Pofonegyszerű küzdeni a trombózis ellen – csak épp csinálni kell

Kétszer több ember veszíti életét Európába trombózis következtében, mint AIDS-ben, mell- és prosztatarákban vagy balesetben összesen.

2024. július 3., 11:10

Szerző: 168

Pofonegyszerű küzdeni a trombózis ellen – csak épp csinálni kell

A trombózis nem minden esetben előzhető meg, ám szűréssel, életmóddal, és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel csökkenthető a vérrögök keletkezésének esélye – írja a Házipatika.

Vérrögök kialakulhatnak mind az artériákban, mind a vénákban. Előbbi esetben a célszervben elhalás, infarktus / szívinfarktus / stroke következhet be, míg a második esetben mélyvénás trombózis, tüdőembólia. Bár a két fajta trombózis kialakulásában más-más folyamatok és okok játszanak szerepet, ám az mindenképpen közös bennük: hogy megfelelő odafigyeléssel és prevencióval a tragédia gyakran elkerülhető.

Vannak olyan betegségek, állapotok, melyek fennállása esetén is nagyobb eséllyel alakulhatnak ki vérrögök. Ilyen pl. a cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, lupus anticoagulans jelenléte, antifoszfolipid szindróma, súlyos visszértágulatok, valamint bizonyos daganatok (és a kezelésükhöz használt gyógyszerek). Fokozza a rizikót továbbá a szív-és érrendszeri betegségek, a pitvarfibrilláció, valamint a hosszú fekvés, gipszrögzítés, nagyobb műtétek, balesetek, terhesség, hormonális fogamzásgátlás.

Mivel ezen állapotok mind növelik a trombózis rizikóját, érdemes szakemberhez fordulni, aki eldönti, van-e szükség véralvadásgátlásra prevenció gyanánt. Amennyiben a páciens betartja orvosa utasításait, úgy nagyobb eséllyel lehet megelőzni a trombózist - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Megfelelő életmód is fontos a trombózis megelőzéshez

Természetesen az életmód is óriási szerepet játszik abban, hogy valakinél kialakul-e trombózis vagy sem. Elég csak arra gondolni, hogy hány betegséget gerjeszthet az, ha valaki egészségtelenül táplálkozik, túlsúlyos, dohányzik és mozgásszegény életmódot folytat.

Ez közvetett és közvetlen hatással is van a vérrögökre, mivel pl. a kevés folyadék fogyasztása és az inaktivitás hozzájárul a vér pangásához, ami meleg ágya a vérrögöknek.

Emellett olyan betegségek kialakulásához vezethet, mint a súlyos visszértágulatok, a cukorbetegség és a magas vérnyomás, melyek – ahogy már említettük- jelentősen megnövelik a trombózis rizikóját.

A megelőzésben igen fontos szerepe van:

az egészséges táplálkozásnak
a rendszeres testmozgásnak
szükség esetén a kompressziós harisnya viselésének
a dohányzásról való leszokásnak

Mélyvénás trombózist kockáztat, aki hosszabb utazáson vesz részt

A hosszú utazások nem veszélytelenek, mivel a több órás időtartamú repülős vagy autóbuszos utak akár mélyvénás trombózis kialakulásához is vezethetnek. Prof. dr. Blaskó György véralvadási szakértő hasznos tanácsait a Webbeteg gyűjtötte össze a hosszú útra készülőknek a trombózis megelőzéséhez.

A mélyvénás trombózis elsősorban a láb mélyben futó vénáit érinti, akkor is kialakulhat, ha a betegnek nem „klasszikusan visszeres” a lába. Mindig gondolni kell rá egyoldali fájdalmas, duzzadt láb esetén. Jóval ritkábban, de a karokban is előfordulhat mélyvénás trombózis – figyelmeztet a portál.

Belső szervek vénáiban is kialakulhat trombózis (pl.: agy, máj, vese, lép, belek, a gyomor, a belső nemi szervek, a méhlepény), a tünetek ilyen esetben az adott szerv keringészavaraira utalnak, és kórházi kezelést igényelnek.

A mélyvénás trombózis jellemzően a láb fájdalmas feszülése, dagadása formájában jelentkezik, de lehet tünetmentes, bekövetkezése nem mindig derül ki a helyszínen. A mélyvénás trombózis azért veszélyes, mert ha nem kezelik azonnal, akkor nagy valószínűséggel előbb-utóbb leszakad egy embolus (vérrög), és a tüdőbe eljutva embóliát okoz. A tüdőembólia hirtelen jelentkezik, azonnali mellkasi fájdalom, vérköpés, collapsus (összeesés), eszméletvesztés, keringés-összeomlás hívja fel rá a figyelmet. Ha nem kezelik azonnal, akkor sajnos halálos kimenetelű lehet.

Trombózis leginkább azoknál fordul elő, akik 2000 km-nél hosszabb légi útra (vagy hasonló időtartamú autóbuszos útra) vállalkoznak, és a járművön nem fogyasztanak elég folyadékot, nem mozognak, nem tornáztatják lábaikat. Az Európán belüli repülőutak e tekintetben nem jelentenek lényeges rizikót, ám a távoli buszos utazások már igen.

A Harvard School of Public Health tudósai által végzett metaanalízis eredményei szerint:

a nem utazókkal összehasonlítva az utazók mélyvénás trombózis kockázata a duplája,
az utazók trombózis kockázata minden kétórányi időtartam hosszabbodással 18 százalékkal nő (bármilyen közlekedési eszközt használtak),
a repülés okozta kockázat még nagyobb: kétóránként 26 százalékkal növekszik.

A repülőút közben keletkezett tromboembóliás esetek 75 százaléka vezethető vissza arra, hogy az utas nem tud mozogni az út alatt. Bár érdekes módon a helyszűke nem játszik szerepet: a kényelmesebb első osztályokon sincs kevesebb ilyen probléma, mint a turista osztályokon. A kockázat már a 4 órásnál hosszabb repülőutakon kezd nőni, de a 8 órásnál hosszabb repülések a legveszélyesebbek.

További részleteket itt olvashat.

(Fotó: Thomas Warnack/dpa/AFP)