A Fidesz utolsó reménye lehetne, erre azt írja, hogy Orbán kormánya hosszú távon is bajt kever
A kormányközeli Nézőpont Intézet vendégeként járt a héten Budapesten Mike Gonzalez, a Wall Street Journal egykori munkatársa, a jobboldali-konzervatív Heritage Alapítvány vezető elemzője. Gonzalez több magyar médiának is elmondta, hogy véleménye szerint miért olyan sikeres Trump és biztatott: az eddigi budapesti csalódások ellenére van remény, hogy megjavul a viszony Trumpék és az Orbán-kormány között – bár Orbán Viktor sok éve szorgalmazott washingtoni meghívását ő sem tudta megígérni.
Mike GonzalezA fentiek tükrében érdekes, miként vélekedik az elemző Orbán külpolitikájának bizonyos vonatkozásairól – annál is inkább, mert a tekintélyes alapítvány Donald Trump szilárd támogatójának számít. A The Daily Signalon, a Heritage portálján olvasható cikkében Gonzelez elismeri a magyar kormányfő sikerét a bevándorlást ellenző politika európai elterjesztésében, azzal: a Fidesz győzelmet várhat a választásokon és Orbán potenciális szövetségesekre számíthat Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban.
„Sajnos azonban Orbánt baj kever Ukrajnában és Romániában. Hogy mi a kérdés? Sokféleképpen lehet nevezni: kisebbségi jogok, multikulturalizmus, diverzitás – de a dolog egyesek szerint az irredentizmussal határos. A lexikon ezt a szót úgy értelmezi, hogy nemzeti, etnikai, történelmi alapú területi igény."
Gonzalez írásában emlékeztet Magyarország nagy területi veszteségeire Trianonban, majd a 2. világháború után, és arra, hogy vagy 156 ezer magyar él Ukrajnában, másfél millió Romániában, mások Szerbiában, Horvátországban, Szlovákiában, majd vázolja az új ukrán nyelvtörvényt, amely – szerinte – „észszerű megközelítés, hiszen egy országnak joga van arra, hogy szilárdítsa egységét és erre a nyelv a legjobb eszköz. Ukrajnát valószínűleg sokkal inkább 14 millió orosz anyanyelvű polgára aggasztja, mint a 156 ezer magyar. Tekintettel viszont a geopolitikai kockázatokra a magyar fenyegetés, hogy ha nem vonják vissza a nyelvtörvényt, elvágják Ukrajna nyugati kapcsolatait, legalábbis otromba. Orbán kormánya hosszú távon is bajt kever, amikor arra csábítja a romániai, többségükben Erdélyben élő magyarokat, hogy vegyék fel a kettős állampolgárságot és regisztráljanak a jövő évi magyarországi választásokra. Budapest azt akarja, hogy ugyanezek a magyar nemzetiségűek Romániában az RMDSZ-re, a magyar kisebbség képviselőjére szavazzanak.” (Legalábbis Gonzalez ezt írja.)
„Az amerikai külpolitika fő célja stabil Európa, érdekeltek vagyunk abban, hogy ezek a feszültségek csökkenjenek” – folytatódik a cikk. „Orbán nagyonis jól érti, milyen ereje van a nyelvnek, az etnikai identitásnak – nyilván ezért akarja, hogy a magyar ajkúak tartsanak fenn erős érzelmi kapcsolatokat az anyaországgal. Nemrég azt mondta egy interjúban: a szomszédos országokban lévő, magyarok lakta régiók autonómiája sokat vitatott cél, amelyről azonban a magyaroknak sem módja, sem lehetősége nincs lemondani. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés: azt várja-e Orbán, hogy az elvesztett magyar területek valamikor a jövőben visszakerülnek? Nem vitás, sokan felteszik ezt a kérdést Bukarestben, Kijevben és más közeli fővárosokban. Orbánnak képességeit gazdagítania kellene a diplomácia ismeretével is és megoldásokat mutatnia: hogyan lehet a régióban megvédeni az etnikai kisebbségek jogait úgy, hogy egyúttal tekintetbe veszik a nemzeti kormányok érdeltségét az egységben. Orbán sokak nevében szól Európában, akik erős, szuverén államokban látják a jövőt. Ám ha foglyul ejtenek a múlt terhei, ez alááshatja ezt a jövőt” – írja Mike Gonzalez.
A Heritage Alapítván egyébként éves felmérést ad ki, hogyan áll a gazdaság szabadsága a világ országaiban. Magyarország a „mérsékelten szabad” országok csoportjában szerepel, 2012-2013-ban a 48., tavaly az 54. helyen álltunk.
