Nem csak a szülő kezdeményezhetné a tankötelezettség halasztását

Az Alkotmánybíróság még február 26-án minősítette alaptörvény-ellenesnek a köznevelési törvény számos rendelkezését, többek között az iskolaérettség eldöntésére vonatkozó pontot. Az Alkotmánybíróság az iskolakezdés szabályaival összefüggésben nem látott kellő garanciát arra, hogy ne kerüljenek iskolába azok az iskolaéretlen gyermekek, akik esetében az évhalasztásra irányuló kérelem előterjesztését a szülők elmulasztották vagy nem megfelelően terjesztették elő.

Azt MTI-nek eljuttatott közleményben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt írja, a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a módosítására vonatkozó javaslatát, amely az Alkotmánybíróság döntésére reflektálva pontosítja a tankötelezettség és óvodakötelezettség megkezdésére vonatkozó eljárásokat.

A javaslat lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezhesse a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, amennyiben az indokolt, és a szülő valamiért nem járt el az ügyben. Az eljárási határidők lerövidülnek, ezáltal még hamarabb megszülethet az Oktatási Hivatal döntése, és az esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás is gyorsabban lezárulhat. Kivételesen indokolt esetben, újabb kérelem alapján lehetővé válik az óvodakezdés halasztása annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti.

A közlemény kitér arra is, hogy a törvénymódosítás alapján a szakiskolai tanulók esetében is lehetővé válik a szakmai oktatásban vagy képzésben szakképzési munkaszerződéssel, duális képzőhelyeken vegyenek részt.

Annak érdekében, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket nevelő családok terheit csökkentsék, amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés megszavazza, az ilyen betegséggel küzdő óvodás vagy általános iskolás korú gyermekek napközbeni ellátásában – például vércukorszintmérés – az óvoda vagy iskola is részt fog vállalni a tanuló 14 éves koráig. A feladatellátásba bekapcsolódó dolgozók bevonására önkéntes alapon, előzetes felkészítés után, külön többletjuttatás fejében kerül sor – ismertette a tárca.

Az Emmi közleménye szerint a jövőben a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálhatják majd a továbbképzéseket, az érintett főigazgatók megbízásakor pedig a köznevelési intézményben szerzett vezetői tapasztalatot is figyelembe lehet majd venni.

Jelezték azt is, hogy a törvényjavaslat részeként szabályozzák az úgynevezett kórházpedagógiai tevékenység fogalmát és működését, ami a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátását teszi hatékonyabbá, ezzel is támogatva az érintett diákokat tanulmányaik folytatásában.

(Kiemelt képünk illusztráció: Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. október 6-án. Fotó: MTI | Balogh Zoltán)