-e már húsz éve Magyarországon.

– De hiszen egyházukat több mint negyven éve bejegyezték...

– Sőt, miután eredetileg a metodista egyházból váltunk ki, hitelvünknek százéves hagyománya van itthon. A szaktárca mégis kezdeményezte ellenünk a vizsgálatot. Pontosabban az előírt határidő rég letelt, ám az eljárást még el sem kezdték. Többször fordultunk levélben hozzájuk, majd február elején meglepetésünkre közölték: a minisztériumi vizsgálat már lezárult. Hozzátették: az általuk felkért szakértő véleményét nem találták eléggé megalapozottnak, ezért azt nem fogadták el. Elhűlve olvastuk. Az állítólagos szakértő ugyanis nálunk nem járt, jelentését sem ismerjük.

– Sikerült kinyomozni a titokzatos szerző titkos írását?

– Felszólítottuk az EMMI-t: tegyen eleget kötelességének, hozza nyilvánosságra az elkészült vizsgálat jegyzőkönyvét. Válaszként elküldték a szakértő kirendeléséről szóló határozatukat, ám abból a vizsgálatvezető nevét kihúzták. Az eljárás mélységesen törvénysértő volt! Ezen az sem változtat, hogy Balog Zoltán utólag gesztust tett. Egyébként az egyházi törvény alkotmánysértő módosításai miatt mi már korábban a strasbourgi bírósághoz fordultunk. Úgy hallottuk, február végén javaslatot fogalmaznak meg a Fidesz-kormánynak.

– Lehet, azért is állt hirtelen önök mellé Balog, mert a választások előtt a jobboldali vezetés javítani szeretne külföldi megítélésén?

– Elképzelhető. A kormány hivatkozhat arra, lám, ők tiszteletben tartják a vallásszabadságot, Strasbourgnak tehát nincs miért foglalkoznia a magyar egyházügyi törvénnyel. Persze azt sem zárhatom ki, hogy egykori kollégámnak feltámadt a lelkiismerete, ezért módosított a velünk kapcsolatos korábbi véleményén. Balog Zoltán – mielőtt politikai pozíciót vállalt volna – református lelkészként az egyházunkhoz tartozó Wesley János Lelkészképző Főiskolán tanított. Közös lelkészi szolgálaton is voltunk. Egyik hozzátartozója jelenleg is az evangéliumi közösségünknél dolgozik. A miniszter úr nagyon jól ismeri hitéleti tevékenységünket. Hogy ennek ellenére hónapokig vizsgáltatott s megalázó procedúrának is kitett minket, azt jelzi: nincs önálló döntési joga a miniszterelnök mellett.

– Mindjárt itt a választás, és a társadalom többsége mintha mély apátiában lenne. Az elkeseredés a szegények között a legnagyobb?

– Ők már senkitől sem igazán várnak semmit. Nem remélik sorsuk érdemi jobbra fordulását. Kiábrándultabbak azok, akiknek még van vesztenivalójuk, és egyik politikai oldalhoz sem kötődnek. Csalódtak a baloldali kormányokban, s most megtapasztalták a Fidesz gátlástalan uralmát is. Ezek az emberek semmiféle alternatívát nem látnak. Ráadásul végleg elmélyült az ország politikai megosztottsága, az Orbán-kormány elzárkózott minden párbeszéd elől. Az elmúlt négy év a magyar jogállam felszámolásáról szólt. És arról is: társadalmunk nem elég érett ahhoz, hogy a demokratikus értékeket megvédje. A kormány önkényuralmi módszereivel pedig nemcsak a jelenünket, hanem a múltunkat is ki akarja sajátítani. A holokauszt-emlékév botránysorozata bizonyítja: a történelmet is pártérdekeik alapján kívánják átírni.

– Az emlékévre majdnem kétmilliárd forintot osztottak szét pályázatokon civil szervezetek, egyházak között is. Önök is pályáztak?

– Nem. Magunk áldozunk a méltó megemlékezésre. Már korábban elhelyeztünk emléktáblákat, istentiszteleteket tartottunk azokon a pályaudvarokon, ahonnan marhavagonokban szállították el a deportáltakat. Amikor a józsefvárosi pályaudvarnál építeni kezdték a Sorsok Házát, a mártírok tiszteletére kitett emléktáblánkat a megkérdezésünk nélkül eltüntették. Felháborító. Kegyeletsértő. Egyébként Kamenyec-Podolszkijban tíz évvel ezelőtt rendbe tettük az áldozatok közös sírhelyét. Rendszeresen járunk oda, és bűnbánatot gyakorolunk az ott elpusztított húszezer magyar zsidóért is.

– Nemrég az evangéliumi közösség közleményt adott ki, amelyben a kormányzati holokauszt-emlékév kapcsán azt írták: „Meggyőződésünk, hogy minden jóérzésű honfitársunknak távol kell maradnia a történelmet megmásító eseményektől, rendezvényektől.” Emellett szolidaritást vállaltak a Mazsihisz bojkottjával. Ám a többi keresztény vallási szervezet – a Magyar Evangélikus Egyház kivételével – hallgat.

– Egyetértek azokkal, akik úgy érzik: a hallgatással csak tovább amortizálódnak a hazai keresztény egyházak. De a nevükben én nem szólhatok. Azt gondolom: a Fidesz-kormány kétarcú politikájával tisztességes embereknek nem szabad együttműködniük. Nem lehet tovább folytatni ezt a kettős beszédet. Szép szavakkal megemlékeznek a holokauszt áldozatairól, elismerik az akkori magyar állam felelősségét, majd létrehozzák a Veritas Intézetet, egy történelemhamisító emlékművet és a Sorsok Házát. Aki folyamatosan mást cselekszik, mint amit mond, az arcátlan hazudozó. Hamis szavakban nem lehet hinni.

– A holokauszt-emlékévvel a Fidesz leginkább saját emlékművét akarja megépíteni. Megörökíti az Alaptörvénybe foglalt nemzeti hitvallását, amelyben kimondta: az 1944. március 19. előtti Horthy-korszakkal vállal jogfolytonosságot.

– Horthy önként lépett szövetségre Hitlerrel, és a náciknak tettestársai voltak a magyar kormány vezetői. Több százezer zsidó és nem zsidó magyar állampolgár halála szárad a lelkükön. Aki ma politikai haszonszerzésből mindezt igyekszik félretolni, és mentegeti a Horthy-korszakot, az a gyilkosok és gazemberek pártjára áll. Gazemberré válik maga is. Nem tudom, a holokauszt-emlékév kormányzati terveiből végül mi fog megvalósulni, de úgy vélem, a most hatalmon lévők leszármazottjai egyszer majd szégyenkezni fognak apáik hitványsága miatt.