A Fidesz elengedte a kétharmadot
Új tétje lesz nyolc év után jövőre a parlamenti választásnak: nem az a kérdés, megőrzi-e a Fidesz a kétharmadot, hanem az, többséget szerez-e egyáltalán.
Már nem a kétharmad a tét
A Fidesz-KDNP számára a zsinórban második majd harmadik kétharmados parlamenti többséggel járó győzelmet hozó 2014-es és a 2018-as után a jövő tavaszi parlamenti választásnak már nem a kétharmad megőrzése lesz a tétje. Úgy tűnik, sokkal inkább az lesz a kérdés: többséget tudnak-e egyáltalán szerezni a kormánypártok a parlamentben. Az általunk megkérdezett politikai elemzők ugyan nem osztják Kis János filozófus, SZDSZ-alapító optimizmusát, aki még egy kétharmados ellenzéki győzelmet sem tart kizártnak, ám abban a 168.hu-nak nyilatkozó Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és László Róbert, a Political Capital választási szakértője is egyetért, hogy a Fidesz-kétharmadnak annyi, sőt a „sima” parlamenti többségért is szoros küzdelem várható a Fidesz-KDNP és az ellenzéki együttműködés pártjai – Demokratikus Koalíció, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd – alkotta politikai tömb között.
A rég nem látott szoros versenyt az teszi lehetővé, hogy a legnagyobb ellenzéki pártok a szavazatmaximálás érdekében összefognak és jövőre mind a 106 egyéni körzetben az előválasztáson kiválasztott legesélyesebb, egyetlen ellenzéki jelöltet indítják a kormánypártok jelöltjével szemben. Azt, hogy ennek a forgatókönyvnek sikere lehet, a közelmúlt féltucat különböző közvélemény-kutatásának adatai is előrevetítik:
- A Závecz Research márciusi felmérése azt mutatja, hogy a választókorú népesség 36 százaléka szavazna a Fidesz–KDNP-re, míg a hatpárti ellenzékre 37 százalék, de az ellenzéki összefogás előnye még nagyobb a biztos szavazók körében: 50 százalék szavazna rájuk, 47 a Fidesz-KDNP-re
- A Nézőpont Intézet márciusi kutatása ugyan minimális Fidesz-KDNP előnyt mért, de eszerint is „fej-fej mellett” van a kormánypárti és a közös ellenzéki lista: a teljes népességben előbbire 38, utóbbira 37 százalék szavazna, és ez alapján az országgyűlési választáson 53 százalékot érnének el a kormánypártok, 44-et pedig az ellenzéki összefogás pártjai
- A Publicus Intézet februári felmérése szerint az összes megkérdezett 35 százaléka szavazna az ellenzéki együttműködésre, míg a Fidesz-KDNP-re csak 29 százalék, és ez az 5-6 százalékpontos előny „már enyhe mandátumtöbbséget is jelenthet egy 2022-es választáson”
- A Republikon Intézet szintén februári pártpreferencia-kutatása alapján „az együttműködő ellenzéki pártok továbbra is némi fölényben vannak a Fidesz-KDNP-vel szemben mind a teljes népesség (35 és 30 százalék) mind a pártválasztók körében (51 és 46 százalék)”, ám megjegyzendő, hogy itt csupán mechanikusan összeadták az ellenzéki pártok eredményeit
- Az IDEA Intézet februárban „az egyesített ellenzéki lista stabil előnyét” mérte: a teljes népességben az előny 3 százalék (39 és 36 százalék), ahogy a biztos szavazók körében is (48 százalék választaná az ellenzéki közös listát, 45 százalék a Fidesz-KDNP-jét)
- A még januárban készült, Bige László, jelenleg házi őrizetben lévő milliárdos vállalkozó által finanszírozott kutatás szerint pedig a teljes népességben belül az ellenzéki közös lista 40 százalékos támogatottsággal bír, míg a Fidesz-KDNP listájára 37 százalék szavazna, és a pártválasztók körében is 3 százalékpontos az ellenzéki összefogás listájának előnye (51-48)
Összefogás, a csodafegyver?
A felmérések többsége tehát azt mutatja, hogy az ellenzéki együttműködésben résztvevő hat párt közös listájának támogatottsága magasabb, mint a kormánypártoké. „Az látszik, hogy az ellenzéki pártokra leadott szavazatok nemcsak összeadhatók, hanem egy közös lista még pluszt is tud adni ehhez, vagyis az ellenzéki együttműködésnek van egyfajta mérhető felhajtóereje” – mondta lapunknak Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Ennek oka szerinte, hogy a bizonytalanok egy része az ellenzéki pártok közül nem tudna választani, de egy közös ellenzéki listára már szavazna a Fidesz-KDNP ellenében.
A Political Capital választási szakértője, László Róbert ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a közös lista „valóban hozhat szavazatokat az ellenzéknek, de ugyanígy hozhat a Fidesznek is.” Hozzátette: míg korábban csak remény volt az ellenzéki összefogás lehetősége, ez mára valósággá vált, ami kétségtelen előrelépés. Szerinte ezért sem meglepő, hogy a Fidesz kommunikációjában előtérbe került az ellenzéki összefogás, a közös lista „diszkreditálása”, méghozzá két vonalon is. Az egyik a „gyurcsányozás”, vagyis annak sulykolása, hogy az egész együttműködést Gyurcsány Ferenc mozgatja, a másik az összefogásban részt vevő Jobbik éles kritizálása – ezekkel próbálják elbizonytalanítani az ellenzéki együttműködéssel szimpatizálókat.
Kutyapárt, Mi Hazánk és a kamupártok
De vajon mi lesz az ellenzéki együttműködésen kívüli, a közös listától függetlenül, külön elinduló pártokkal és jelöltekkel? Két ilyen nagyobb párt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Mi Hazánk, de az elemzők szerint ezek külön indulása nem jelent számottevő hátrányt a közös listának. Virág Andrea úgy véli, „az ellenzéki szavazók egyre fegyelmezettebbek, és az esélyes ellenzéki jelöltre szavaznak”, így a körzetek többségében nem lesz jelentősége, ha még néhány kisebb párt jelöltje is felkerül a szavazólapra. Hozzátette: az MKKP szavazataira nem lehet úgy tekinteni, mint egy az egyben az ellenzéki együttműködéstől elvett voksokra, hiszen a párt szimpatizánsainak egy része amúgy sem szavazna közös listára.
László Róbert arra emlékeztetett, hogy amikor Magyarországon két nagyobb tömb feszült egymásnak, mindig voltak választók, akik egyikre sem voltak hajlandók szavazni: 2002-ben leginkább a Centrumnál kötöttek ki, 2006-ban az MDF-nél, 2010-ben az LMP-nél, igaz, akkor és utána már nem beszélhettünk két egyenrangú politikai erőről. 2022-ben viszont hasonló felállás várható, és most az MKKP-nak van a legtöbb esélye begyűjteni a protesztszavazatokat. „Hogy ez elég lehet-e a bejutáshoz, ma még megjósolhatatlan, de nem véletlenül nyomasztják őket azzal, hogy ne is induljanak el.” A Mi Hazánkról pedig azt mondta, „amíg 2-3 százalékon vannak, nem veszélyesek, afölött is inkább a Fideszre.” Az önállóan induló pártok között bizonyára felbukkan egyébként jövőre is a Munkáspárt, ám ők 2018-ban is csak 0,27 százalékos eredményt értek el. Még kisebb részesedéssel bírtak 2018-ban az olyan kis pártok, melyek közül többről bebizonyosodott, hogy kamupártok – ilyenek persze jövőre is lehetnek.
Izgalmas körzetek, összecsapások
A hatpárti ellenzéki összefogás menetrendje szerint a több hetes előválasztási folyamat augusztus második felében indul: jelöltté pedig az válhat, aki egyéni képviselőjelöltként 400, miniszterelnök-jelöltként pedig 20 ezer támogató ajánlást gyűjt össze. Akinek ez sikerül, az elindulhat a szeptemberre tervezett előválasztáson, ahol egyszerre voksolhatnak az ellenzéki szavazók az egyéni jelöltekre és a miniszterelnök-jelöltre. Előbbieknél egyfordulós szavazással dől el, hogy ki a legnagyobb arányban támogatott, ezzel az 2022-es indulásra jogot szerző jelölt, míg a közös kormányfő-jelöltet két fordulóban választják meg: a második körbe legfeljebb három jelölt juthat be (a harmadik csak akkor, ha legalább 15 százalékot szerez).
Az ellenzéki összefogásnak egyelőre három hivatalos miniszterelnök-jelölt aspiránsa van: Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Jakab Péter Jobbik-elnök és Fekete-Győr András Momentum-elnök. A DK Dobrev Klárát indíthatja, míg a Párbeszéd és az LMP Karácsony Gergely főpolgármester mögé állhat be, bár ő maga eddigi vagy lebegtette az indulását, vagy egyenesen úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne miniszterelnök-jelölt lenni. A Fidesz-KDNP 106 egyéni jelöltje közül még csak néhány név került elő, és egyelőre a hat ellenzéki párt közül sem mindegyik és nem minden jelölt-jelöltjét nevezte még meg. Így a legtöbb körzetben még nemcsak azt nem látni, ki lesz a kormánypárt indulója, de azt sem, mely ellenzéki jelöltek közt dől majd el az előválasztás.
Néhány érdekes körzetre azonban mindenképp érdemes lesz figyelni. Ilyen lehet Budapesten az 1-es választókerület (az I., az V., illetve kisebb részt a VIII. és a IX. kerületet érinti), ahol 2018-ban az LMP-s Csárdi Antal a fideszes Hollik Istvánt legyőzve szerzett mandátumot, de jövőre Hollik helyett a volt Fidelitas-elnök, Böröcz László indul majd a Fidesz-KDNP színeiben. Addig azonban még el kell dőlnie az ellenzéki jelölt személyének: egyelőre az biztos, hogy az LMP Csárdit indítja az előválasztáson, a Momentum pedig I. kerületi alpolgármesterét, Gelencsér Ferencet.
A XI. kerületet érintő Budapest 2-es választókerületben a DK Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettest indítaná, aki így revansot vehetne az őt 2018-ban alig 1,5 százalékkal legyőző fideszes Simicskó Istvánon, de előtte még meg kell küzdenie az előválasztáson Orosz Anna momentumos és valószínűleg Barabás Richárd párbeszédes kerületi alpolgármesterrel. Szintén három ellenzéki jelöltről tudunk egyelőre a II. és kisebb részt a III. kerületet magában foglaló 4-es választókerületben is: itt a DK-s Kálmán Olga, a II. kerület momentumos alpolgármestere Berg Dániel és a Párbeszéd politikusa Tordai Bence is szeretne a Fidesz színeiben induló Gór Csaba ügyvéd, II. kerületi önkormányzati képviselő ellenfele lenni.
Már most heves az előválasztási kampány Zuglóban: a főváros 8-as választókerületében egyelőre a mandátumot 2014 óta birtokló MSZP-s Tóth Csaba és a Momentum támogatásával jelentkező Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, az LMP volt társelnökének indulásáról tudni. A két politikus már hetek óta üzengetéssel tarkított előválasztási csatáját vívja, várhatóan kettejük közül kerül ki az ellenzéki induló, akinek a budapesti Fidelitas-elnök Borbély Ádám kormánypárti jelölttel kell majd megküzdenie.
Még mindig Budapesten maradva izgalmasnak ígérkezik az előválasztás a VIII. és a IX. kerület nagy részét magában foglaló 6-os választókerületben, mert itt több párton kívüli, civil jelölt is indul. A C8 civil szervezet jelöltje az otthonápolás anyagi és erkölcsi elismeréséért évek óta küzdő Csordás Anett, de függetlenként indul a Mérce alapítója és volt főszerkesztője Jámbor András is. A DK az RTL Híradó volt tudósítóját, Manhalter Dánielt indítja, de elindulhat a IX. kerület MKKP-s alpolgármestere Döme Zsuzsanna, és – várhatóan az ellenzéki előválasztástól távol maradva – a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelöltjeként Cséplő Dániel is.
A fővároson kívül sem lesz unalmas az előválasztás, de a vidéki körzetek indulóiról egyelőre nagyon kevés az információ. Akárhogy is, Baranya megye 1-es választókerülete tartogathat izgalmakat: a Momentum Nemes Balázst, a párt pécsi elnökét indítja az előválasztáson, ő már 2018-ban is indult a körzetben, de akkor csak 1,8 százalékot ért el, a mandátumot pedig Mellár Tamás nyerte el Csizi Péter fideszes képviselőt váltva a parlamentben. Már most sok jelöltről tudni Vas megye 1-es választókerületében: itt az ellenzéki előválasztáson Bana Tibor volt jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő, az LMP-s Ungár Péter, a DK-s Czeglédy Csaba és várhatóan Szombathely momentumos alpolgármestere, László Győző is megméreti magát.
Elengedte a Fidesz Budapestet
Mivel a 106-ból számos egyéni körzetben – köztük sok budapestiben – éppen, hogy csak nyert 2018-ban a kormánypárti jelölt, és ezeket a hajszálnyi előnyöket könnyen behozhatja, sőt győzelembe fordíthatja a hatpárti ellenzéki együttműködés azzal, hogy a szavazatmaximálás érdekében csak egyetlen kihívót indít, a Fidesz láthatóan „elengedte” az esélytelennek tűnő körzeteket. Az elmúlt hónapokban a Fidesz több érintett körzetből „vonta vissza” korábbi győztes jelöltjét – gyakran arra hivatkozva, hogy az illető munkájára majd a kampányközpontban tartanak inkább igényt –, és másodvonalbeli politikusaira cserélte őket. Nem indulnak például egyéniben Budapesten olyan nagy nevek, mint Varga Mihály pénzügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kocsis Máté frakcióvezető, vagy éppen Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
„A Fidesz ezen lépéseiből is látszik, hogy tart az ellenzéki összefogástól” – mondta Virág Andrea, emlékeztetve, hogy a 2019-es önkormányzati választáson is több fővárosi kerületben nem várt ellenzéki győzelem született, így a 23 kerületből 14-ben lett közös ellenzéki jelölt a polgármester. Úgy vélte, jövő tavasszal a Fideszben „nem akarnak energiát fordítani a nyerhetetlennek tűnő körzetek megtartására, Budapestet teljesen elengedték, sőt kifejezetten főváros ellenes kormányzati politikát folytatnak.” László Róbert szerint míg 2018-ban a 18 budapesti körzetből 12-t nyert meg az ellenzék, jövőre számolhatnak azzal, hogy akár mind a 18-at megnyerik, bár hozzátette: ha csak 1-2 körzetben lát minimális esélyt a Fidesz a győzelemre, „azért le fognak hajolni”, és emlékeztett azokra a tavaly őszi pletykákra is, miszerint a Fidesz a kerülettérkép átszabásával egy körzetet elvenne Budapesttől, és Pest megyének adná. „Bár a térképhez elvileg már nem lehet idén hozzányúlni, amíg a Fidesznek megvan a kétharmada, bármikor áthághatja saját törvényeit, ahogy egyébként 2013-ban, szintén választás előtti évben is módosítottak a térképen.”
(Kiemelt kép: 168.hu archív)
