A budai Vár megszállása

A kormány két éve indította a budai Várnegyed rekonstrukciós programját, a Nemzeti Hauszmann-tervet. „A célunk az, hogy a Vár újra a hazai kulturális és szellemi élet, illetve az ország egyik jelképes közjogi központja legyen” – hirdette a propaganda. Az Orbán-kormány azonban a kulturális fejlesztést is unortodox módon értelmezi: a Várból kiköltöztetik a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchényi Könyvtárat; az MTA bölcsészettudományi kutatóintézeteit pedig a Közvágóhídhoz (!) telepítik. A Várban közben új kormányzati negyed épül. Valójában visszaállítják az 1945 előtti állapotokat. Orbán Viktor és miniszterelnöksége a Karmelita kolostorba, a Sándor-palota mellé költözik. Oda, ahol Horthy Mikós kormányzói hivatala volt. A Horthy-korszak szimbolikus újraépítésére 200 milliárd forintot terveztek, de az eredeti koncepcióban még nem szerepelt, hogy a Belügyminisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is a Várba költöztetik. Utóbbit a Szentháromság térre, oda, ahol a Horthy-kormány pénzügyminisztériuma székelt. Az akkori épület hasonmását akarják rekonstruálni. Csak a beruházások előkészítése 1,5 milliárd forint. Azon a helyen jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár egyik részlege található. Itt őrzik az 1945 utáni magyar kormányszervek és politikatörténet dokumentumait. A felbecsülhetetlen értékű levéltári anyagok biztonságát semmi nem garantálja: nem tudni, mikor, hová, milyen körülmények közé kerülnek. Mi ezt szerettük volna kideríteni. Közben látleletet kaptunk arról is, miként zajlanak a várbeli beruházások.

2016. április 20., 11:05

„Nincs arról szó, hogy a miniszterelnökön és a Miniszterelnökségen kívül más kormányzati egységek is a Várba költöznének” – közölte L. Simon László, a Várnegyed rekonstrukciójával megbízott államtitkár 2014 augusztusában.

L. Simon nem mondott igazat. A Magyar Közlöny tavaly november 24-i számában megjelent kormányhatározat szerint – „a Nemzeti Hauszmann-tervben foglaltakkal összhangban” – a budai Várnegyedbe költözik a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is. Utóbbi a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba kerül, és a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata gondoskodni az ingatlanban jelenleg működő állami intézmények megfelelő elhelyezéséről”.

A Szentháromság tér 6.-ban a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) egyik fontos részlege található. Itt őrzik az 1945 utáni magyar kormányszervek és politikatörténet eredeti dokumentumait: mintegy 18 kilométernyi (!) iratanyagot. Ez több mint egy átlagos magyar megyei levéltár iratmennyisége.

Az MNL munkatársai döbbenten olvasták a költözésükről szóló hírt a Magyar Közlönyben: őket előzőleg erről ugyanis senki nem tájékoztatta. A rendeletben az sem szerepelt, mikor és hová fognak kerülni.

Ezekre is szeretett volna választ kapni Csóti Csaba, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) alelnöke, aki maga is levéltáros. Egy héttel a kormányhatározat megjelenése után ülésezett a Kulturális Ágazatok Érdekegyeztető Tanácsa, amelyet Hoppál Péter kulturális államtitkár vezetett.

– Megkérdeztük tőle, mit tud a Szentháromság téri levéltár költöztetéséről. Nem volt információja. Ott ült a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik főosztályvezetője is, de ő sem tudott semmiről – idézi fel Csóti.

A szakszervezet képviselőit azzal nyugtatgatta Hoppál: minden további fejleményről azonnal tájékoztatja őket. (Két levelet is írtak neki azóta. Egyikre sem válaszolt.)

Aztán 2016. február 25-én újabb kormányhatározat jelent meg, amelyben már az is szerepelt: a Szentháromság téri levéltárat a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központba kell áthelyezni. E célra kijelölték a Forster Központ három épületét – a Táncsics Mihály utca 1. és 9., valamint a Daróczi utca 3. számú ingatlanokat.

De hogyan lehet egyszerre háromfelé költözni? Erre sincs válasz.

– Ezek a helyszínek alkalmatlanok 18 kilométernyi iratanyag befogadására. A Táncsics Mihály utcai épületek kicsik. A Daróczi utcában a Forster Központ régészeti telepe is van, de az ottani körülmények annyira rosszak, hogy oda sem lehet a levéltárat áthelyezni – állítja Papp Katalin muzeológus, művészettörténész, a KKDSZ elnöke.

Főleg az ötvenes évek silány minőségű papírra készült okiratai sérülékenyek: jóval kevesebbet bírnak ki, mint a korábbi évszázadok dokumentumai. Ezért a 20. századi levéltári anyagok biztonságos megőrzésére különösen szigorú szabályok vonatkoznak: állandó, 20 fokos hőmérsékletet, 45-50 százalékos páratartalmat, tiszta, száraz termeket és megfelelő fényviszonyokat kell biztosítani. A Daróczi utcai raktárhelyiségek falai salétromosak, beáztak, klímaberendezés sincs.

Ám szakmai érvek nem számítanak ott, ahol csakis a központi politikai akarat érvényesülhet.

– A Várnegyed átalakításának igazi célja, hogy Orbán Viktor vágya teljesülhessen, és beköltözhessen oda. A Vár politikai elfoglalása zajlik – fogalmaz Papp Katalin.

De miért kell ehhez a levéltárat is tönkretenni? Miért kell odavinni a Nemzetgazdasági Minisztériumot?

Azért, mert abban az épületben működött egykor Horthy Miklós pénzügyminisztériuma. A Fidesz-kormány pedig Alaptörvénybe foglalta az 1945 előtti korszakkal vállalt jogfolytonosságot. Ezt szimbolizálják a városi terek átalakításával is. A régi pénzügyminisztérium hasonmásának újraalkotása is e történelemfelfogás kőbe vésése. A Fellner Sándor által 1904-ben tervezett épületet a második világháborúban bombatalálat érte, utána a felső emeleteit lebontották. Vagyis az az épület, amelyben most a levéltár van, jóval kisebb az eredetinél.

– Fellner Sándor építészeti terveit már a maga idejében is sok kritika érte: a túlcicomázott, hivalkodó neogótikus építmény a Mátyás-templomot is el akarta nyomni – jegyzi meg Lővei Pál művészettörténész. Ő is tagja volt a Fidesz-kormány által 2014-ben létrehozott Nemzeti Hauszmann Bizottságnak. A felkért szakembereknek elvileg szakmai tanácsokat kellett volna adniuk a Várnegyed újraalakításához.

– Amikor a megbízatást elfogadtuk, nem hangzott el, hogy minisztériumok is költöznek a Várba. Később mi is a Magyar Közlönyből tudtuk meg, hogy például a gazdasági tárcát áthelyezik a volt pénzügyminisztérium helyére, onnan pedig kirakják a levéltárat. Minket sem tájékoztattak arról, hova kerül a levéltár, mi lesz a sorsa. Ez a terv szakmailag elfogadhatatlan – hangsúlyozza Lővei.

Egyebek mellett ezért is döntött úgy idén márciusban a Hauszmann Bizottság három tagja – Lővei Pál mellett Csomay Zsófia Ybl-díjas építész és Schneller István, Budapest volt főépítésze –, hogy távoznak a grémiumból.

Lővei a 168 Órának megerősíti: mivel a kormány az egykori pénzügyminisztérium pontos mását akarja rekonstruálni, biztosan visszaépítik a megsemmisült emeleteket, tornyokat is. A horribilis költségeket a kormány saját szakértő bizottságának sem árulta el.

A februári kormányhatározatban viszont olvashattuk: csak a Szentháromság téri ingatlannal kapcsolatos beruházások előkészítésére és a tervezésekre 1,5 milliárd forintot kell biztosítani a 2016-os költségvetésből. Ugyanakkor a levéltár költöztetésére a büdzsében sehol nincs forrás. Szakértők szerint 18 kilométernyi iratmennyiség szakszerű átköltöztetése 400 millió forintnál is többe kerülhet.

Kenyeres István, a Budapest Főváros Levéltárárának főigazgatója úgy véli, a teljes bizonytalanság a legrosszabb.

– A Szentháromság téri épület sem levéltárnak épült. Jelen állapotában nem is felel meg a szigorú szakmai követelményeknek. Tehát önmagában nem kifogásolható az új épületbe költözés. Csakhogy az országban jelenleg nincs levéltárnak alkalmas épület. Legfeljebb olyat találni, amely jelentős anyagi ráfordítással e célra alkalmassá tehető. Első lépésként el kell végezni a befogadó épület statikai vizsgálatát, hogy megfelel-e egyáltalán ilyen roppant súlyú iratmennyiség tárolására. Ha igen, elkezdődhetnek az átépítések. De az is sok idő, amíg a levéltári anyagokat előkészítik a költözéshez. Ez a procedúra, így együtt, legalább egy év – szögezi le Kenyeres.

Ehhez képest a Magyar Nemzeti Levéltárnak már nyáron el kell kezdeniük a költözést.

– Sokfelől azt hallottuk: a Magyar Nemzeti Levéltár költöztetését a kormány akár közmunkásokkal gyorsítaná. Ezzel súlyosan veszélyeztetnék a levéltári dokumentumokat. Közgyűjtemények szállításra általában külön erre szakosodott cégeket alkalmaznak – jegyzi meg a KKDSZ vezetője, Papp Katalin.

A Szentháromság téri levéltár az ország egyik leglátogatottabb történelmi kutatóintézete is. A Fidesz-kormány több olyan kutatóintézetet létrehozott – köztük a Veritast –, amelyeknek fő profilja az 1945 utáni magyar történelem elemzése. Az MNL költözése miatt e korszak kutatása hosszú időre ellehetetlenülhet. A Veritas főigazgatója, Szakály Sándor azonban nem tart ettől:

– A levéltár költözéséről az egész történészszakma tud. Nyilván amíg az iratok a szállítóautókon vagy dobozokban lesznek, leáll a kutatás. Nem tudom, hol és milyen lesz az új helyszín, de nem látok az aggodalomra különösebb okot.

Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója szerint azonban minimum egy-két évig nem lehet majd folytatni a kutatásokat: – A levéltári költözések sohasem „kutatóbarátok”, de ami itt folyik, az botrány! Ad hoc intézkedéseket hoznak. Azt akarják, hogy a Vár a kormányzati reprezentáció színtere legyen. E szimbolikus térben a kultúrának és a tudománynak már nincs helye. Ezért is kell szinte minden ilyen intézetet kilakoltatni a Várnegyedből.

Egyébként hazai levéltárakat – politikai okokból – legutóbb az ötvenes években költöztettek. Varga László történész említi: akkoriban a közlevéltáraktól elvették például a munkásmozgalommal kapcsolatos periratokat, és azokat – az ÁVH vezényletével – a Magyar Munkásmozgalmi Intézetbe szállították.

Április elején a Magyar Építőművészek Szövetsége estjének vendége Lázár János volt, aki a budai várbeli beruházásokat is irányító Miniszterelnökség vezetője. Lázár hosszan magyarázta, miért fontos a történelmi hagyományokat folytatni a Várban. Beszédét azzal fejezte be: „A múltat nem lehet meghaladni.”

Elképesztő kijelentés ez, hiszen ha belegondolunk: nem csak a Horthy-kormány működött a Várban. Szálasi Ferenc is a királyi palotában tette le az esküt, és egy ideig innen vezette az országot. Ha Lázár úgy véli, ezen a múlton nincs mit meghaladni, az roppant sötét jövőképet vetít elénk. Ha kormányzati szintre emelik a történelemhamisítást, akkor a levéltárak is „útban vannak”.

Például a Várból elűzendő levéltárban őrzik a Rákosi-kormány és a Rákosi vezette Magyar Dolgozók Pártjának dokumentumait. A kuláklistákat és az államosítások jegyzékeit. A népbírósági iratokat. Az MSZMP teljes irattárát. A hírhedt Agitációs és Propaganda Osztály jegyzőkönyveit. A gazdasági, a külügyi és az egészségügyi minisztériumok aktáit. Rengeteg köztük a szenzitív, személyes adat, akár arról is, hogy az akkori közszereplők közül ki milyen betegségben szenvedett, milyen kezeléseket kapott. Itt találhatók a Legfelsőbb Bíróság dossziéi, a Nagy Imre-per teljes anyaga, az ötvenhatosok perei, a tanúvallomások és az ítéletek. De itt vannak a rendszerváltás és az azt követő időszak minden fontos kormányiratai, valamint a Magyar Rádió aktái is. Ha ez a levéltári gyűjtemény megsérül, azzal a magyar történelmi emlékezet helyrehozhatatlanul károsodhat.

Április 6-án a levéltár költöztetése újabb fordulatot vett. A Forster Központ Daróczi utcai telepén az érintett intézmények és tárcák vezetői találkoztak. Itt már szeptemberi költözésről esett szó, és arról, hogy addig felújítják a Daróczi utcai telepet. Ám az is elhangzott: a levéltár csak átmenetileg kerül a Forster Központ raktáraiba. Onnan továbbköltöztetik.

– Mi is úgy hallottuk: végleges elhelyezésükre az Északi Járműjavító környékét javasolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – tudtuk meg Papp Katalintól, a KKDSZ elnökétől.

Az Északi Járműjavító külső-Kőbányán van. Hogy ott hová, mikor, milyen körülmények közé kerülne a levéltár, azt senki nem tudja. Közgyűjteményeknél már egyetlen költözés is rizikós. Ha kétszer kell költözni, az sokkal rosszabb.

Kerestük telefonon, e-mailen az Emmi-t, a Miniszterelnökséget, a Forster Központot, a Magyar Nemzeti Levéltárat. Egyedül az utóbbi főigazgatója, Mikó Zsuzsanna válaszolta e-mailben: „A Magyar Nemzeti Levéltárnak jelenleg nincs tudomása arról, hogy megszületett volna a kormánydöntés a költözésről. Kérjük, kérdéseikkel a kormányhatározatban nevezett kormányzati szervekhez forduljanak.”

Csakhogy az „illetékes szervek” hallgatnak – asszisztálva több százmilliárd forint elherdálásához és a budai Vár politikai elfoglalásához.