Ukrán menekült családokat szakít szét a kormány új szabályozása

Szeptember 15-től el kell hagyniuk a magyar állam finanszírozta szálláshelyüket azoknak a munkaképes korú menedékeseknek, akik nem dolgoznak, illetve ha munkahelyük nem szerződik le a szállásadójukkal. Maradhatnak a 65 év felettiek, a fogyatékossággal élők, a várandós nők, a 18 év alattiak és az egyik szülőjük. A másik szülőre már a munkaképes korúakra vonatkozó szabályozás érvényes – írja a Szabad Európa. 

A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint ezután csak egy szülő maradhat a szálláshelyen a kiskorú gyerekkel, ami a családok szétszakadásához vezethet. Nem csak menedékesek, hanem ukrán–magyar kettős állampolgárok is jogosultak az állam finanszírozta lakhatásra. Közülük elsősorban roma családok érintettek.

A rendelet augusztus 1-jétől hatályos, és szeptember 15-ig tartott a türelmi idő. Nemcsak szűkül azoknak az Ukrajnából menekülőknek a köre, akik igénybe vehetik a védelmi bizottságok által kijelölt szálláshelyeket, de a szállásadók is kevesebb állami finanszírozásra is kevesebb, a korábbi napi hétezer forint ötezerre csökken. Ilyen szállásadók tipikusan az önkormányzatok, az egyházi és civil és szervezetek. Annak, aki nem az állammal kötött megállapodás alapján, hanem önkéntes alapon nyújt szállást az ukrajnai menekülteknek, nem jár támogatás. Ha valaki dolgozik, tud maradni a szálláson, de már más jogcímen, mert azt már a munkáltató fizeti. A munkáltatónak kell az állami támogatásért folyamodnia, és ő adja tovább a szállásadónak. Kérdés, hogy a munkáltatók, főleg a kisebbek el akarják/tudják-e végezni ezt a pluszadminisztrációt. Nagyobb cégeknek viszont sokszor van munkásszállójuk,de akkor is szét lesznek szakítva a családok.  

Jelenleg 37.500, Ukrajnából érkezett magyarországi menedékes van. Nincs róla nyilvános adat, hogy közülük, illetve az állami juttatásokra szintén jogosult kettős állampolgárok közül hányan élnek ilyen szálláson. A Szabad Európa megkérdezte a Belügyminisztériumtól, hogy mi történik, ha a család nem akar szétszakadni, és a gyerekek meg a másik szülő is inkább elköltözik, illetve hogy mi lesz a beiskolázott és/vagy már óvodába járó gyerekekkel, ha az anya elköltözik a férjével/párjával együtt. Erre a BM illetékese annyit válaszolt, hogy ezek a gyerekek tankötelesek, és ha elköltöznek, ennek a lakhelyük szerint illetékes oktatási intézményben kell eleget tenniük.

(Kiemelt képünk illusztráció: az orosz-ukrán habáruú elől menekülú család. Fotó: Helsinki Bizottság Facebook oldala)