A gyerekek fele érintett iskolai erőszakban Magyarországon
Százötven millió gyereknek, a 13-15 év közötti diákok felének volt már része iskolai erőszakban – derül ki az UNICEF legújabb jelentéséből.
Világszerte körülbelül minden harmadik gyereket zaklatnak, és ugyanilyen arányban vettek már részt verekedésben. Az erőszak nem csak zaklatást és verekedést jelent, a diákoknak gyakran kell szembenézniük a büntetés megalázó formáival, szexuális és nemi alapú erőszakkal is.
A jelentés szerint körülbelül 720 millió iskolás korú gyermek él olyan országokban, ahol az iskolai testi fenyítést nem tiltja a törvény. A szervezet hangsúlyozza, hogy az iskolai erőszak a testet, az elmét és akár az életet is veszélyezteti. Sérüléseket okoz, depresszióhoz, szorongáshoz, és kirívó esetben öngyilkossághoz vezethet.
Becslések szerint jelenleg 158 millió 6-17 év közötti gyerek él háborús környezetben, akiknek gyakran a tanórák közben kell fedezéket keresniük a bombák és fegyveresek elől. Az UNICEF 2017-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságban 396, Dél-Szudánban 26, Szíriában 67, Jemenben pedig 20 támadást regisztrált iskolák ellen.
A fejlett országokban is megvizsgálták a helyzetet, 13–15 éves gyerekeket kérdeztek arról, hogy az utóbbi néhány hónapban voltak-e bántalmazás áldozatai, vagy részt vettek-e verekedésben az elmúlt egy évben.
Eszerint Magyarországon a gyerekek 25 százaléka mondta azt, hogy bántalmazták valamilyen módon a társai az iskolában, 36 százalékuk pedig arról vallott, hogy részt vett verekedésben az elmúlt egy hónapban.
A térségben Szlovákiában 25 százalékot bántalmaztak és 38százalék verekedett, Ausztriában 35, illetve 31százalék az arány, Szlovéniában 21 és 32 százalék. A legtöbb diákot Litvániában bántalmazzák társai (52 százalékot), a legkevesebbet Örményországban (7 százalékot).
Magyarországon a diákok fele válaszolta azt, hogy valamilyen módon részese volt az erőszaknak: vagy bántalmazták, vagy verekedett az elmúlt hónapokban.
Svédországban a legjobb a helyzet (28 százalék), míg Litvániában a legrosszabb (66 százalék). A környező országok adatai – Ausztria 51, Szlovákia 51, Románia 54 százalék – nem sokban térnek el a magyartól, egyedül Horvátország emelkedik ki a mezőnyből a 41 százalékos eredménnyel. A legjobban a skandináv országok szerepeltek. Az Egyesült Királyság 34 százalékos eredménye jónak mondható, Németországban 42 százalék volt az igenek aránya, Olaszországban 37, Oroszországban pedig 53 százalék.
Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyerekjogi igazgatója szerint megoldást az jelentene a helyzetre, ha az iskola nagyobb hangsúlyt fektetne a gyerekek magatartási formáinak, személyiségének alakítására, és hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kezelhetik a konfliktusokat az erőszakmentes kommunikáció eszközeivel.
(A 24.hu nyomán)
