A „beszédről” másképpen
Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiválogatott részleteit a Magyar Rádió hozta nyilvánosságra 2006. szeptember 17-én. A közreadás harmadik évfordulóján (hogy szalad az idő!) a következőket olvashattuk a Népszava Online-on: „Etikai szabály, hogy egy összeállításban azt kell visszaadni, amit az illető szólásában kifejezésre akart juttatni. Ha az újságíró ismerte az őszödi beszéd teljes szövegét, és azt gondolta, hogy az a beszéd lényege, hogy „hazudtunk reggel, éjjel meg este”, akkor ugyan etikai vétség nem állapítható meg, ám mindenképpen szerencsétlenül járt el. Talán mert szakmailag nem volt elég felkészült. De elképzelhető az is, hogy szándékosan manipulált” – nyilatkozta Zs. P. médiaszociológus.
Azon tény alapján, hogy éjjel-nappal ezt a bizonyos pár mondatot harsogták a médiumok, alaposan feltételezhető, hogy tudatos manipulációról van szó.
Pedig a rádió krónikájában már akkor elhangzott: „A hangfelvétel azt rögzíti, hogy a miniszterelnök miként próbálta a reformok mellé állítani pártja képviselőit.”
Erről szólt tehát a beszéd. És nem arról a pár mondatról, amelyet a médiumokban azután is folyamatosan hallani lehetett. „Ha... jól kommunikálják a helyzetet, a magyar társadalom kevésbé radikalizálódott volna” – állította a médiaszociológus. Ugyanis e „radikalizálódás” először tüntetésben, majd randalírozásban, tévészékház-elfoglalásban, -felgyújtásban nyilvánult meg. Ezek után következtek a „gyűlésezések” az Országház előtt, a hangulatot szító gyűlöletbeszédek és szónoklatok – benne 72 órás ultimátum a kormánynak –, majd a kordonbontás.
Ezek kapcsán és hatására „bújt elő”, erősödött és kezdte meg akcióit a szélsőjobb. A károk milliárdokban mérhetők.
Egyes büntetőjogászok már a zavargások idején szóltak arról, hogy a „beszéd” ily módon való közreadása felfogható a Btk.-ban megfogalmazott lázadás szításaként.
A bajok tehát nem a beszédből, hanem annak manipulált közreadásából eredeztethetők.
Almási József
Tatabánya
