A FAZ Magyarországról: Majdnem mint egy diktatúrában

Az első nagy tisztogatás az MTV-nél zajlott le, még az első Orbán-kormány idején, azóta a minőség zuhan a köztévénél, amely a
Fidesz szócsövének számít. Az utcára került munkatársak számára a menedék sok esetben a Klubrádió, amely az ország egyetlen ellenzéki adója.

Mostanában azonban inkább a Magyar Nemzettől, a Hír TV-től és a Lánchíd Rádiótól rugdossák ki az embereket. Pikó András erre
azt mondja: az ottani vezetők szinte paranoiába estek: számukra nem tudsz elég lojális lenni. A kormányközeli médiában látnivalóan eltolódik a hatalmi szerkezet: Simicska helyett a
hírek szerint Habony Árpád veszi át az irányítást és emiatt új lendületet kaptak a személycserék.

A független szerkesztőségeket ezek a politikai indíttatású változások nem érintik, még sincsenek könnyű helyzetben. A médiatörvény korlátozó jellegű, és nagyban sújtja ugyanakkor őket a reklámadó. Arról nem beszélve, hogy az állami cégek nem hirdetnek náluk. És mint Pikó András megjegyzi: ezt látván, a magánügyfelek is visszavonulót fújtak, mert attól tartanak, hogy az kormány adóvizsgálattal bünteti őket, vagy visszavonja tőlük az állami megbízásokat.

A Mérték független elemző műhely azt állapította meg, hogy igencsak előrehaladt a médiagazdasági és politikai érdekek összefonódása, és hogy ez már a sajtószabadságot veszélyezteti. Bizonyíték erre a Klubrádió négyéves vesszőfutása a
frekvenciáért, a csatorna a radikális átalakítások legnagyobb vesztesének számít.

Megint csak Pikó úgy véli, hogy a piac ugyan szabad, de különféle csatornákon keresztül a politika befolyásolja, a következmény pedig az, hogy az ország még inkább megosztott lesz: a bal-,
illetve jobboldal csakis a saját sajtóját olvassa. A Fidesz nem hajlandó szóba állni az ellenzéki médiával, ezért az a látszat keletkezik, hogy a másik oldal teljesen elfogult, nem engedi
megszólalni a kormányt, miközben a Klubrádió pl. szüntelenül nyilatkozatra kéri a hivatalosságokat.

(Forrás: Szelestey Lajos/Klubrádió)