A töklámpást az ördög adta, de nem gonosz szándékkal
Eredettörténete szerint a töklámpás legalábbis részben ördögi dolog, de ne féljünk tőle, kivételesen jó szándék vezérelte az alvilág urát, amikor a kezünkbe adta.
A töklámpás eredete egyáltalán nem vész a homályba, és ahogy gyakran el is hangzik, Amerikából származik. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne ünnepelhetné bárki október 31-én Magyarországon is a Halloweent. Sőt, nem árt tudni, hogy a töklámpás-faragás ugyan amerikai szokás, de csupán folytatása egy régebbi, európai hagyománynak, amely a Brit-szigeteken terjedt el, és a kelta hiedelemvilágban gyökerezik.
Jack és a töklámpás
A lámpásnak persze története is van, ami sokkal inkább kedves, mint rémisztő.
Volt egyszer egy Jack nevű kovács, aki korántsem élt bűntelen életet, szeretett felönteni a garatra, és ilyenkor persze az éj sötétjében igyekezett hazatalálni. Egy ilyen alkalommal megkísértette az ördög, és megpróbálta megszerezni a lelkét, Jack azonban részeges volt, de buta nem: felkergette a patást egy almafára, aminek a kérgébe keresztet vésett. Erre a fordulatra a pokol ura nem volt felkészülve, és mivel iszonyodott a kereszttől, nem tudott lemászni a fáról. Könyörgőre fogta hát, és végül Jack le is engedte, azzal a feltétellel, hogy soha nem viszi a lelkét a pokolba.
Itt véget is érhetne a mese azzal, hogy Jack eztán boldogan élt, amíg meg nem halt, de sajnos nem tudjuk, hogy boldogan élt-e, azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy meghalt, amiben az elfogyasztott jelentős mennyiségű alkohol is segítségére volt.
Miután a részeges kovács jobblétre szenderült, nem éppen bűntelen élete miatt lelkét nem fogadták be az égiek, egyenesen a pokolba küldték. Az ördög viszont emlékezett az ígéretére, meg aztán haragudott is Jackre, amiért olyan csúnyán elbánt vele, így a kovács lelke két szék között a pad alá esett, de legalábbis két világ közé ragadt. Itt járkál közöttünk azóta is, de eleinte félt és didergett a sötét és hideg éjszakákon. Egy idő után az ördög megszánta, és egy kis parazsat dobott neki a pokol tüzéből, amit Jack egy marharépából faragott lámpásba tett, és most már így jár-kel éjszakánként.
A régen valóban világításra használt, marharépából aztán a modern Amerikában tök lett, amely nevében (Jack-O'-Lantern) megőrizte a hagyományt, és töklámpásként került vissza hozzánk egy vidám ünnep kísérőjeként a halottainkra emlékezés előestéjén.
Utat mutat a lelkeknek
A régi, már-már elfeledett vallások, elsősorban a kelták hitvilága szerint ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között, a lámpások pedig utat mutatnak a szellemeknek, hogy visszataláljanak a saját helyükre.
A ma egyre népszerűbb neopogány vallásoknak szintén fontos ünnepe (Samhain) a mai este, a másnapi keresztény halottak napjához hasonlóan az ősökre, meghalt szeretteikre emlékeznek a hívek, és a fényekkel őket hívják a házukba, hogy együtt töltsék az ünnepet, majd utána békével térjenek vissza a saját világukba.