2036-ban magyar ember léphet a Holdra

Zábori Balázs, a magyar űrhajósprogram projektvezetője Magyar Tudomány Ünnepén jelentette be a dátumot.

2022. november 12., 12:32

Szerző:

A Magyar Tudományos Akadémián „Magyar sugárzásmérő rendszer a Gateway űrállomás védelmében a Hold körül” címmel tartott " target="_blank" rel="noopener noreferrer">előadást a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként Zábori Balázs fizikus, űrkutatási rendszermérnök. Az első hallásra nem túl érdekfeszítő cím izgalmas összefoglalót takart arról, hogy hol tart ma az emberes űrhajózás, és hogy miképp vállal egyre nagyobb szerepet Magyarország a Hold és a Mars felfedezésében – írja az RTL.

A magyar kutatók vezetésével fejlesztett műszerek kulcsszerepet játszanak a NASA Hold körül keringő űrállomásának megvalósításában

Zábori Balázs 2009 óta dolgozik az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában, ahol annak idején egyebek mellett a kozmikus sugárzás űrhajósokra gyakorolt hatásával kezdett foglalkozni. A 33 éves fizikus az RTL szerint a magyar űrkutatás egyik kulcsfigurája: űrkutatási rendszermérnökként ő az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen végzett hazai fejlesztések műszaki vezetője, tagja a magyar ESA-delegációnak, űripari szaktanácsadóként segíti a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatási tevékenységét, tagja az ESA emberes Hold-programját előkészítő szakmai tanácsadó testületnek és nem mellesleg ő a HUNOR, azaz a leendő magyar asztronautákat kiválasztó és kiképző magyar űrhajósprogram projektvezetője is.

Zábori bevezetőjében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a 2020-as évekre az űrkutatás, az űrhajózás, a kereskedelmi célú űrtevékenység rohamléptekkel kezdett fejlődni, csupa olyan fejlesztés vált már valósággá, amikkel 1-2 évtizeddel ezelőtt még csak a tudományos-fantasztikus regények és filmek világában lehetett találkozni. Újrahasznosítható rakéták, menetrend szerinti magáncélú űrutazások, szerződéses magánűrhajók és épülő magánűrállomások – mindezek tanúsítják, hogy gyökeresen megváltozott a XXI. század elejére az emberi űrtevékenység, ami a múlt században még alapvetően versengő kormányok, államok ellenőrzése, befolyása alatt állt.

„Az emberiség visszamegy a Holdra (...) ez nem science-fiction, a rakéta készen áll, ott van a kilövőálláson, a megfelelő pillanatot várjuk, és az Artemis el fog indulni – magyar eszközökkel a fedélzetén”

– mondta Zábori Balázs, rátérve a megvalósulás küszöbére érkezett Artemis-programra, és az abban vállalt magyar szerepre.

Az Artemis-program egyik legfontosabb eleme a Gateway névre keresztelt űrállomás, ami a tervek szerint a Hold körül kering majd. Lényege, hogy sokkal egyszerűbb és könnyebb a Holdon tartósan emberi bázist építeni és üzemeltetni, ha a hozzá szükséges eszközöket, felszereléseket és űrhajósokat először egy űrállomásra juttatják el. A 30 napos holdi éjszakát túlélni ugyanis a napelemeket leváltó, megbízható, folyamatos energiaforrás híján, egyelőre még leküzdhetetlen kihívás. Rövid távon feltétlenül szükség van egy űrállomásra, ahová a 30 napi nappali fényben végzett munka után „felliftezhetnek” az űrhajósok, és ahol biztonságban kibekkelhetik a holdi éjszakát.

A Gateway első eleme, a HALO (Habitation and Logistics Outpost) már épül. Az űrhajósok lakhelyéül szolgáló modult a Northrop-Grumman cég fejleszti a NASA-val kötött szerződés szerint, és elvileg 2025-ben áll majd pályára. És a magyar űrmérnököknek, kutatóknak kulcsszerepe van a HALO-ban. Mint azt Zábori elmondta, a fenti kép jobb oldalán látható panel nyolc fontos kísérletet rejt majd, amiktől azt várják az Artemis program legelején, hogy létfontosságú információkkal szolgálnak majd arra nézve, hogy képes-e az ember hosszú távon mélyűri körülmények között létezni, dolgozni. „...ebből egy csak egyetlen egy kísérlet lesz a fedélzeten, ami már induláskor ott lesz, és 11 évig, végig az üzemidő alatt. Az pedig egy magyar kísérlet” – mondta Zábori. A műszercsomagnak az lesz a feladata, hogy már a kezdetektől vizsgálja azt a sugárdózist, amit az űrhajósok az állomáson belül kapnának. Az űr emberi meghódításának ugyanis egyik legfőbb korlátja a kozmikus sugárzás. A Napból és a világűrből érkező nagy energiájú részecskék ellen a Föld légköre és mágneses mezeje remek védelmet nyújt, jobbára még alacsony Föld körüli pályán is, de a Hold, majd a Mars felé vezető úton már csak az űrhajók védelmi rendszereiben bízhatnak az űrhajósok.

(Kiemelt képünk illusztráció: Zábori Balázs, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont űrkutatási mérnöke. MTI/Koszticsák Szilárd)

 

15:35

Hullámvasútszerűen változatos időjárásban lesz részünk a hétvégén: egy mediterrán ciklon fogja borzolni a kedélyeket. Rengeteg csapadék, havazás, hófúvás és helyenként akár 90 km/órás széllökések is lehetnek.

13:10

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos keresések formálták legnagyobb mértékben az idei év összesített magyar Google-listáját, a felkapott keresések tízes toplistáját Ukrajna vezeti