A hatalom, amivel vissza lehet élni

- Az a probléma, hogy olyan igazságszolgáltatási, igazgatási rendszert hozott létre a mostani kormány, amelyhez fogható nincs Európában - kezdi észrevételeinek sorolását Kolláth György alkotmányjogász a Stop.hu-nak. Mint mondja, többféle modell létezik. Olyan is, hogy az igazságügyi miniszter látja el az igazgatási feladatokat, anélkül, hogy megsértené a bírói függetlenséget. Van testületi megoldás önkormányzati elemekkel (ilyen volt eddig Magyarországon).

Az Orbán-kabinet illetékesei egy eddig nem létezőt hoztak létre, amellyel az a fő gondja Kolláthnak, hogy ebben a szisztémában nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere. Állítása szerint olyan személyi túlhatalom összpontosult az Országos Bírói Hivatal elnökének a kezében, amellyel vissza lehet élni. Handó Tünde pozíciója ráadásul hosszú időre szól és jóformán megrendíthetetlen. Ez a túlzott hatalom azt teszi lehetővé, hogy azok váljanak a jövőben bírósági vezetőkké, akiket az elnök jónak lát.

Kolláth György úgy véli, némi törvényi korrekció várható a Velencei Bizottság kritikáinak hatására, de azzal még korántsem lesz elfogadható a jogszabály egésze. Ugyanis a komoly hatáskörökkel nem rendelkező bírói testület nem lesz képes ellensúlyozni az elnök hatalmát, így a várható törvénymódosítás csupán látszólag nyújt megoldást a megfogalmazott bírálatokra.

Az alkotmányjogász úgy véli: a Fleck Zoltán és munkatársai alapján végzett kutatások eredményeire támaszkodva olyan igazgatási rendszert kellett volna létrehozni, amelyben személyi felelősség és testületi kontroll is érvényesül. A mostani nem ilyen.

A bírók kényszernyugdíjazása kapcsán Kolláth világraszóló kamunak nevezte, hogy azzal az egységes nyugdíjkorhatár megteremtését célozza a kormány. Szerinte a törvény kizárólag az igazságszolgáltatás függetlenségének megrendítését irányozza. A bírói függetlenség része a bíró elmozdíthatatlansága, amely a kényszernyugdíjazással sérül. - Más az, ha valaki nyugdíjba mehet, és megint más, ha nyugállományba kell vonulnia. Ez világos különbség - mondja az alkotmányjogász. - Az sem megoldás, ha nyugdíjazása után bíró már nem lehet az illető, de visszamehet tanácsadónak. Ez megalázó lefokozás - teszi hozzá.

Kolláth György egyetért azzal, hogy az igazságszolgáltatás bizonyos elemei korszerűsítésre szorultak, de az Orbán-kormány által végrehajtott brutális beavatkozást a rendszerbe kizárólag politikai természetűnek tartja. Mint mondja, semmi jele annak, hogy az egyes bírósági eljárások hatékonyabbá és gyorsabbá válnának az új szabályozás eredményeként. Ugyancsak aggályosnak nevezte azt a gyakorlatot, hogy folyó ügyeket az ország távoli pontján lévő bíróságra szignálnak.

A

STOPkíváncsi volt arra is, melyek azok a pontok, amelyeket a Velencei Bizottság és a Magyar Bírói Egyesület bírálatai és javaslatai közül elfogadhatónak tartanak a szaktárca illetékesei a törvény kapcsán, továbbá hogy melyeket és miért nem.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya részletes válasz helyett a törvényjavaslatra, illetve a tegnapi parlamenti vitára mutató linket ajánlotta a Stop figyelmébe.

Navracsics: ne lehessen újraválasztani az OBH elnökét!

Ne legyen újraválasztható az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke - javasolja Navracsics Tibor a parlamentnek kedden benyújtott módosító indítványában.

A miniszterelnök-helyettes - aki képviselőként nyújtotta be indítványát az általa igazságügy-miniszterként jegyzett bíróságitörvény-módosításhoz - indoklásként azt írta: az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság a magyar bírósági törvények vizsgálatakor kifogásolta a széles jogkörrel rendelkező OBH-elnök kilencéves mandátumának idejét. Emiatt javasolja a fideszes politikus azt, hogy a jövőben ne lehessen újraválasztani az OBH elnökét, aki január 1-je óta Handó Tünde.

A bírósági törvény hatályos szövege szerint a bíróságok központi igazgatását végző OBH-vezetőt az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül. Ha az OBH-elnök megbízatási idejének lejártáig a parlament nem választ új vezetőt, a hivatal elnöke a jogköreit utódja megválasztásáig gyakorolja.

Navracsics Tibor március 16-án - a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve - terjesztette az Országgyűlés elé a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amellyel az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörébe helyezné az OBH elnöke igazgatási feladatainak egy részét. A miniszter álláspontja szerint mindezzel hatékonyabb és átláthatóbb lenne az igazságszolgáltatás működése.

A parlament tavaly november végén döntött arról, hogy 2012. január 1-jétől a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). A bírósági hivatal elnökének feladata az is, hogy - az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében - másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára.

A bírósági törvény március 16-án benyújtott módosítása az OBH-elnök utóbbi jogát úgy pontosítaná, hogy döntésekor figyelembe kellene vennie az OBT által meghatározott elveket. Változás várható a bírák kinevezésének szabályozásában is: Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a törvényjavaslat keddi általános vitájában elmondta, az előterjesztés szerint a bírói kinevezésnél az OBT ajánlást ad ki arról, hogy az OBH elnöke milyen esetekben térhet el a rangsor első helyén álló pályázótól a második vagy a harmadik helyen álló javára. Ha az OBH-elnök a második vagy a harmadik helyen álló pályázót akarja kinevezni, ahhoz az OBT egyetértése lesz szükséges.