Trombózis kisokos: így kerülhető el, hogy még nagyobb baj legyen

Trombózis után minimalizálni kell az ismétlódés veszélyét.

2024. október 9., 17:18

Szerző:

A trombóziskezelés célja, hogy megakadályozza a további vérrögök és a poszttrombotikus szindróma kialakulását, valamint kivédje a tüdőembóliát – hívja fel a figyelmet a Házipatika.  Professzor Dr. Blaskó György trombózis specialista, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász szakorvosa beszélt a lapnak a trombózis utáni gondozás jelentőségéről.

A már kialakult trombózis újabb trombózist hozhat létre

Ha már kialakult valakinél trombózis, akkor sajnos nagy az ismétlődés veszélye, mert minden következő trombózis az előző talaján alakul ki.  Ennek megakadályozására a közvetlen veszély elhárítása után a betegnek tartósan alvadásgátló (antikoaguláns) készítményt kell szednie orvosi kontroll mellett. A trombózist követően minden esetben keresik a vérrög kialakulásához vezető okot is, amit azonban nem mindig sikerül kideríteni. Az első trombózist követően genetikai, valamint véralvadási paraméterek vizsgálatára kerül sor, melynek célja, hogy fény derüljön többek között a genetikailag fokozott trombózishajlamra.

Vizsgálni kell az érrendszer állapotát, de egy alapos kardiológiai vizsgálattal a szív működésének esetleges problémáit is fel kell térképezni. Amint arra Prof. Dr. Blaskó György felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy a trombózis az első jele egy olyan betegségnek, ami még nincs diagnosztizálva.

Daganatok, nőgyógyászati és gasztroenterológiai kórképek is fokozhatják a trombózisrizikót, az alapellátó orvos iránymutatást ad azzal kapcsolatban, hogy milyen irányú további kivizsgálásra lesz szüksége a páciensnek. 60 év felett ezért minden (bárhol, bármekkora) trombózis jelentkezése után teljesen át kell vizsgálni a beteget rosszindulatú folyamat irányába, az ugyanis ekkor még oly kicsi, hogy sikerrel eltávolítható és kezelhető.

Mit tegyünk tromobózis után?

Érdemes rendszeresen mozogni, ám fokozatosan szabad csak terhelnünk magunkat, figyelve arra, hogy olyan mozdulatokat végezzünk, amik következtében a trombus leszakadása nem fordulhat elő – javasolja a tromboziskozpont.hu.

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy a jövőben tartózkodnia kell az olyan tevékenységektől, mely a vénák kitágulását eredményezik, ugyanis ekkor megnő a vér pangása az erekben, mely fokozza a vérrögképződés rizikóját. Éppen ezért az érintett ne menjen finn-szaunába, gőzfürdőbe, egyéb 80-90 fokos helyekre (infraszaunába mehet), valamint kerülje a 36 foknál melegebb termálvizeket is. Szoláriumba szabad menni rövid időre, de csak 3 hónappal a trombotikus esemény után.

Szabad-e hosszabb utazásokon részt venni trombózis után?

A repülőút – akárcsak a hosszabb autó- vagy vonatút – megnöveli a trombózis rizikóját, így a prevenció kiemelten fontos azoknak, akik már átestek trombózison, illetve fokozott hajlamuk van rá. Kompressziós terápiára az út során mindenképp szükség van, azonban amíg a beteg alvadásgátlót szed, a repülőúton is biztonságban van, ha sokat mozog és bő folyadékfogyasztással pótolja a folyadékvesztést.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

Az időskori magány számos okból kialakulhat. A társ elvesztése, a család eltávolodása mellett a koronavírus járvány miatti lezárások is elszigeteltek sok idős embert a megszokott társadalmi közegüktől. Vajon mit tehet az, aki úgy érzi, egyre inkább magára marad? Természetes-e az időskori magány? Ennek jártunk utána F. Takács István pszichológussal.