A budapesti gyorsvonat nem érkezett meg Varsóba

– Kaczynski szavai a legkisebb mértékben sem azzal vannak összefüggésben, hogy Budapest - Varsóval ellentétben – gyönyörű város. Budapest vonzása a Jog és Igazságosság pártja vezetőjének abban áll, hogy Magyarországon Orbán Viktor teljhatalmat gyakorol, és az általa vezetett jobboldali Fidesz kétharmados, azaz alkotmányozó többséggel rendelkezik a parlamentben. A tavaly áprilisi választásokon megszerzett többségnek köszönhetően egyedül tud kormányozni, semmilyen ellenzékre nincs tekintettel és „forradalmasítja” az országot – írja a szerző.

Egy évvel ezelőtti látványos győzelmét Orbán nagy mértékben a szocialistáknak köszönheti, akik elvesztették hitelüket Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006-os híres beszéde miatt. Ebben beismerte, hogy csaltak, hogy semmit sem tettek a költségvetési krízis körülményei között.

2006-ban a költségvetési hiány Magyarországon elérte a GDP 9,3 százalékát. Az országnak 2008-ban a gazdasági válság hullámai között a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank segítségét kellett kérnie. Orbán győzelme után kidobta Magyarországról az IMF-et, nem értve egyet annak reformköveteléseivel. Nem sokkal ezután hatalmas pompával Budapesten fogadta Kína miniszterelnökét, aki az IMF hitelhez hasonló kölcsönt ígért, illetve magyar államkötvények megvásárlását.

A teljhatalom nemcsak azt tette lehetővé Orbán számára, hogy megváltoztassa az alkotmányt (az új 2012-ben lép életbe), de még az ország elnevezését is. Ma már nincs Magyar Köztársaság, csak Magyarország van. Orbán kormányzását a nemzetközi tőke elleni támadással kezdte, megadóztatta a bankokat, az állami cégek nyereségére hatalmas adókat vetett ki, ami összességében elnyerte a társadalom tetszését. Orbánnak több populista ötlete is van. Erősen korlátozni akarta a magyar központi bank függetlenségét, ebben az ügyben még az Európai Központi Bank vezetője, Jean-Claude Trichet is közbelépett.

A legutóbb a svájci valuta megerősödésének kapcsán hatalmas ellentmondásokat ébresztett az az ötlet, amely a frankhitelek visszafizetését érintette. A kormány már júliusban befagyasztotta 2014-ig a frank árfolyamát a jelzáloghitelek esetében (habár később a különbséget vissza kell adni a bankoknak). Most Orbán lehetővé akarja tenni, hogy teljességében vissza lehessen fizetni a frankhiteleket forintban, ráadásul alacsony árfolyamon. Ez természetesen a bankok hangos tiltakozását váltotta ki, amelyeknek a veszteséget magukra kell vállalniuk.

Egy idő óta Orbán kormánya nekiesik a közalkalmazottaknak és az átlag polgároknak is. Az első nagyobb tiltakozások áprilisban kezdődtek, egy évvel a Fidesz győzelme után. Akkor a fegyveres testületek tiltakoztak: a katonák, rendőrök, vámőrök, tűzoltók. Felvonulások és sztrájkok voltak. A rendőrök követelték a tőlük elvett 13. havi fizetés visszaadását, új eszközöket, túlóráik kifizetését (kiszámolták, hogy egy magyar rendőr évente 150 órát dolgozik ingyen).

A tiltakozások mostanság felerősödtek. Egy héttel ezelőtt Budapest utcáira 30-50 ezer ember vonult ki. Ez volt 2006 óta a legnagyobb demonstráció, amikor Gyurcsány ellen a parlament elé vonultak az emberek. A szakszervezetek egyesítették erőiket, sőt az új mozgalmat Szolidaritásnak nevezték el a lengyel Szolidaritás mintájára, átvéve még a jellegzetes logót is, a lengyel zászló helyére egy magyart applikálva és a Szolidaritás magyar névvel. Nemcsak szociális és munkavállalói jogokat követelnek, de a politikai ellenzék szerepére is igényt tartanak és – mint mondják – meg akarják védeni a demokráciát a Fidesz kormányától. Ami a legjobban megrázza a tiltakozókat, az a munka törvénykönyvében kilátásba helyezett változtatások, amelyeket az Orbán-kormány tervez. Csökkenteni akarja a végkielégítéseket, illetve összekötni a munkában eltöltött évek számát a munkavállakónak járó szabadsággal – ez minél kevesebb, annál rövidebb a fizetett szabadság. Az éjszakai és a vasárnapi munkáért fizetett pótlékot is csökkenteni akarja a kormány. Érdemes emlékeztetnünk arra, hogy Orbán egyik választási jelszava a teljes foglalkoztatottság volt, azaz a m unkanélküliség nullára csökkentése, ami tiszta utópiának látszik.

A Fidesz és Orbán támogatottsága egyre jobban esik, ugyanakkor a párt még mindig vezet a közvéleménykutatások szerint. A Szonda Ipsos szeptemberi felmérése szerint a megkérdezettek 47%-a a Fideszre szavazna, a szocialistákra 27, a szélsőséges jobboldali Jobbikra 18.

Ahogy Magyarortszágon volt egy mondás a „varsói gyorsról”, amelynek Budapestre kellett volna érkeznie és segítenie a posztkommunista kormányok megdöntését, ma a helyzet fordított. Ezúttal a PiS álmodik „budapesti expresszről”, amely Varsóba érkezik és ezt a pártot győzelemre segíti. Ám ez a vonat ezúttal nem érkezett meg – írja a cikk.